Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Kivonatok

I. A felső talajvíz ásványos gyógyvizei a következő módon csoportosíthatók: a) Szikes ásványos gyógyvizek. A COrt tar­talmazó csapadék a felszínen állva, illetve nem nagy mélységig hatolva az alkáliakat (elsősorban üátriumot) tartalmazó ásványokat (földpátokat, csillámokat, alkáli amfibolokat, stb.) oldja és szi­kes sók (főleg NaíCOs, KOI, CaSO,- 7HO stb.) keletkeznek. Hőmérsékletük nyáron eléri a 30° C-t. télen csak 2—3° C a hőfokuk. b) Sós ásványos gyógyvizek. A talajvíz ki­oldja a talaj sós iszapos-, agyagrétegeiből a sókat (legtöbb helyen a NaCl-t). c) Keserűsós gyógyvizek. A talajban eloszlott igen apró pirit el bomlásából kénsav keletkezik, ez a talajvíz oldókészségát nagymértékben meg­növeli és így az iszap- és agyagrétegeik állványait megtámadja, oldj'a. A keserűvizek hőmérséklete: 14—16" C, tehát nagyobb, mint a talajvize (8-10° C). d) Utóvulkáni kigőzölgések (CO2, HS) a talaj­vízbe ásványvízzé alakítják azt; 6—7° a hőmérsék­letük. Főként a pliocén korban törtek eiő, azóta csökkenőfélben vannak. A leghíresebb ilyen fel­törések: Balatonfüred (7), a szív- és idegbetegek legkedveltebb helye; B'alf (1), amelynek szub­alpin éghajlata csak emeli az értékét; Párád, hatalmas erdők között, ugyancsak kitűnő gyógy­hely. II. a) A langyos karsztvizek is több helyen gyógyvízjellegűek. A víz 700—800 m mélyből fakad, törésvonalak mentén. Vizükben a Oa, Na, K, a gázok közül pedig a rádium, a methán, a kénhidrogén a legfontosabb. A források vizéből lerakódott mésztufák tanúsága szerint a pliocéu­ban kezdtek működni a források és ugyanakkor érte el a melegforrástevékenység tetőfokát, azóta csökken a hozamuk. Tatán (20) a feltörő langyos források 21 tavat táplálnak, köztük egyesek gondozott parkok, mások erdők, rétek között várják vendégeiket. Hasonló források fakadnak Dunaalmás (22), Esztergom' (23), Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Rómaifürdő, és távolabb a fővárostól, az Alföld szélén Eger (49), Miskolc—Tapolca (51) határá­ban. b) Igen értékesek a karsztvízzel keveredett nagyobb mélységből (1300—1500) előtörő hév­vizeink, hőfokuk eléri a 94° C-t. A ritka alkatrészek: Si, P, Cu, Pb, F, B, J különösen becsesek. Ezek a források a Triász óta törnek elő, tevékenységük a miocén- és pliocén-időszakban volt a legélén­kebb. Budapest területén 123 hévforrás tör elő. 14 nagy fürdőt, illetve üzemet látva el gyógy­vízzel. Ilyen jellegűek Hajdúszoboszló (43), Deb­recen (46), a Dunántúlon Hévíz (4), Sikonda (18) és Harkány (16). Ezek a meleg gyógyvizek reumás betegségek gyógyítására kiválóan alkalmasak. Izroarele termale din Transilvania Orientala. De dr. J. Bányai. (Texttil maghiar, figura p. 301.) U. D. C. 561.497.1/8.31 (498.4 Prin publicarea rezultatelor analizelor fizioe chimice ala izvoaralor tamale cu teinperaturá redusá, din Traiisil­vania Orientala, autorul da baza de rezolvare multor probleme importante al planului eccnomic a Republicii Populare Roraane. Apele con|inánd fier ne dau aluziune la presenta minerarurilor de fier. Alté izvoare, apa cürora e asemaiiátoara — ceace privcste consitujia chimiea — apei din Karlsbad (Karlovy-Vary," Cehoslovacia), dau prilej la etablirea unori noi stajiuni balneo-climatice. Zwei neue Formen des Scenedesnius armatus Chod. var. Bogláriensis. Von Dr- T• Hortobágyi. (üng-arischer Text, Tabellen und Abbildungeii S. 301.) U. D. C. 582.262 : 581.5. Die neue Form von Scenedosmus armatus Ohod., die nova forma semicostatus Hortob. ge­nannt wird (Fig. 1—3) lebt im Biotop von Február bis Márz. Sie ist eine seltene Pflanze. Zellendi­mensionen: 7.2—8X2.2—3.«-An den Enden der seit­lichen Zellen ist je ein sehrag stehender 6—7.« langer gerader oder schwach gebogener Dorn zu sehen. An den Zellenden kann noch ein kurzer Dorn vorkommen. Die Lángsrippen gekennzeich­nend für die var. Boglárienses, sind nur an den Zwischenzellen ausgebildet. lhre vierzellige Coe­nobii sind beobachtet worden, die gebogen wareu­Die n. f. bicaudatus Hortob. ist in Mai—Juni gefunden worden (Fig. 4—6). Dieselbe lebte in Biocoenosis in Mengen die denjenigen der erst­genannten gleichen. Zellenlángen: 8.&—11.2 /*. Breiten: 3.3—3-6 <«. Die Zellen sind nur in Bich­tung der einen Diagonale ausgebildet. Lángé der letzteren 8—9-5 f; sie sind gerade oder schwach gebogen. Die Zellen können ausserdem noch klei­nere Dorne tragen. Die Coenobii sind hier vier­zellig und schwach gebogen­Von der var. Bogláriensis unterscheidet sie sich durch die halbe Zahl der langen Dorne, von der n- f- semicositatus ausserdem noch durch die balbe Zahl der Breitzellen­Échelles á poissons sur la Tisza. Par E- Voynárovicli, d eu r és sc. (Texte hoagrois p. 306.) U. D. C. 626.882 : 397 : 591.5. Conjointeinent avec la rédaction des projets des échelles a poisisons du barrage de Tiszalök, envisagé sur la Tisza dans le cadre du plan quin­quennal du Góuveraoment, l'auteur donne un apercu sur la bioiogie des poissons du Danube et de la Tisza ainsi que sur 'leuns divagations et migrations- — L'auteur est d'avis qu'il ne peut s'agir que de deux espéces de poissons migrateurs d'eau douce nécessitant des échelles á savoir du sterlet et du barbeau­Construction des échelles á poissons. Par I. Mátrai. (Texte hongrois et figurEe p. 309.) U. D. C. 626.882.2. L'étude mérite une attention spéciale en raison de l'tchelle á poissons, dont rétabüssement est prévu — dans le cadre du plan quinquennal du Uouvernement — dans le barrage de Tiszalök. .319

Next

/
Thumbnails
Contents