Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
11-12. szám - Értekezések. - ALFÖLDY GYÖRGY: A maláriakérdés felszámolása Magyarországon műszaki szemmel
kiszárítunk; ha a csatornaszéleket úgy képezzük ki, hogy parti növényzet, sás, fű ne nőj jön rajtuk. Tárolóknál a víz szintjének gyakori változtatása is erősen pusztítólag hat. 'A növényzet irtása, kaszálása, vagy lángszórózása is igen hatásos. A lárvák nem szeretik a nyílt vizeket. Inkább a sásos, füves vizeket keresik, amelyek megoltalmazzák őket a széltől és támasztékul is szolgálnak E) Irtási (bonifikátori) munka, a) Külső irtási munka. Vannak olyan vízfelületek. amelyek a fent felsorolt módokon nem tüntethetők el, nem csapolhatok Je (pl. folyók mély víztükrű holtágai) és az aránytalanul nagy költségek miatt nem is tölthetők fel. Ilyen esetekben a szúnyoglárvákat a vízfelület beporozásával, vagy bepermetezésével pusztítjuk el. A különféle, emberre nem veszélyes mérgező anyagok között legjelentősebb a párisi zöld és a I). D. T. Tíz négyzetméternyi felületre 5—10 gr Várisi zöldet számíthatunk. Ezt 20 gr petróleumban oldjuk és az oldat egy egységéhez 250 egységnyi vizet adunk. Egyes országokban ehhez még 7—8 gr tojásfehérjét is adagolnak, vagy kb. ugyanannyi szappant. Szokásos ú. n. törzsoldat előállítása (25 cm 3 törzsoldatban 10 gr párisi zöld van), amelyet a helyszínen 500-szoros. hígításban használunk. A törzsoldat használatának gyakorlati célja az, hogy az egymástól esetleg nagyobb távolságra lévő permetezendő vízfelületek között ne kelljen a nagysúlyú kész oldatot szállítani. Igen kiváló a másik permetező anyag, a 1). D. T„ azaz dichlor-diphenyl-trichlormethylmethan. Ez a készítmény még jelentős higításban is nagyon erős mérgező hatású majdnem minden rovarral szemben. Kristályos alakban az emberre nem veszélyes. Nagyon ellenálló, hosszú hónapokon keresztül megőrzi mérgező képességét. A különféle szerves anyagokban, különösen a rovarok testét fedő zsírviaszban jól oldódik. Oldott állapotban az állatok bőrén át -felszívódik és a rovarok idegrendszerének bénulását okozza. Kísérletileg beigazolódott, hogy ha a rovar rászáll a D. 1). T.-vel be kent vagy beporozott felületre, már néhány másodperc is elegendő arra, hogy a készítménynek egy mikroszkopikus kis része rátapadjon a lábára. A rovar feltétlenül elpusztul. Egy négyzetméter területre elég 0,5 gr-ot juttatni. A I). T). T.-t is petróleummal keverve használják permetezésre. A Szovjetunióban újabban petróleumban oldott párisi zöldet és D. I). T.-t alkalmaznak vízfelületek permetezésére, A permetezés kézi vagy gépi erővel történik. A permetezés történhet szárazföldről, vízről (csónak) és levegőből, e célra szerkesztett és megfelelő gépi permetezővel ellátott repülőgépről. A helyi viszonyok, illetve a gazdaságosság szabja meg, hogy * a felsorolt módozatok közül melyiket alkalmazzák. A vízfelületeket a permetezőanyag minősége szerint 10—15 naponkint kell permetezni. A permetezendő víz felületeket szegélyező növényzetet, akár parti, akár úszó, előzőleg kiirtják. A lárvafejlődés megfigyelésére ú. n. kontroli-vízfelületeket jelölnek ki, amelyeket a maláriaállomások entomológusai állandó megfigyelés alatt tartanak. Megemlíthető az az eredményesnek és igen gazdaságosnak bizonyult kísérlet, amelyei Kárpátukrajnában végeztem. Kárpát uk raj n ban három falepároló vegyigyár működik. Ezeknek eddig egyébként nem hasznosítható jelentős mennyiségű mellékterméke az igen erősen fenoltartalmú nyers faszeszolaj. A faszeszolaj V s rész petróleummal keverve igen jó iárvapusztító permetezőszernek bizonyult. Előkészületek történtek arra - hogy e szerrel a .28 ha kiterjedésű Szernye-mocsarat, továbbá a La torca és a Tisza holtágait bepermetezzük. 'A'/, anyag olcsóságán kívül előny, hogy a perme tezőanyag szállítási költsége is megtakarítható, mivel a tankolás közvetlenül a vegyigyárak mellett rögtönzött repülőtéren történhet. A kísérleti anyag felülvizsgálása a charkovi Maláriakutató Intézetben folyik. Használatának elsősorban Kárpát-Ukrajnában van, helyi, jelentősége a falepároló vegvigvárakra tekintettel. b) A belső irtási munka lényege a szúnyogok állandó pusztítása permetezéssel, jelenleg 1). D. T.-vel, az emberi lakhelyeken, A pusztítás ilyenformán állandóan, az egész éven át folyik. A szúnyogok tavasszal, a nyári idő be álltával, nyáron és A melegebb őszi hónapok alatt nappalra visszahúzódnak a lakóépületekbe. istállókba, pincékbe, padlásokra és csak éjszaka mennek vérszívó körútjukra. Téli álmukat szintén ugyanilyen helyeken meghúzódva alusszák át. E helyeken keresi fel őket a bonifikátor és permetezéssel pusztítja el őket. Bár a szúnyogsűrűséget és a tenyészőhelyek lárvasűrűségét nem befolyásolja látható módon az irtás, a végzett kítérletek szerint óriási eredményeket mutatott a maláriás megbetegedések számának visszaesésével. A küzdelemnek ez a módja igen hatásos, mert az emberi lakóhelyre vagy azok közvetlen közelébe húzódott és így maláriával fertőzött szúnyogok elpusz1 ítását eredményezi. Magyarországon a maláriaelleni küzdelemben jelenleg kizárólag ezt a módszert követik. A kimutatható eredmények szerint úgy látszik, mintha a maláriakérdést így is fel lehetne számolni. Ez azonban csak helyi jelenség! Ahol az állóvizek közel vannak a falvakhoz vagy egyéb csoportos lakhelyhez, a szúnyogok ilymódon való pusztítása teljesen illuzórikus, mivel a közeli vízfelületekről mindig újabb szúnyogfelhők érkeznek. A belső irtási munkákat főleg az entomológia végzi és csak a külső, nagyobb munkák kerültek, gépesített jellegük miatt, műszaki vezetés alá. Az előzőkből látható, 1+ogy milyen szoros együttműködésre van szükség a maiári Hallomások különféle szakemberei között. Ez csak ú<;y érhető el, ha egymás munkáját meg'smerik és elsajátítják, már csak azért is, mert sokszor nehezen húzható meg a működési körök éles határvonala Az elhárító küzdelemnek annyira alkalmazkodnia kell a szúnyogok életmenetéhez, hogy hiba lenne, ha a mérnök ezt nem ismerne meg. A maláriaellenes küzdelem te^ van váratlan fordulatokkal és meglepetésekkel, ame-