Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Kivonatok

I. A felső talajvíz ásványos gyógyvizei a következő módon csoportosíthatók: a) Szikes ásványos gyógyvizek. A COrt tartalmazó csapadék a felszínen állva, illetve nem nagy mélységig hatolva az alkáliakat (elsősorban üátriumot) tartalmazó ásványokat (földpátokat, csillámokat, alkáli amfibolokat, stb.) oldja és szikes sók (főleg NaíCOs, KOI, CaSO,- 7HO stb.) keletkeznek. Hőmérsékletük nyáron eléri a 30° C-t. télen csak 2—3° C a hőfokuk. b) Sós ásványos gyógyvizek. A talajvíz kioldja a talaj sós iszapos-, agyagrétegeiből a sókat (legtöbb helyen a NaCl-t). c) Keserűsós gyógyvizek. A talajban eloszlott igen apró pirit el bomlásából kénsav keletkezik, ez a talajvíz oldókészségát nagymértékben megnöveli és így az iszap- és agyagrétegeik állványait megtámadja, oldj'a. A keserűvizek hőmérséklete: 14—16" C, tehát nagyobb, mint a talajvize (8-10° C). d) Utóvulkáni kigőzölgések (CO2, HS) a talajvízbe ásványvízzé alakítják azt; 6—7° a hőmérsékletük. Főként a pliocén korban törtek eiő, azóta csökkenőfélben vannak. A leghíresebb ilyen feltörések: Balatonfüred (7), a szív- és idegbetegek legkedveltebb helye; B'alf (1), amelynek szubalpin éghajlata csak emeli az értékét; Párád, hatalmas erdők között, ugyancsak kitűnő gyógyhely. II. a) A langyos karsztvizek is több helyen gyógyvízjellegűek. A víz 700—800 m mélyből fakad, törésvonalak mentén. Vizükben a Oa, Na, K, a gázok közül pedig a rádium, a methán, a kénhidrogén a legfontosabb. A források vizéből lerakódott mésztufák tanúsága szerint a pliocéuban kezdtek működni a források és ugyanakkor érte el a melegforrástevékenység tetőfokát, azóta csökken a hozamuk. Tatán (20) a feltörő langyos források 21 tavat táplálnak, köztük egyesek gondozott parkok, mások erdők, rétek között várják vendégeiket. Hasonló források fakadnak Dunaalmás (22), Esztergom' (23), Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Rómaifürdő, és távolabb a fővárostól, az Alföld szélén Eger (49), Miskolc—Tapolca (51) határában. b) Igen értékesek a karsztvízzel keveredett nagyobb mélységből (1300—1500) előtörő hévvizeink, hőfokuk eléri a 94° C-t. A ritka alkatrészek: Si, P, Cu, Pb, F, B, J különösen becsesek. Ezek a források a Triász óta törnek elő, tevékenységük a miocén- és pliocén-időszakban volt a legélénkebb. Budapest területén 123 hévforrás tör elő. 14 nagy fürdőt, illetve üzemet látva el gyógyvízzel. Ilyen jellegűek Hajdúszoboszló (43), Debrecen (46), a Dunántúlon Hévíz (4), Sikonda (18) és Harkány (16). Ezek a meleg gyógyvizek reumás betegségek gyógyítására kiválóan alkalmasak. Izroarele termale din Transilvania Orientala. De dr. J. Bányai. (Texttil maghiar, figura p. 301.) U. D. C. 561.497.1/8.31 (498.4 Prin publicarea rezultatelor analizelor fizioe chimice ala izvoaralor tamale cu teinperaturá redusá, din Traiisilvania Orientala, autorul da baza de rezolvare multor probleme importante al planului eccnomic a Republicii Populare Roraane. Apele con|inánd fier ne dau aluziune la presenta minerarurilor de fier. Alté izvoare, apa cürora e asemaiiátoara — ceace privcste consitujia chimiea — apei din Karlsbad (Karlovy-Vary," Cehoslovacia), dau prilej la etablirea unori noi stajiuni balneo-climatice. Zwei neue Formen des Scenedesnius armatus Chod. var. Bogláriensis. Von Dr- T• Hortobágyi. (üng-arischer Text, Tabellen und Abbildungeii S. 301.) U. D. C. 582.262 : 581.5. Die neue Form von Scenedosmus armatus Ohod., die nova forma semicostatus Hortob. genannt wird (Fig. 1—3) lebt im Biotop von Február bis Márz. Sie ist eine seltene Pflanze. Zellendimensionen: 7.2—8X2.2—3.«-An den Enden der seitlichen Zellen ist je ein sehrag stehender 6—7.« langer gerader oder schwach gebogener Dorn zu sehen. An den Zellenden kann noch ein kurzer Dorn vorkommen. Die Lángsrippen gekennzeichnend für die var. Boglárienses, sind nur an den Zwischenzellen ausgebildet. lhre vierzellige Coenobii sind beobachtet worden, die gebogen wareuDie n. f. bicaudatus Hortob. ist in Mai—Juni gefunden worden (Fig. 4—6). Dieselbe lebte in Biocoenosis in Mengen die denjenigen der erstgenannten gleichen. Zellenlángen: 8.&—11.2 /*. Breiten: 3.3—3-6 <«. Die Zellen sind nur in Bichtung der einen Diagonale ausgebildet. Lángé der letzteren 8—9-5 f; sie sind gerade oder schwach gebogen. Die Zellen können ausserdem noch kleinere Dorne tragen. Die Coenobii sind hier vierzellig und schwach gebogenVon der var. Bogláriensis unterscheidet sie sich durch die halbe Zahl der langen Dorne, von der n- f- semicositatus ausserdem noch durch die balbe Zahl der BreitzellenÉchelles á poissons sur la Tisza. Par E- Voynárovicli, d

eu

r és sc. (Texte hoagrois p. 306.) U. D. C. 626.882 : 397 : 591.5. Conjointeinent avec la rédaction des projets des échelles a poisisons du barrage de Tiszalök, envisagé sur la Tisza dans le cadre du plan quinquennal du Góuveraoment, l'auteur donne un apercu sur la bioiogie des poissons du Danube et de la Tisza ainsi que sur 'leuns divagations et migrations- — L'auteur est d'avis qu'il ne peut s'agir que de deux espéces de poissons migrateurs d'eau douce nécessitant des échelles á savoir du sterlet et du barbeauConstruction des échelles á poissons. Par I. Mátrai. (Texte hongrois et figurEe p. 309.) U. D. C. 626.882.2. L'étude mérite une attention spéciale en raison de l'tchelle á poissons, dont rétabüssement est prévu — dans le cadre du plan quinquennal du Uouvernement — dans le barrage de Tiszalök. .319