Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Hírek

3. A növekvő, majd csökkenő hozadékképesség törvényének kimutatásával és matematikai formulázásával megállapítottuk, hogy e törvény görbéje szinuszgörbe, melynek maximuma 7-5 c értéknél van. 4. A q takarmánygazdaságossági együttható fogalmának bevezetésével és alkalmazásával kiszámítható, hogy takarmányozásunk x = 3-75 c értéknél a leggazdaságosabb. 5. Fenti megállapítások alapján lehetséges halhozam táblázatok összeállítása is. 6. Kimutatható a közvetlenül és közvetve kárbavesző táplálékok halhúsban kijejezett értéke is és ezek a természetes hozam és takarmányozás mérvétől függően számíthatók. IRODALOM V. Burda: Grundlagen der Karpfenzucht. Demoll u. Gaschott: Untersuchungen über den Stoffwechsel von Süsswasser-Fischen, mit besonderer Brücksichtigung des Karpfens. dr. R. Demoll: Was bedeutet »Greifbarkeit d. Nahrung f. d. Karpfenzucht?« Fischerei Zeitung, XXIII Bd. S. 583. Neudamm, 1930. Fehér Dániel: Erdészeti növénytan. Sopron, 1931. Fischer Frigyes: Magyar halászat. Bp. 1931. W. Grimalski: Die Erhaltungsbedarf des Karpfens. Internat. Rev. d. ges. Hydrob. u. Hydrogeog. 32. Bd. H. 1—3. Leipzig, 1935. v. Heydebrandt: Extensive oder intensive Teichwirtschaft? Fischerei Zeitung, Bd. 31. S. 68. Neudamm, 1928. Illésy Zoltán: A haltermelés alapelvei az újabb kísérletek nyomán. Maucha Rezső: A természetes vizek és mesterséges halastavak népesítésének tudományos alapjai. Halászat. Bp. 1948. Maucha Rezső: Természetes vizek és mesterséges halastavak termelőképességéről. Halászat. Bp. 1947. Répássy Miklós: Édesvízi halászat és halgazdaság. Bp. 1914. ' W. Scháperclaus: Die Zucht schnellwüchsiger und wiederstandfahiger Karpfenstamme durch Ziebelwuste Auslese. W. Scháperclaus: Lehrbuch der Teichwirtschaft. — Berlin, 1933. Scholz: Experjementelle Untersuchungen über die Nahrungsveiwertung des ein-, und zwei sömmerigen Hechtes. Zeitschr. f. Fischerei Bd. XXX., 1932. Unger Emil.- A haltermelés biológiai alapjai. Halászat. Bp. 1936. Unger Emil: A növekvő és csökkenő hozadékképesség törvénye a halászatban. Halászat, Bp. 1941. E. Waltér: Richtlinien zur Karpfenfütterung. E. Waltér: Grundlagen der alig. fischereilichen Produktionslehre. ___ E. Waltér: Reichsverband deutscher Fischzüchter. Merkbl. f. d. Dtingung d. Teiche. Woynárovich Elek: Halgazdaságtan. Bp. 1947. Wundsch: Nahrung u. Verdaunung und Stoffwechsel der Fische. Manngolds Hb. d. Physiologie, III. Bd. s. 623-625. HÍREK Mező- és erdőgazdasági növényszociológiai symposion Vácrátóton. A Magyar Tudományos Tanács kezdeményezésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Földmívelésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági Tudományos Központ támogatásával a növénytan elméleti és gyakorlati kutatói mező- és erdőgzadasági növényszociológiai symposiont rendeztek 1949 augusztus 25—szeptember 3. között Vácrátóton, az Országos Természettudományi Múzeum Bötanikai Kutatóintézetében. A symposion célja Magyarország növénytakarójának a tervgazdálkodás érdekében történő szociológiai felvételezése és térképezése, ill. e munkálatok előkészítése. A symposion bevezető előadását dr Ubrizsy Gábor symposionfelelős tartotta a mezőgazdaság ötéves tervéről és a növényszociológia kapcsolatáról. Dr Soó Rezső a hazai kutatás eddigi eredményeit ismertette és gyakorlatilag kiértékelte. Kitért előadásában a nagyfontosságú növényszociológiai térképezésre is. Egy másik előadásában összefoglalta a növényszociológiai kutatás módszereit és ismertette Magyarország növényszövetkezeteit. Az erdészeti növényszociológia gyakorlati feladatairól, a homok-, szik- és kopárfásításról, a nagyvárosi zöldövezetekről dr Magyar Pál és dr Zólyomi Bálint szólottak. Dr Újvárosi Miklós előadásában vetéseink gyomnövényzetére és a biológiai gyomirtásra tért ki. Egy másik előadásában a vetési gyomnövényszövetkezetek felvételezését mutatta be Vácrátót mellett. A rétek és legelők szociológiai elemzésének gyakorlati jelentősége képezte Kolbai Károly és dr Balázs Ferenc előadásának tárgyát. Dr Felföldy Lajos a kísérleti növényökológia időszerű kérdéseiről s azok gyakorlati növényszociológiai kapcsolatairól beszélt. Dr Bálint Andor a növénynemesítés és növényszociológia, dr Boros Ádám pedig a gyógynövénykutatás és a növényszociológia viszonyát boncolgatta. Dr Szemes Gábor, a vácrátóti botanikai kutatóintézet igazgatója a magyar botanika korszerű problémáiról szólott, nevezetesen a kutatás szervezéséről és irányításáról, a hazai kutatóintézetekről, az utánpótlás kérdéséről, az elmélet és gyakorlat kapcsolatairól. Az utolsó előadásokat dr Málhé Imre: Mezőgazdaság és növényszociológia, dr Soó Rezső: A gazdasági növényszociológiai felvételezés és térképezés egységes módszereinek kidolgozása a symposion munkája alapján címmel tartotta. A symposion munkájának kiértékelését, az ötéves munkaterv megvitatását, ill. kidolgozását, az ütemtervek elkészítését gyakorlati fontosságuk sorrendjében dr Ubrizsy Gábor symposionfelelős végezte el s ezt a nehéz, sok körülményre tekintettel levő hatalmas munkát az utolsó előadási napon, szept. 3-án mutatta be. A gyakorlati vonatkozásokat négykirándulás szolgálta. Ez a symposion volt az első, amely egyesítette egy magasabb cél érdekében a hazai elméleti és gyakorlati botanikus kutatógárdát. Előadásai állandóan nagy érdeklődés mellett folytak s a kiváltott viták legtöbbször a hajnali órákig is elhúzódtak. Az előadások és a viták gyorsírással jegyzett anyagát sokszorosításban örökítették meg. A symposion világosan szemlélteti azt a hatalmas eredményt, amelyet ez a kollektív munka a magyar tervgazdaság érdekében a haladó biológia alapján végzett. A limnologusok tábora örömmel könyveli el, hogy belvizeink mikroszociológiai felvételezése, amely a tudományos halgazdálkodás szempontjából alapvető probléma, jelentős helyet kapott az ötéves tervben. A szép eredményért az intézőbizottság minden elismerést megérdemel. Dr Hortobágyi Tibor 139