Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
3-4. szám - Értekezések - VADÁSZ ELEMÉR dr.: Termális "karsztvíz" DélBaranyában
A keleti oldalon levő dűlőút melletti Windheiimféle kőfejtőben 200—15°, majd a további, Windheim—Wallner-féle kőfejtőben is DDNy dűlés mutatkozik. Ezek a változó dűlések világosan jelzik a mészkőrög erősen összetöredezett voltát, amit egyébként a sűrűn látható kőzetrések, nyitott hasadékok, elmozdulási síkok, csúszási felületek, cseppköves bekérgezések. és mésszel összecementezett törmelékkitöltések is élénken szemléltetnek- Ezekből a Vörös agyagos törmelékkiíöltésekből került ki az innen leírt érdekes praeglac iái is gerinces fauna. A terület síksági részét homokos alluviális rétegeik borítják, amelyeik alól a lösz is cstalk kevés helyen bukkan elő. A lös^vastagság 2 métertől húsz métert meghaladóan változikHidrogeológiai tekintetben a mészkőrögök teljesen belei Ueszkednek a terület általános talajvízszintjébe. K istápol ca községben, a régen ismert kénes melegforrást, mintegy ihász év előtt, több kisebb fúrással jobban feltárták, iá vízhozam növelése céljából. A térszíni helyzet szerint a víz kifolyási szintje körülbelül 96 m t. sz. f. van.* A faluban a forrás utcasorában a kutakban is ugyanez a víz található. A forrás vize a Tapolcapatakon lefolyva a dél felé levő Zálogos-puszta halastavát táplálja- Vízihozama, a helyszínen szerzett értesüléseik szerint, 800 l/p. Hőfolka, Zsigmondy V. szerint 25° C. A forrás fölötti déli utcaoldalban, 6—8 méterrel magasabb térszínen levő kút mintegy 6 m mély vízszintje, a közlések szerint a forrást föltáró fúrások során eltűnt. Ez az egyébként rendes, hidegvíz, a fúrás betömésével, újra megjelent. Ez a kút nem a mészkőben van, hanem löszben. Ugyanitt, a legelő kútjában, a falutól keletre, szintén rendes hidegvíz van 95—96 m t- sz. f. szinttel. Beremend felé továbbnyomozva a talajvíz szintjét, az országút melletti Vörös-csárda kútjában rendes hőmérsékletű víz, a külszíni 96 m-nek jelzett magassághoz viszonyítva, 93 m-nek adódik. Püspökboly-pusztán, az ugyancsak hidegvizű kútban a külszín szerint 99—100 m körül mutatkozik. Püspökiboly-pusztáról Beremend're vezető úton, a krétarög nyugati előterében, az útmenti legelső házban már langyos vizet találunk, a felszíntől számított 12 m mélységben, a térszín szerint 96—98 m körüli szinttel. Ez a kút nyilvánvalóan a lösz alján fakad, de a mészikövet nem érte el. Ezen az úton, a községben tovább is a meleg víz jelenlétét találjuk a házak kútjaiban. A Püspökbolyi-út 132. sz. házban mintegy 14 m mély ikútban, 1 m vízoszloppal, 100 m körüli vízszint mutatkozik. Vize télen gőzölög, kénesszagú a tapolcaival és a harkányival egyezik. A 131. sz. hlázban, ugyancsak 14.7 m mélységű kútban, 1 m vízoszlop, ugyanezzel a langyos vízzel, szintén 100 m körüli vízszintet mutat. Föltűnő azonban, hogy a Püspöbbolyi-út 124. sz- házban- a dűlőút kerüszteződésébon, 14.5 ím mélyen 0.8 m vízoszlopot mutató kút vize hideg, vízszintje 94—95 m körül lehet. Mindezek a kutak nyilvánvalóan a lösz alján előbukkanó talajvíznek minősülnek. A lösz itt nagy vastagságban települ a hirtelen mélybeszakadt krétarög nyugati szegélyére. A cementgyári kőfejtő udvarától nyugatra, a falu felé, az