Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Jantsky Béla dr.: Az európai Szovjetunió hidrogeológiai viszonyai

OEOLOGIAISZELVENY A MOSZKVA AlAHI KAMONKDRIMEDEHGÍ ESA DELOROSZ MEDENCE ÉSZAKI SZÁRNYÍH KERESZTÜL 5 se rsi IC M O o > o 3 tvl eo M > O < > «t M CO 2.51 ö bro. M CO o Lll 2 a. o o > uu l > o M CO cc Vertikális lépték, ,250 m fj J Harmadkor utöni üledékek Cenomón és túron Cenomán Jura Középső korbon Alsó Karbon Szenes szinlUpinszki rétegek j Devon rétegek Malevko-Muraevszki rétegek ., . .T-T) il!;!;!;!;

| Jelecki re legek Scs'igrovszki szint Homokos mezozóos rétegek 4- 127 m-re csökkent. A jelenlegi süllyedés még nagyobbra tehető, mivel a vízfogyasztás igen nagy cs ezt a tápláló felület pótolni nem képes. Ügy látszik, hogy a szerpuchovi emelet és a fedő moszkvai emelet között összeköttetés áll fenn, bár ezeket vastag agyagréteg választja el egymástól. A két emelet közötti csatlakozás a lefúrt kutak nyílása mentén is lehetséges. A szerpuchovi emelet vizének minősége kevés kivétellel rendkívül kedvező és csupán egyes kutakban észlelnek nagyobb mennyiségű szilárd maradékot és nagyobb vízkeménységet. A kutak vízhozama 18 és 75 m

3/óra között mozog, egyes esetekben pedig 120 m

3/órát is meghaladja. Az egyes kutak egymásra való hatása kétségtelen. A bővizű oldenborgeri kút hatására a »bogatür«-gyár kútjában, amely az előzőtől 2*6 km-re fekszik, a víz szintje 6 m-re süllyedt le. A szerpuchovi artézi vízszint jelenleg kizárólag Moszkva ivóvíz ellátására szolgál. A moszkvai emelet mészkőrétegei ugyancsak hatalmas víztartó szintet képeznek. Az artézi medence különböző részein ennek az emeletnek az üledékeit vagy felsőkarbon üledékek, vagy jurakori agyagok, vagy pedig fiatalabb kontinentális üledékek fedik. Az utóbbi esetben ennek az emeletnek vizei szabadtükrű vizek, amelyek közvetlen kapcsolatban állanak a talajvizekkel. A felső talajvizek és az alsó artézi vizek közötti viszony különböző lehet. Artézi vizek táplálhatják a talajvizeket és fordítva. A moszkvai emeletet fúrt kutak segítségével Moszkvában és Kalininban használják fel. Moszkvában főleg ipari célokra. Minősége legtöbb esetben igen jó, csupán egyes Moszkva határában fekvő kutak szolgáltatnak felszínről származó szennyezett vizet. Agzselszki víztartó szint Moszkva keleti részeiben és ettől keletre, északkeletre és északra terül el. Sok helyen a szintet fedő jura rétegek leerodálódtak és így közvetlenül alluviális üledékek fedik. Az utóbbi esetben a tápláló terület közvetlenül a víz felhasználásán-k felületén van. Ennek a szintnek artézi jellege a táplálás területéhez közeledve csökken, s így a vizek nyomásnélkülivé válnak. A gzselszki víztartó szintből Moszkva számos kútja kapja vizét, mely a felszínhez való közelsége miatt esetleg szennyeződik. A rétegek települési viszonyait a 2. sz. ábrán látható szelvény tünteti fel. A délorosz medence területe az előzőtől eltérően fiatal mezozoos és főleg tercierkorú közetekből áll. Ezen terület határai : ÉNy-on a Rovno-Gyumen, Orsa, É-on az Orsa-Zsizdra-Kromi-ZemljanszkBobrov vonalon előbukkanó devon. D-en a Donyeci Medence paleozoos és kristályos kőzetei szegélyezik. Ezek határain belül a leírt terület egy különböző korú víztartó szintekből álló összetett artézivizes medencét képez. A tektonikai viszonyoknak megfelelően a délorosz medence három részre osztható : 1. a nyugati részre, ahol mind a mezozooikus, mind pedig a harmadkori rétegek víztartók, 2. a középső részre, ahol a harmadkori artézi vizek nincsenek meg, 3. a keleti részre, amely az Északkaukázus- és alsóvolgai területeken fekszik. A délorosz medence határain belül, annak nyugati oldalán a jura, kréta és harmadkori rétegek egyaránt szinklinálist képeznek. A krétakori medence tengelye a Dnyeper középső szakaszával párhuzamosan, attól 85 km-re fut végig. A délorosz medence harmadkori rétegei felülről lefelé négy emeletre oszthatók. 167