Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések. - BOGÁRDI JÁNOS dr: A Sajó hordalékszállítása és a hordalékos víz ülepítése

VÍZELLÁTÁS A Sajóból üzemi célokra kivett víz. lebegő hordaléktartalmával és annak ülepitéssével foglalkozik a tudományos kutatások legújabb eredményeinek részletezése mellett az alábbi tanulmány. Eredményeit kö-zveílenül «z ötéves terv keretében létesülő üzemek hasznosíthatják, közvetve pedig gyáriparunknak a természetes vízfolyásokra támaszkodó bármely telepe értékesítheti. U. 1). C. 628.16:627.157:532.3/5. A Sajó hordalékszállítása és a hordalékos víz iilepítése* BOGÁRDl JÁNOS DR. Magyarországon körülbelül 15 evvel ezelőtt ínuuitak meg a reszieteseOb hordaiekmérések- limnel a megállapításnál teruieszeteseu csupán azokra a mereseKre gondolunk, ametyek a viziinernoüi gyakorlat ceijaii'a KisauLak bizonyos aoatokat rendelkezésre bocsátani. A legelső méréseit a Fetső-Vunara és a leneken mozgó, úgynevezett görgetett hordáién mozgásanak vizsgálaiara korlátozódták. Késöob mauitak meg a Tiszán a ieoegtecett hordalékra vonatkozó mérések és azó^a a vízgazdalkoúas növekvő kívánalmainak megieieioen mind gyakrabban találkozunk kívánságokká!, amelyek bizonyos horuaiékmozgasi leiadatok megoldását sürgetik. A Sajó liordalékmozgásának vizsgálatához a fejlődő vízgazdálkodási igények révén is eljutottunk volna eiooo, vagy uioob, üiszen a Duna és a Tisza mellékfolyói között igen jeien tös szerepet játszik ez a lolyó, mégis a bajón az 1946. ev vegén megindított horualékméresek közvetlen oka nem vízgazdálkodási kívánság, hanem egy sajómenti ipartelepnek az ötéves tervvel kapcsolatban felmerült hordalékmentes üzemvízigénye volt. A tfervezett üzem 9 m

3/sec tiszta vizet igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi nagyobb vízmennyiség ülepítését. Az úiepités kérdéseinek tanulmányozása előtt meg kell ismernünk a Sajó liordaiékszállításának törvényszerűségeit. Ehhez természetesen több, különböző évszakban és iőleg különböző vízállas melletti mérésre lett volna szükség. Sajnos 1948—49- telén a Sajó rendkívül alacsony vízáliású volt és azóta sem fordultak elő jelentősebb áradások. Elmúlt tenát a tél és a tavasz anélkül, hogy komolyabb árhullámnál hordaiékmérest végezhettünk volna. Méréseink általában a kisvíz körül sűrűsödtek. Ezekből a mérésekből igen nehéz a nagyobb víznél szállított, ill. szállítható hordalékmennyiségre következtetni. Igaz viszont, hogy éppen a nagy vízi mérések hiánya késztetett bennünket bizonyos erőfeszítésekre, amelyeknek az eredménye, ha nem is ad számszerűleg pontos értékeket a Sajó hordalékszállítására, arról mégis tájékoztat és ami még ennél is fontosabb, egészen új lehetőségeket mutatott meg a természetes vízfolyások hordalékszállításának vizsgálatainál. Az 1948 december elejei mérések aránylag igen alacsony vízállások mellett történtek. Az akkori mérésekkel nagyjából a Sajóban előforduló legkisebb hordaléktöménységet állapítottuk meg. Ez az érték a Tisza legkisebb töménységéhez hasonlóan kb. 10 gr/m

3 körül van. Az 1• ábrán bemutatunk az 1948. évi deceunberi mérésekből két töménységeloszlási görbét. /üggé/y /// RAUOÍ PosiriONI O r >20 í £ (J-W 1 —"h Ct =JSO i H\í i -tt O ro 20 30 . Ö ~2Ö *o S

r/"'

j Töménysétf fo.«í/w Tiovjgr/. n Fig. 1. ábra. Töm ény séggö rbék. CoucrntrnHon cnrves. Mielőtt az 1949- évi április-májusi mérések segítségével leszűrt eredményeket tárgyalnánk, röviden ismertetjük, hogy mi módon kíséreltük meg az 1948. év végén a Sajó maximális hordalékszállításának meghatározását, mindössze négy igen alacsony és közelfekvő vízállás mellett. végzett mérés eredményeiből. Lane és Shulits a. legkülönbözőbb vízr folyások adataival számolva közelítő megoldásként azt találták, hogy a naponta szállított lebegtetett hordaléksúly tonnában kifejezve a folyó átlagos esésének harmadik hatványával arányos, vagyis G = 21 . I

3. Ezt az összefüggést mi is fejlesztettük anynyiban, hogy Pardé adataiból még további 16, a Tisza záhony—rázompusztai szelvényeiben végzett méréseink eredményeiből még további két értékpárt használtunk fel ellenőrzésül.

1 A 2. ábra a napi hordaléksúly és a folyó átlagos esése közti említett összelüggést mutatja. A telt pontok (•) Lane és * A Magyar Hidrológiai Társaság 1949. június hó 8-i ülésén elhangzott előadás. — Az Országos Vízgazdálkodási Hivatalban készült tanulmány. 1 Bogtirdi •].: Lebegtetett hardalékmozgás a Tisraa Záhonyrázompus'itai saaikasaán. .376