iparvasút alatti hombárpince, a külszín alatt 4—5 méterrel, 32 m hosszban van kihajtva, keleti irányban, mindvégig löszben, elágazó folyosókkal. A katolikus templommal szemben, Keller szíjgyártó 19.5 m mély, 2 méter vizoszlopú, gyengén langyosvizű kútja mindvégig mészkonkréciós jellegzetes löszben van mélyítv.e. Vízszintje 92—93 m t. sz. f. lehet. Végül még megemlíthetjük, hogy Beremend község északi végén a nagyharsányi országút melletti vályogvetőben föltárt lösz alján, a térkép szerinti 94—95" méteres talpszinten, fölfakadó hideg talajvíz észlelhető- Ugyancsak hidegvízű kút van a falu délkeleti részén a gyárteleppel szembeni. Róka-utca 140. sz. sarolkház, mintegy 10 m mély kútjában, 2.4 m vízoszloppal, 92—93 m körüli vízszinttel. Mindezek a megfigyelési tények kétségtelenné teszik, hogy a talajvíz, a mészkőrög közelében, az ott föltörő melegvízzel keveredik. Önként adódott telhát az a gondolat, hogy a melegvíz feltörését a mószkőrög szegélytöréseivel magyarázzuk, másrészt a mészkő megállapított hasadékos volta alapján, a megfelelő talajvízszintig a mészkövet is melegvízzel telítettnek tekintsük. Valóban, a méiszlkő két kőfejtődében a hasadékok alján a víz jelenléte megállapítható. A mészkőrög északi részén, a baranyavári cukorgyár említett kőfejtőjében, a keleti oldalon barlangjáratos üregben állandó víztükör volt, amely a vizsgálat folyamán, 1942-ben, nem volt hozzáférhető. A rög délnyugati részén, a cementgyári kőfejtőudvar közepén, a keleti fal közelében, a talpban mutatkozó hasadék, 'lefelé szélesedő üregbe vezet, amelynek alján ugyancsak állandó vízt ükör mutatkozott. Ezt a törmelékkel behányt üreget, 1942-ben föltárattuk s a vizet hozzáférhetővé téve, szivattyúzás útján a gyártelep vízellátásába bekapcsoltuik. A kőfejtőudvar talpszintje, a vízakna helyén 116.26 m. A vízszint ettől számított 19 m mélységben van, tehát 97 m t. sz• /• magasságú• Ez a pontos szintezéssel megállapított adat, lényegében azonos a külszíni vizsgálatainkkal megállapított talajvízszinteikkel. Az eltérések a becslési hibák mellett is, bizonyos törvényszerűségre utalnak. A vízaknává kiképzett ihasadéküregbe 900 l/pteljesítményű szivattyú van beépítve, s a víz a cementgyár vízellátásába vain bekapcsolva Az 1943 február 28-án megejtett szfivattyúzáisi próba alkalmával 28 óra 45 percig tartoitt folytonos szivattyúzással, a szivattyúalaptól számított 2.5 m mélyen levő állandó víztükör 0.6 méterrel süllyedt. Ez a 60 cm-es depresszió azonban 40 parc alatt kiegyenlítődött s a víztükör eredeti szintjét elérte. Az 1946. évtől ez a víz az üzemen felül, egy 430 m 8-es fürdőmedencét is ellát, minden csökkenés és a szomszédos kutak vízszintjének érintése nélkül. A beremencli kőfejtő melegvize 23—25° C. A cementgyár elemzési adatai: lugoisisáig 8.3°, változó keménység 23.2° Né., állandó keménysége 0.7°, öszszes keménysége 23.9° Né. Szilárd maradék . • . 6-6252 gr/l SiO 0.0210 „ R^O 0.0023 „ CaO 0.1614 „ MgO 0.0551 „ SO» 0.0811 „ Ezek ezerint, íkénes meszes melegvízzel van dolgunk, mely a tapolcaival, harkányival és a sik- • lósi melegvízforrásokéval azonos. A mészkő hasadétókitöltéseiben, cseppköves, k aloitkiiválás okon kívül, különleges hévforrásműködésre utaló nyomoíkiat nem észleltem. 82