Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
3-4. szám - Értekezések - GELLÉRT JÓZSEF dr.: A legkisebb vízi élettér átmeneti véglény formái - MEGYERI JÁNOS dr.: A szegedi Fehér-tó Entomostraca rákjai
primitív módszerre! ismételten sikerült állataimat megfelelő számban kitenyésztenem és így nem folyamodtam különös tenyészeti eljárásokhoz. Velem egyidőben tanítómesterem, Gelei József is gyűjtött Pusztamérgesről akácfák kéregzuzmói alól anyagot s az ő rajzait is felhasználtam összehasonlításra. Vizsgálataim során az élő állaton végzett morfológiai és biológiai megfigyelések mellett, pontos anatómiai vizsgálat érdekében, sublimát-, formol-, osmiumrögzítéseket, valamint a Bresslau-féle opálkékes és ennek ezüstnitrát-napfényredukciós kombinációját, továbbá a Horváth ./.-féle nedves ezüstözést és a Klein-féle száraz ezüstözést alkalmaztam. Phacodinium (conchopthirius) metchnikoffi (Certes, 1891) Certes, Maupas, Prowazek és Kahl már feldolgozták ezt az állatot, de vizsgálataim során az említett szerzők által nem észlelt morfológiai jelenségeket találtam és így szükségesnek tartom e fejlődéstani és összehasonlító anatómiai szempontból fontos állat tökéletes anatómiai leírását adnom. Alakja állandó, merev és méreteiben is igen szűk határok között ingadozik. A talált példányok testhossza 80—100 t* volt. Elnevezése után (phacus — lencse) lencsealakúnak kellene lennie, ezzel szemben oldalnézetben ovális alakú, az ovális hátulsó vége lekerekített, elülső vége viszont kis hegyben fut össze. Hasoldaláról a test szabályos ovális formáját megzavarja az örvényszervet viselő, balra (az ábrán jobbra) kihajló párkány (1. ábra). Ezt hátoldalról a 2. ábra tünteti fel. Oldalnézetben kagylóalakú (3. ábra). Optikai keresztmetszetben előtűnik a hátés a hasoldal domborúságának különbözete, valaFig. 4. ábra. Phacodinium optikai keresztmetszetben, az állat elülső végéről nézve, nátronlúgos ezüstözés után, cca 450- x. Phacodinium en coupe oplique vue de la pariié anlérieure de l'animal Imprégnation par nitráté d'argent. Environ 450- X . mint a testfelület bordázottsága. Hátoldala domborúbb, mint hasoldala. Ugyancsak optikai keresztmetszet mutatja, hogy a háti és a hasoldali domborulat is a test széle felé elsimul és a két oldal összetalálkozásánál vékony perein képződik, mely körülövezi az állatot (4. ábra). A hasoldalán 5 borda fut végig. A bordák optikai keresztmetszeten nézve szögletesek (4. ábra) és ezért úgy hasi-, mint hátoldalról készített ábrámon (1., 2. és 6. ábra) azoknak vetületét kettős szegéllyel tüntettem fel. Hasoldali Fig. 1. ábra. Phacodinium metchnikoffi. Hasoldal — élő állat — szublimát rögzítés presslau opálkék-nátronlúgos ezüstözéssel nyert képek összevetése után. Cca 350 szeres nagyítás. A testfelületen a csillópamatoknak és az örvényszerv menibranelláinak csak alapi teste van feltüntetve. Phacodinium metchnikoffi. C6té ventral (récolement des figures obtenues par fixation avec sublimé — coloré avec blcu de Bresslau — et par imprégnation avec nitráté d'argent). Environ 350 X , á la suface ce n'est que les corps basaux des toupets ciliaires, öui sont représentés á la surface. Fig. 2. ábra. Phacodinium hátoldala az érzősörtékkel. Egyebekben lásd az 1. ábra magyarázatát. Phacodinium. Cóté dorsal avec les poils sensitives. Voir explication par la fig. 1. Fig. 3. ábra. Phacodinium oldalnézetben, cca. 350- x. Részletes magyarázat a szövegben. Phacodinium vue en face. Environ 350 x. Fig. 5. ábra. Phacodinium optikai keresztmetszetben, hasoldalának hátulsó végéről nézve, cca 450- x. Phacodinium en coupe optique vue de la partié postérieure de l'animal. Environ 450-x. bordázata enyhén balról-jobbra fut (1. ábra). Fentebb már említettem, hogy az állatka testét a hát- és a hasoldal érintkezése mentén keskeny perem szegélyezi. Ez a perem azonban nem zárt, amennyiben lefutását megszakítja az örvényszervnek hasoldalról hátoldalra tartó átmeneti szakasza. E perem a hasoldali kiinduló pontjánál helyet ad az alatta torkolló szájnyílásnak. A perem lefutását az 1. és 3. ábrán szemlélhetjük. A hátoldalon 7 borda húzódik végig, melyek láthatóan a test domborulatát követve, hosszirányban haladnak (2. ábra). A has- és hátoldali bordázat lefutása közötti különbséget a 4. ábra mutatja be. Pelliculája igen vastag és szilárd ; egyrészt az állat merev testformáját biztosítja, másrészt a bordázat által növelt szilárdsága révén a rögök 122