Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - VADÁSZ ELEMÉR dr.: Termális "karsztvíz" DélBaranyában

A bememeindii mészkőben levő víz kétségtelenül mélységből feltörő melegvíz, amelynek feltörése a mészkő nyitott hasadékaihoz van kötve, meg­jelenési kiterjedése is a mészkőrögök szegélytöré­seinieik közvetlen közelére korlátozódlik. Felszínre törése források alakjában, ugyancsak a mészkő ­rögökre szorítkozik (Kistapoloa, .Siklós), ahol a térszíni magasság az állandó vízszintnél netn nla­gyoibb. Ezek a források a mészkő víztükrének tér­színileg megnyitott kifolyási helyei. A harkányi melegforrás niem közvetlenül mészkőből tört a felszínre. Kétségtelen azonban, hogy törésvonalon tör fel, a nagyobb mélységiben levő tmozozoos rög mentén. A mészkőrögök melegvizének állandó víztükre Kistapolcán, Beremenden, Siklóson, sőt Harkányon is, közel azonos iszintet imuitiat (96—98 m it. sz. f.), amely lényegében egyezik az egész területen ész­lelhető állandó talajvízszinttel. A kutak felszíni leszi várigásból származó talajvizével azonban semmi kapcsolata nincs, azokkal még keveredési viszonyba sem hozható. A mészkő rögök közelében levő kutakban észlelt melegtvíz iá löszalji talaj­vízzel keveredhetik, de ezek már a törésvonal mentén feltörő ímelegtvíz szökevényforrásos hozzá­folyásai gyanánt tekintendők. Ugyanilyen a har­kányi forrás liis. A mészkőhöz kötött melegvíz 25° C felszíni hőfoka nem hozzákeveredatt talajvíz lehűtéséből ered, hanem a felszínnetörés közbeni, rendes le­hülési folyamat. Ezt igazolják a harkányi forrás áillamdósíitását célzó, Zsigmondy V. által végzett foglalási-fúrási adatok. A talajvíz-hozzáfolyást kizáró forrás foglaló fúrás minltegy 38 im mélységre (37.83 m) hatolva, fokozatosan növekvő, állandó hőfokú vizet ért el. Az egykori felszínretiörés he­lyén ismételten eliszaposodott, nagy mennyiségű homokot és iszapot fölihozó hévforrás, a felszínre bukkanás helyén hőmérsékletében is nagyon vál­tozott. A fúrás befejezésével 62° C hőfokú, föl­színre tört héwíz Zsigmondy V. adatai szerint, mintegy 1600 l/p mennyiséget szolgáltatott. Nagy­mérvű hőfokingadozásának oka a felszíni és a ta­lajvizekkel való keveredésének nagyobb lehetősé­géből adódik. Itt ugyanis nem a mészkőből közvet­lenül feltörő vízzel vtan dolgunk, hanam a nagyobb vastagságú fedőrétegek áttörésével kell számol­nunk. A harkányi hévforrás tektonikai rögzített­ségére utalnak azonban azok az adatok, amelyek a környező kutak vízhőmérsékletének a távolság­gal fordított viszonyált mutatják. Zsigmondy V. szerint a 12 m távolságú kút vize 28 5° C. 190 m távolságiban 20° C, 380 m távolságra 17.5° C, az 570 m távolságban 14° C, 900 m távolság körül pedig már 12.5° C hőmérsékletű volt. Ugyanezt a rögzítettséget, fokozottabb, mértékben láttuk a tapoloaii és a beriemendi mészkőrög menitén. A hévtvíznefc a mészkőrögökliöz (kötött feltöré­sét bizonyítja még a siklósi Gyümölcsértékesítő Szövetkezeit telepéin, a márisaigyüdi út mellett 1944­bem lemélyített 103 m mélységű fúrás is, mely Vígh Gy. szíves szóbeli közlése szerint 83.75 im-től mindvégig mészkőben haladt. A víz nyugalmi szintje a felszíntől 6.10 m volt (térkép szerint 100 m körül). Ötven óirán át történt 100 l/p teljesít­ményű szivattyúzással 1 m vízszinsiillyedés mu­tatkozott­Mindezek szerint megállapíthatjuk, hogy a, délbaranyai mezozoós szigetrögök mélységi ere­detű hévvízzel vannak telítve, amelynek állandó vízszintje, a terület talajvízszintjével egyezik. Ez a héwíz, a mészlkőriöigök útján, meghatározott tek­tonikai vonalak mentén tör felszínre, szűkre kor­látozott öveken belül. Közelvi zek vagy talajvíz­szintek niam (befolyásolják, viszont a meghaJtáro­zott hévrviaes-övön kívül a talajvizet vezető réte­gekbe sem: hatol be. Ebben nyilvánul meg fel­törésének korlátozott volta. Változatlan vízszol­gáltatása, mélységi származásának kétségtelen bizonyítéka. A mészkőiiögöklben mutatkozó víz tehát a „karsztvíz" fogalmi körébe nem sorolható. Reá kell miuitatniunk ezzel kapcsolatban arra, hogy a dunántúli „karsztvíz"-íoffa\om lényeges újiravizsgálatra szorul és egységes elbírálásra, általámosításokrla neim jogosít. Egységes karszt­vízről sem területileg, sem térszímleg nem lehelt szó. Minden terület önálló megítélést igényel, amelyinek alapján az összesítések és azonosítások lehetővé válnak. A felszínről származó talajvíz­jellegű „karsztvíz" élesén megkülöníböatetendő a nagyon gyakori „őskarsztvíztől", azaz a rétegvíz eredésű „karsztvíztől", valamiinít az itt tárgyalt délbaranyai mészkövek hévvízétől. Az MTESZ az Iparügyi Minisztériummal együtt 25.000.= forintos üzemszervezési pályazatot irt ki azzal a céllal, hogy az üzemszervezési tudományt népszerűsítse és elmélyítse. A pályázat a magyar ipar és az ötéves terv szempontjából legfontosabb kérdéseinkkel foglalkozik: 1. műszaki minőségi ellenőrzés, 2. gyártási program és haláridőzés, 3. belső anyagmozgatás problémáival. A pályázat anyagának az iparban való felhasználása főleg az önköltségcsökkentés terén fog hatalmas eredményeket hozni. Részletes felvilágosítás az MTESZ üzemszervezési osztályán, Budapest, V., Szalay-utca 4., Iván Endre kartársnál. 83

Next

/
Thumbnails
Contents