Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Külföldi Szemle - WELLER A.: Földalatti csővezetékek korrózió elleni védelme. Ismerteti: BOZÓKY-SZESZICH KÁROLY

iyekuek nyitját csak odaadó, szorgos kutatással lehet felderíteni. A maláriaelleni küzdelemben csatasorba lehet állítani a szúnyoglárvák növényi és állati ellenségeit. Csak néhány érdekesebb példát ismertetek. A növényi ellenségek közül legközönségesebb a békanyál. Ha teljesen beborítja a víz felszínét, az anopheles-tenyészet megszűnik. A növényi ellenségek közé tartoznak még bizonyos Chara fajok, amelyek az anopheleslárvákra mérgező anyagokat választanak ki, ill. egyes megfigyelők szerint napszakok szerint oly mértékben változtatják a víz pH-értékét, hogy a lárvák elpusztulnak. Az állati ellenségek közül a kacsákon és libákon kívül bizonyos kis halfajták, így a Gambuzia nevű melegégövi kis hal jelentős. Nálunk is használtak Gambuziát e célra, de nehezen aklimatizálódik és az átteleltetéséről gondoskodni kell (ősszel kifogni stb). Kárpát^•HHQHBiaQISBEEIBB^ Földalatti csővezetékek korrózió oileni védelme.* (La protcetion des eonduiteis souterraines contre la corrosion. La Technique de l'Eau. 1948. 1í. sz. — 8 o. 1 1., 5 l'k. 1'. 1). C. Ií2il.ft4i3^20.193.7 :(B0.18f7.5). A csővezetékek korróziójia elektrokémiai folyamat eredménye, a talaj és a csővezeték közötti elektromos áramlásiban a talaj az elektrolit szerepét tölti be, a korrózió az áram kilépésének helyén lép fel. Mivel sem a talaj- sem a cső nem homogén, egészen kis -galvánelemek keletkeznek, az általuk termellt .alacsonyrendű áramerősség már előidézheti a korróziót. Abban'az esetben, ha a cső anyaga heterogén, úgy annak Valamelyik alkotórésze bonnlik el, ha viszont a talaj heterogén- risy a esőnek a talajjal érintkező felületét tániiad.' i meg a korrózió. Az elektrolitba helyezett férnék különbözőképpen viselkednek, nemes és kevésbé nemes fémeknek nevezhetők a keletkező feszültség nagysága szerint. A szerző tanulmányában ismerteti azokat a kísérleteket amelyeket különböző anyagú, egy méterrel a terepszínt alá helyezett csövekkel végeztek. A keletkező feszültségeit ia terepre helyezett rézszu 1 fát elektródhoz viszonyítva mérték, ia negatív pólus a vizsgált cső volt. A mérési eredményeklből az acél és az öntöttvas . esetében kapott eredmény érdemel különösebb figyelmet. Acélcső esetéiben —0.75 V. öntöttvascső esetében —0.5, —0.6 V feszültséget mértek (a cső képezte a negatív pólust.) Pourbaix tanár vizsgálatai folyamán aizt a feszültséget kereste, amelyük mellett az elektrolitba helyezett fémet nem fenyegeti korrózió. Méréseit hidrogén elektródhoz viszonyítva végeate a keresett feszültséget vas esetében —0.6 Voltnak találta. Az 1 méterrel a terepszint alá helyezett acélcső esetén, rézszulfát elektróddal dolgozva, ev. az érték —0.85 V. A vizsgálatok tehát azt mutatták. hogy az acélcső korróziónak van kitéve mind addig, amíg- valiamilyen külső energiaforrás a feszültség —0.85 V-ra le nem szállítja. Korrózió keletkezik akkor is, iha két különböző anyagú, tehát eltérő eredeti feszültségi állapotú cső van elektromosan kapcsolva. Ilyenkor a neme*A Műegyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült ismertetés. Ukrajnában a természetbúvárok találtak egy helyi kis halfajtát, amely megfigyelésük szerint egyenértékű a Gambuziával. (Leukaliptus delineatus.) * A fenti sorokkal és a maláriaellenes küzdelem mozaikszerű, távolról sem teljes, ismertetésével igyekeztem különösen a vízimunkákkal foglalkozó kartársakat a maláriaellenes küzdelem részére megnyerni. Igen hasznos lenne, ha a mindennapi munkában amúgyis lépten-nyomon felbukkanó egészségügyi műszaki ismeretek elemeit már a műegyetem tantervébe külön tantárgy alakjában felvennék. Minden műszaki alkotás tervezésénél, építésénél és üzembentartásánál ott találjuk a féltve őrzött és sokszor túlkésőn becsült egészséget. Ezzel a tényezővel nem szabad kön nyelműen bánni! sebb fém áriam belépési helyist, a kevésbé nemes fém kilépési helyet képez és a oső itt korrodál. E jelenségnek az a magyarázata, hogy a kevésbé nemes anyag pozitív ionékait bocsájt ki, mivel a megzavart eredeti feszültségi állapotát igyekszik helyreállítani. A vegyi eredetű elektromosságon kívül a tulajban külső áramforrásokból eredő elektromos arámlás is lehetséges. A leggyakrabban a városi villamos vasutak idézik elő ezeket az ú. n. kóiboráriaimdkait. Kóbor-áram akkor keletkezik, amikor a villamos vasút sínjében, valamilyen óiknál • fogva (sínrepedés illesztésnél Ihibás ele'kitroinokiapcsolat) a vezető ellenállása hirtelen megnövekszik. Ilyenkor, hia a. talaj ellenállása csekély, az áram kiilép a sínből és a talajon keresztül a csőbe jut és a csövön, mint jó vezetőn halad mindlaiddig, amíg olyan helyihez'ér, ahol a Iköizeli sínben kisebb a feszültség, mint a csőben. Ilyen helyhez érve az áram kilép a csőből és visszatér a sínbe, a kilépés helyjénél ia cső korrodál. A 'belga Distrigaz társaságot (a tanulmány írója ennek a társaságnak mérnöke) 'alapítása óta különösképpen érdekelte a korrózió elleni védekezés kérdése, mert a szerző szerint, ez a társaság' alkalmazott először nagyméretű hegesztett acélcsövekéit villamos Vasutak által keresztiilszelt belterületeiken. Eleinte kétféle módon próbáltak védekeznii Az első célja az volt. hogy növelje a talajból a esőbe belépő elektromosság útjábds kerülő ellenállást." E célból a csöveket kettős bitumenes juta-réteggel vonták be. A második megoldás a csövekben történő elektromos áramlásit kívánta megakadályozni, szigetelő idomok beépítésével. A 1 kísérletek során ellenőrző elektromos méréseket végeztek. A mérések azt mutatták, hogy a szigetelő réteg ellenállása rohamosan csökken és érintőlegesen közeledik a három év elteltével bekövetkező mélyponthoz. A szigetelőképesség függ a talajtól és a csőátmérőtől is. Száraz talaj, kis átmérő esetén kedvezőbb a viselkedése, mint nedves talaj, nagy átmérő esetén. Azokon ia helyeken, ahol <a csővezeték az elektromos vezeték induktív hatása alatt állt, a burkolat szigetelő hatása sokkal gyorsabban, esetleg pár hét alatt, megszűnik. A szigetelő idomok vizsgálata a csővégeken fellépő elektromos hatások: feszültség-különbség .374