Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - HORTOBÁGYI TIBOR dr.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja I.

6. Synechococcus endobioticus Elénk, et Holler­bach. — Fig. 5a. — A trichoma 3—4 sejtű, ennek hossza 12—18 fi, szélessége 2 fi. A Microcystis aéru­ginosa Kg- nyálkaburkában igen gyakori, a M. flos­aquae (Wittr.) Kirchn. nyálkaburkában ritka. A M. viridis (A. Braun) Lemm. burkában egyik endophyticus moszatot sem találtam meg. Hazánk­ból eddig Szeged mellől és a Balatonból (Horto­bágyi) ismert. 7. Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs. — ' Fig. 3. — Trichoma szélessége 6—6-3 fi. A hete­rocysta mérete: 6'3—6-8x10—18 fi\ gyakori. Spórák rendkívül ritkák, hosszuk 42—60 fi, széles­ségük 7—8 fi; faluk sima, sarkaik legömbölyödöt­tek. Hazánkban gyakori. A vízvirágzás második legismertebb növéaye : a moszatok 41%-át alkotja. Az országban gyakori. 8. Anabaena spiroides Klebahn. — Fig. 6. — A gázvacuolumos sejtek nyomott gömbök, átmérő­jük 8—8-5 fi. A gömbalakú heterocysta átmérője 10—11 fi. Spóra sima, ovális, hossza 16—18 fi, szélessége 10—11 fi, a beterocystáktól távolabb lát­ható. A csavarulatok tágassága 60—72 /i, távolsága változó. A fonal szélessége a színtelen nyálkaréteg­gel együtt 19—22 /i. — A 6a ábra fonalrészietet ábrázol heterocystával és spórával. A 6b—/ rajzok különböző egyedeket ábrázolnak. A kör heterocys­tát, az ovális spórát jelent. A növény a vízvirágzás járulékos tagja. Hazánkban nem ritka alga. FLAGELLATAE. 9. Trachelomonas volvocina Ehr. A gömbalakú, rozsdabarna lorica átmérője 12 fi. A vízvirágzás igen ritka tagja. — Egyénként Magyarországon sok helyről előkerült véglény. CHLOROPHYCEAE. 10. Volvox globator (L.) Ehr. A vegetatív sejtek átmérője 5—6 fi. A colonia mérete eléri a 480 fi-1 is. A vízvirágzás ritka tagja. Magyarországról több helyről ismert. 11. Volvox aureus Ehr. A vegetatív sejtek átmé­rője 5—8 fi. A colonia átmérője elérheti a 200 fi-1. A vízvirágzás szintén ritka algája. Hazánkban az előbbinél több gyűjtő említi. 12. Pediastrum simplex Meyen. A pontozottfalú sejtek mérete 24—30x15—16 fi. A coenobium 16 sejtből áll. A vízvirágzásban igen ritka, hazánk­ban egyébként közönséges szervezet. 13. Pediastrum duplex Meyen. A coenobiumok 16, 32, 64 sejtből tevődnek össze. A sejtek mérete 15—16xl5'5—16 fi. A vízvirágzásban szintén nagyon ritka tag, azonban az előbbinél mégis vala­mivel gyakoribb. Magyarországon nagyon sok hely­ről közölték már. 14. Pediastrum Boryanum (Turp.) Menegh. — A coenobiumok 16, 32 sejtűek. A sejtek mérete 16—20x14—18 fi, a sejtfal sima vagy pontozott. Szintén nagyon ritka, a Pediastrumok között mégis a leghamarább előkerülő. Hazánkban nagyon gyakori alga. 15. Pediastrum Tetras (Ehr.) Ralfs. — A coeno­bium 8 sejtből áll. A sejtek mérete 9—10x7-5—8 fi. Nagyon ritka. Hazánkban sok lelőhelyről ismert. Tömege azonban sehol sem jelentős. 16. Scenedesmus quadricauda Chod. A coeno­bium 4 sejtből áll. A sejtek mérete 15—18x5—5-5 fi. Nagyon ritka, hazánkban viszont a legismertebb Scenedesmus. 17. Scenedesmus maximus (W. et G. S. West) Chod. A négysejtű coenobium sejtjeinek hossza 21—28 fi, szélessége 8—10 fi. A tüskék hossza 20—25 fi. Az előbbinél a vízvirágzásban valamivel gyakoribb. Hazánkban is közönséges. A coenobiu­mokat 8—10 fi széles színtelen nyálkaréteg öleli. CONJUGATAE. 18. Staurastrum paradoxum Meyen. Sejthossz 56 /i, a két kar távolsága 49 fi. Isthmus 6 fi. Talán a vízvirágzás legritkább szervezete. Hazánkban gyakori. * A vízvirágzásban résztvevő szervezetek száma tehát elég tekintélyes, azonban e jelenség előidé­zésében tulajdonképpen a 3 Microcystis és az Apha­nizomenon flos-aquae vett részt. A Microcystisek közül a M. flos-aquae a legjelentősebb tömegű. A vízvirágzásban résztvevő fenti növények %-os adata az alábbi: Microcystis flos-aquae ... 45 % Aphanizomenon flos-aquae 41 % Microcystis aéruginosa .. 7 % Micr ocystis viridis 6 % Összesen 99 % Ha a fenti növények nagyságát is figyelembe vesszük, a sorrend akkor sem változik meg. A hátra­levő 1%-nyi tömegen 14 szervezet osztozik. Ezek közül a halivadék táplálkozásban csupán a Volvox globator és a Volvox aureus érdemel említést. A júni­usi anyagból 1 liter vizet megszűrve, abból 0-4 cm 3 algatömeg gyűlt össze. A vízvirágzás, amint erről dr. Erőss Pál erdő­mérnök 1949 szeptember 16-iki keletű levelében tájékoztatott, szeptemberben még mindig tartott. Az algák elszaporodása szemmel láthatóan erősebb volt, mint júniusban. Szeptember 9-én gyűjtött mintájában az alábbi szervezeteket találtam : CYANOPHYCEAE: 1. Microcystis viridis (A. Braun) Lemm. Nanno­cytaképződést figyeltem meg több kolónián. Az alga­tömeg 12%-át alkotja e szervezet. A közös fajok leírása a júniusi vízvirágzás felsorolásában olvasható. 2. Microcystis aéruginosa Kg. A vízvirágzásban 1%-kal szerepel. 3. Microcystis flos-aquae (Wittr.) Kirchn. A júniusi anyagban is 45%-os tömegével dominált. Szeptemberre még jobban elszaporodott: 97%-át foglalja el a biocoenosisnak. 4. Aphanocapsa endophytica G. M. Smith. A Microcystis aéruginosa nyálkaburkában most is nagyon gyakori. A másik két Microcystisben nem láttam. 2 97

Next

/
Thumbnails
Contents