Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések. - LÁNG SÁNDOR dr: Terraszképződés

FIZIKAI GEOGRÁFIA Másfélévtizedes folyóterrasz kutatások eredményeit foglalja össze alábbi tanulmányában a szerző. Vázolja a tektonikus és a klimatikus terraszkeletkezési elméleteket és feleleveníti az óholocén, az új- a közép, és az ópleisztocén, a pleisztocéneleji. levantei és a piocén korok folyóvölgy íeltö.tődéseit. A terraszok megismerése a fiatal hegyszerkezettani kérdéseket, a fiatal kéregmozgásokat világítják meg. A feltárt terraszkavicsleplek az ötéves tervvel kapcsolatban az ivóvízellátást segítik elő és a betonozási munkákhoz adnak kaviesanyagot. U. D. C. 551.434 Terraszképződés* LÁNG SÁNDOR DR. A TERRASZKÉPZŐDÉS OKAL ÉS KORA. A Magyarországon és a Kárpátmedencében magyar geográfusok által végrehajtott másfélévtizades folyó terraszkutatások eredményeiből már eléggé egyöntetű képet lehet rajzolni a medence nagyobb folyóvölgyeinek a középpliocén óta végbement fejlődésmenetéről. Annak ellenére, hogy az 1. ábra alapján máiegészen biztosan tudunk tájékozódni a főbb kárpátmedencebeli folyók pliocén, pleisztocén ós holooén terraszrendszerében, mégis van néhány homályos része az említett képnek. Az első és legfontosabb hiányosság még mindig a tanulmányozott folyóterraszok keletkezésének kérdése. Nincs ugyanis valamennyi terraszva nézve pontosan eldöntve, vájjon tektonikus, vagy klimatikus eredetű-e? A másik homály;:s kérdés az, 'hogy miért vannak egyes terraszok megkettőzve? Arra is- választ kellene adni, miért lehetnek valamely rövidebb folyószakaszon egyazon terraszszinten belül jó pár m-t kitevő magasságkülönbségek? Végül, e tanul mány szerzője már korábbi vizsgálatai során is fejtegetne a völgyasszimmetria és terraszasszimmetria kérdését. A kárpátmedencebeli folyóterraszok számára nézve már 1940 óta teljesen egyezők a vélemények. (9, 10, 28, 29, 30, 36.) Keletkezésük idejét (a felkavicsolódás, valamint a terraszperem kivésésének időpontját) azonban már csak hosszas analitikus előtanulmányok után sikerült tisztázni (8, 9, 10. 32, 33.). A mai álláspont szerint a kárpátmedencebeli folyónak (1. ábra) egy óholocén, 4 pleisztocén és 1—2 (felső-) pliocén korú terraszuk van. Keletkezésük módjára nézve a részletkutatások során megoszlottak a vélejmények. .A külföldön is jól ismert két nagy tábor, a tektonikus és a klimatikus terraszkeletkezési elmélet hívei nálunk is serényen keresték a bizonvítékokat saját igazuk védelmére. (13, 14, 42. ill. 8. 9, 10. 20, 23, 29, 20.) Eleinte csak a tektonikus terraszkeletke ési elméletet fogadták el nálunk (13, 14.). Elsőnek Bulla hangsúlyozta, hogy a Kárpátmedencében tektonikus és klimatikus eredetű terraszok jelenlétével egyaránt kell számolni (7). Később a hazai emlőspaleontológiai leletekre támaszkodva hangsúlyozta, hogy a II-III-IV. sz. * A MagyarJioni Földtani Társulal Hidrológiai Szakosztályának 1948 november hó 24-i ülésén bemutatott tanulmány. .360 pleisztocén terraszok határozottan klimatikus eredetűek. Felszínük jégkorszaki völgy fenék. Adott körülmények között a jégkorszaki éghajlat okozhatott völgyfeltöltést, az interglaciális pedig völgyszélosítóst és bevágódást. (8, p. 297.) A mérleg úgy látszik, valóban a k 1 i m a t ik u s terrasz keletkezés javára billen. Leg alábbis ennek sokkal kézzelfoghatóbb és egyöntetűbb bizonyítékai vannak (löszképződés, fauna, nagyfokú regionálitás). Bár az eljegesedés! görbe kiértékelése még nem történt meg. Bulla, sz. a kárpátmedencebeli folyóvölgyek terraszmorfológiai és vögyfejlődés történeti egyezése azt igazolja, hogy a folyók pleisztocén terraszainak kialakulását legelsősorban pleisztocénkori éghajlati hatásoknak (jeges és .légmentes idők változása) kell tulajdonítani. (10. p. 639.) Ha a tektonikus mozgások ós éghajlati hatások térben és időben együttműködve fejtették ki hatásukat, nehéz lesz a Kárpátmedence tektonikus és éghajlati eredetű terraszait egymástól különválasztani. (8, p. 298.) Mivel általunk az eddig tanulmányozott folyóterraszok • valamennyien átmenők, kifejlődésük és számuk eléggé egyforma, a kevés belőlük kikerülő ősmaradvány pedig a legnagyobbrészt jégkori eredetű, közel vagyunk annak kimondásához, hogy I-IV. sz. terraszaink határozottan jégkori eredetűek, sőt még az V. sz is, míg a tektonikus folyamatok csak színező elemként szerepeltek egyes terraszrészletek kialakítása alkalmával. A terraszgene tikára vonatkozó végső szó kimondása előtt azonban hangsúlyozni kell, hogy a terraszokat sem hozta létre 100%-ban csak egyféle erőhatás. Vonatkozhatik ez a klimatikus erőhatás-csoportra is. . A tektonikus terraszkeletkezési elmélet hívei közül Cholnoky. (13. 14 és nyomdokait követve Prinz Gyula) a Kárpátmedence két pleisztocén terraszának keletkezését az Alföld (Kisalföld) kétütemű süllyedésével hozta kapcsolatba oly módon, hogy a völgybevágódások a jégkorszakban voltak. Ehhez kénest nem sokban különbözik Szádeczky elgondolása sem (42), a pliocén ós pleisztocén terraszok képződését a kárpáti medencék és a Havasalföld egyideiű süllvedésére vezetve vissza. De ilyen heterogén felépítésű nagy területrész ritmikus emelkedését, vagy süllyedését nem is Fcrmatian des terrasses. Par S. "Láng. deurés se. (Késumé p. 383.)