Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - LEEL-ÖSSY SÁNDOR dr.: A remetehegyi Hétlyuk-zsomboly

Kétségtelennek tartjuk, hogy a többi zsombolyág alatt is mégvan a folytatása, de ezek a szakaszok valószínűleg teljesen eltömődtek. Hasonlóan eltömődött a barlang kijárata is. Erre bizonyíték a barlang fenekét borító 4 méter vastag guanó-réteg. A guanófelszínén Kessler Hubert még nagymennyiségű csontot is talált, amiket azonban azóta már teljesen kiszórtak a barlangból. A guanót termelő denevérek és a csontok hajdani tulajdonosai csak a hegyoldali, vízszintes bejáraton juthattak ide be. Lehetetlen, hogy mind a nemrég felszakadt Feneketlen-zsombolyon zuhantak volna le. A guanó-réteg vastagsága amellett bizonyít, hogy igen régen kezdett képződni, és hogy huzamosabb időn át rakódott le. A guanó tetején talált csontokat, tudtommal, még nem vetették pontos paleontológiái korvizsgálat alá, de az előbb elmondottak (a fossziliáknak a barlangba kerüléséről és a bejárat eltömődéséről) valószínűvé teszik, hogy legalább is az új-pleisztocénból származnak, tehát fosszilisek. Ezen az alapon a Anyabarlang dlaprajza Zsombolyok alaprajza + Avenek © Feneketlen zsomboly * Szerző feltárása / / i . Fig. 3. ábra. 1 : 300. Traits coniinus : plan de la mére-cave. Traits hachés : plan des cavernes• Cercle : cave •Feneketlent. Ártér isque : ouvert par l'auteur. guanót közép- és új-pleisztocén korúnak vehetjük. A guanó különben becses műtrágya nyersanyag. Az anyabarlang feltárása óta állandóan bányásszák. A guanó-réteg alatt még körülbelül 3—4 méter vastag barlangi agyag-réteg van. Ez már valószínűleg ópleisztocénkori. A barlang természetesen még idősebb. A barlang képén erős nyomot hagyott a tektonikus preformáció. Mint a Remetehegy fejlődéstörténete kapcsán elmondottuk, a törések az alsópannon és a levantei korban keletkeztek. Az erős tektonikus preformálás ellenére sem helyes az anyabarlangot egyszerűen hasadékbarlangnak nevezni. Valójában minden barlang többé-kevéssbbé hasadékbarlang, mert tektonikus hasadékokban keletkezik ; a karsztos patakbarlang éppúgy, mint a hévvízes barlang. A tektonikus preformáció mértéke természetesen esetenként különböző. A Hétlyuk-zsomboly anyabarlangjánál a tektonika szerepe nagyon jelen150 tős. Ezt bizonyítják itt maguk a zsombolyágak is, hiszen tudjuk, hogy a zsombolykürtők két törésvonal kereszteződésében kezdenek felfelé harapódzni. A tektonika mellett azonban jelentős még a korrozjó és a karsztos-erozió is az anyabarlang kialakításában. A Remetehegy többi barlangjának genetikájával összevetve, az anyabarlangot is forrásbarlangnak kell tekintenünk. Bár ma már az erős eltömődés és a zsombolyok felszakadása miatt kevéssé emlékeztet az eredeti formára. Különösen a bejárat teljes eltömődése nehezíti meg a forrásbarlang felismerését. * Befejezésül megkíséreljük röviden meghatározni a Hétlyuk-zsomboly keletkezését és megrajzolni a további fejlődését. Először az anyabarlang alakult ki közvetlenül az akkori karsztvíz szintje felett. Az anyabarlang irányát nagyon erős tektonikus hasadékok jelölik ki, melyek Észak-Déli főirányúak. Az anyabarlangot preformáló hasadékok jelölték ki a zsombolykürtők * helyeit is. Az É-D-i főirány a zsombolyok elhelyezkedésén is észrevehető. Ennek ellenére a Hétlyuk zsombolyágait nem lehet egyszerűen a felszínre felérő tektonikus hasadékoknak gondolni (mint Venkovits István gondolja). A tektonikus preformáción kívül igen nagy szerepe volt az anyabarlang kialakulása után annak a mennyezetén megindult és aluról felfelé hatoló beomlásoknak is. (Kessler Hubert elmélete). Ezt bizonyítja a szépen fejlett anyabarlang a zsombolyrendszer alatt, az épen maradt' zsombolykürtő : a Feneketlen-zsomboly jellegzetes tölcséralakja és elsősorban a zsombolyágak alját borító óriási törmelékmennyiség. A zsombolykürtők kialakulása nagyjából a következőképpen történt : ahol két hasadék keresztezte egymást, ott a meglazult barlangmennyezet a nehézségi erő hatására könnyen beomlott és a kürtő felharapódzott a felszínre. A zsombolyok felszakadása nem egyszerre és nem egyidőben történt, hanem több ütemben, sorban egymás után alakultak ki. A felszakadás alkalmával óriási mennyiségű törmelék hullott a zsombolykürtők aljára és teljesen eltömte az átjárást onnan az anyabarlangba; emellett az anyabarlang eltömődöttségét is fokozta. A Feneketlen-zsomboly törmeléke tömte el valószínűleg az anyabarlang kijáratát is. A felszakadás után a zsombolykürtők azonnal pusztulásnak indultak és az erózió, korrózió és mállás, valamint a nehézségi erő hatására történő újabb beomlások következtében lassan elvesztették eredeti formájukat. Legjobban elvesztették felszakadás utáni formakincsüket a legrégebben felszakadt zsombolykürtők : a Nagyzsomboly két kürtője és a szomszédos két kürtő. Leginkább megőrizte zsomboly-formáját a legfiatalabb kürtő : a Feneketlen-zsomboly. Á zsombolyok pusztulása és beomlása folyamán újabb nagymennyiségű törmelék hullott az anyabarlangba és egyes járatait egészen a mennyezetig eltömte. Víznyelő sohasem volt a Hétlyuk-zsomboly. Csak az a csapadék juthat bele, amely felülről függőlegesen közvetlenül beleesik. Ami a Hétlyuk-zsomboly korát illeti, kölcsönösen lehet következtetni a zsombolyágakból az anya-