Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - HORTOBÁGYI TIBOR dr.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja I.

5. Synechocystis crassa Woronichin. A sejt mérete 5—6 fi, külön burokkal 5-8—7 /1. A sejtek a co!onia színtelen nyálkájába ágyazottak. Hazánkból a Balatonból ismert (Hortobágyi, 1942, 1943). Ritka. 6. Synechococcus endobioticus Elénk, et Hollerbach. Most is csupán a Microcystis aeruginosában él. Ritkább, mint júniusban. CHLOROPHYCEAE: 7. Pediastrum duplex Meyen. Ritka. 8. Pediastrum Boryanum (Turp.) Menegh. Ritka. 9. Richteriella botryoides (Schmidle) Lemm. A coenobium 4 sejtű, tönb coenobium syncoenobiummá egyesül. A gömbalakú sejtek átmérője 5—6 fi. A tüskék hossza 30—45 fi. Nagyon ritka. Hazánkban nem. 10. Tetraedron minimum (Al. Br.) Hansg. var. scrobiculatum Lagerh. A háromoldalú sejt felülete szetnölcsös. A sarkon lévő kidudorodás erősebbjen fejlett. Egy oldal hossza 10—11 fi. Nagyon ritka. Hazánkból eddig csupán a dunántúli Kornyi-tóból ismert (Scherffel, 1930). 11. Tetraedron caudatum (Corda) Hansg. var. incisum Lagerh. A sejt oldalai erősen bemélyedtek. Sejthossz a tüskékkel 14 fi, szélesség 13 /<. Igen ritka. Magyarországból több helyről közölték, de mindenütt ritka szervezet. 12. Tetraedron enorme (Ralis) Hansg. A test átmérője 17 fi, a nyúlványok hossza 35—4-5 fi, végeiken elágaznak. Nagyon ritka. Hazánkra új növény. 13. Tetraedron hastatum (Rabh.) Hansg. var. palatinum (Schmidle) Lemm. Egy oldal hossza a tüskékkel együtt 20 fi. Nagyon ritka. Eddig hazánkból a Tisza Szeged-melletti Nagyfa-haloványából és a Balatonból közölték (Hortobágyi, 1939, 1943). Itt sem gyakori. 14. Scenedesmus acutus (Meyen) Chod. f. alternans Hortob. A coenobium 8 sejtű, a sejtek mérete 15—17x4-8—5-7 fi. Nagyon ritka. Hazánkból a Nagyfa-haloványbói, Balatonból és Tihanyból ismert. Mindenütt ritka. 15.Scenedesmus falcatus Chod.Coenobium 4sejtű. Sejtméret 16—17x2-8—3-2 fi. Igen ritka. Magyarországban egyébként gyakori. 16. Scenedesmus granulatus W. et G. S. West. Coenobiuma 4 sejtű. Sejtméret 8—9x3—3"8 fi. A szélső sejteken 4—4, a középsőkön 2—2 szemölcssor vonul végig. A szélső sejtek végein 1—1, a középső sejtek egyik végén alternált kifejlődésben elhelyezkedő rövid tüske ül. A coenobium felülnézetében ívelt. A hazánkból eddig leírt példányoktól a kis tüskék megjelenésével némileg eltér. Méretben a balatoniakkal egyezik (Hortobágyi, 1948). Abékésmegyei példányok jóval nagyobbak (Kiss, 1939). Mindenütt ritka. 17. Scenedesmus opoliensis Richter. Coenobiuma 4 sejtű. Sejtméret 14—15x4—4-3 fi. A tüskék hossza 14—15 fx. A ta'ált Scenedesmusok között a leggyakoribb, mégis csupán az algák 0-3%-át alkotja. Egyébként a Balatonból és Szeged mellől Ismert. Ott sem gyakori. 18. Scenedesmus spinosuS Chod. A coenobium 2 sejtű. Sejtméret 10—12x4—5 fi. A szélső tüskék hossza 8—10 ft, a középsőké 5—8 fi. A középtüskék száma az egyik oldalon 1, a másikon 2. Nagyon ritka szervezet. Hazánkból eddig csupán Cinkotáról (Hortobágyi, 1940) és a Balatonból közölték. 19. Scenedesmus quadricauda Chod. Nagyon ritka. 20. Scenedesmus maximus (W. et G. S. West Chod. Nagyon ritka. 21. Scenedesmus setiferus Chod. Coenobium 8 sejtű. A sejtek hossza 10—11-5//, szélessége 4—5 /<. A tüskére nemcsak a szélső, hanem a közti sejteken is lehetnek, hosszuk 11—11-6 fi. Ritka. Eddig csak Balatonból tudott. 22. Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs var. spirilliformis G. S. West. A spirális sejt hossza 25 fi, szélessége 1-5 y. Igen ritka. Hazánkban nem mondható ritka fajnak. 23. Ankistrodesmus setigerus (Schroeder) G. S. West. A sejt hossza a nyúlványokkal együtt 78—90 fi, szélessége 2—2-3 fi. Hazánkból több helyről közölték. Buzsákon ritka. 24. Coelastrum cambricum Archer var. intermedium (Bochlin) G. S. West. Coenobiuma 8 sejtű vagy 16 sejtű. A sejtek hosszabb falrészlettel érintkeznek egymással. Sejtátmérő 7—9 fi. Hazánkból biztosan csupán Pusztaszentjakabról (Palik, 1936) és Balatonból ismert (Hortobágyi, 1947). Buzsákon ritka. CONJUGATAE: 25. Staurastrum paradoxum Meyen. Ritka. FUNGI': 26. Planctomyces Békefii Gini. A telep átmérője 8—9 fi. Ez a méret kisebb Gimesi adatánál (1924); Utermöhl ostholsteini és sziléziai adataihoz áll közel. Budapest és Bellye után ez a 3. közeli előfordulási adata. A vízvirágzásban nagyon ritka és emellett igen nehezen észlelhető gomba. A vízvirágzásban szereplő növények száma is szeptemberben több, mint júniusban. Közülük azonban csupán a Microcystis flos-aquae szól bele döntően a biotop elgyomosodásába. Tömege szeptemberben tetemesen nagyobb, mint júniusban. A szeptemberi vízvirágzás fontosabb tagjainak %-os .tömege, illetve sorrendje az alábbi : Microcystis flos-aquae 97-0% « viridis 1'2% « aéruginosa ..... 1-0% Összesen 99-2 % A hátralévő 0'8%-ot csaknem teljesen a Clilorophyceák foglalják el. A buzsáki halastóban tehát ebben az évben tipikus Cyanophycea tömegvegetáció alakult ki. Annak ellenére, hogy mindkét gyűjtésben a Microcystis flos-aquae uralkodott, a két vízvirágzás lényegesen különbözött, amit az alábbi táblázat mutat be : 98