Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Külföldi Szemle - R. F. POPESCU: Erőtelepek üzemvízcsatornáinak és öntözőcsatornáknak gazdaságos méretezése. Ismerteti: BOZÓKY-SZESZICH KÁROLY - BUSWELL: Bevezető szennyvizek mikrobiológiai úton való hasznosításához és tisztításához. Ismerteti: LESENYEI JÓZSEF dr.

Elle récapitule les problémes des écbelles á poissons de systéme Denil, de systéme de série de baissins. ainsii que des ascenseurs á poissons. Problems of Planning a Sewage Treatment Plánt. By L. Finály. (Hungárián text with fige. .and itabl.es on p. 384. and 312.) U. D. C. 628.3 (439.151 Angyalföld). Sewage and industrial waste water írom the northern sewerage district of Budapest averaging to about 1-4 mVsec (26.4 M. G. D) and storm flow up to about 27-5 nAisec- (6050 GPS) will be discharged into the Danube close above the city as shown by Fig. 1. Data on sewer effluent and river flow are shown on Table I. and II. The future tributary population is estimateid at about 600,000. Sewage onters the river about 100 meters from the shore. The treatment is necessitated by sanilary and aesithetic consíderations only, while biologieal conditions give no reason -for objeo tiions. Du© oonsideration is being giiven to the problem of self purification (Fig. 3., 4. and 5.) ;md bacterial removal capaeity of the streiam with reference to the Ohio-investigaJtions (table III.). of pre- and postchlorination, of the necessity of sedimentation prior to postchlorination, of matural and artificial flocculation, and to the phenomenon of hindred sedimentation (Fig. 6-), to the shape and dimensions of settling basins with .special regard to the veloci'ty gradient, density currents, flowing-through periode, overflow raite and weir load, moreover, to the d isposal of sludge and to the value of the sludge as fertilizer as well as ol' the sludge gas produoed. The plánt under design (Fig. 2.) will comprise desintegrators in addition to the exisiting screens, circular settling tanks with 1.5 hours detention, two-stage digestion, the firat istage being heated by live steam, elutriation, vacnum filtration and gas utílization. SQHBG&aiSEGBBBBEinaiE R. F. POPESCU: Erőtelepek üzemvízcsatornáinak és öntözőcsatornáknak gazdaságos méretezése. Dimenslonarea praeticá a canalelor deschise de adncíiune si rigatie dnpS. eriterii economiee. — Különlenyomat a „Kevista Tehnjcá Comunicatii si Luci-ári Publice" 1948. ápriíjsiuszámábol. 7. o., 3. á.) Az előttünk fekvő értekezés elsősorban vízerőteJepak üzemvízcsatornáinak méretezésével foglalkozik és csak másodsorban vizsgálja az öntözőcsatornák gazdaságos méretezésének kérdését. Románia népgazdasági tervében a vízi munkálatok jelentős helyet foglalnak el; a földrajzi adottságok az üzem vízcsatornát, vízerőtelepek alkalmazását számos helyen indokolják; ebben rejlik a tanulmány jelentősége. Magyarországon a vízfolyások esésviszonyai inkább a vízfolyásba épített— üzeímvízcsatoriia nélküli —erőtelepek alkalmazását kívánják meg, mégis érdemes ezzel a tanulmánnyal foglalkozni, mert az ötéves terv nagyszabású öntözési beruházásai az öntözőesatornák tömeges tervezését és megépítését —mégpedig gazdaságos megépítését — tűzik ki feladatul. A tanulmány a feladata; grafikusan oldja meg; a közölt grafikonokat méretezési célokra közvetlenül nem használhatjuk fel, mert kis ' méretüknél fogiva nem eléggé pontosak. A tanulmánynak azonban nem is az a célja, hogy egy, a méretezésnél közvetlenül felhasználható grafikont adjon az olvasó kezébe; lényeg az eljárás gondolatmenete, ennek alapján a grafikon bármikor megszerkeszthető. Lássuk most már az eljárást. Vízerőtelepek üzemvízcsatornáinak létesítésekor a költségek két részből tevődneik össze; az egyik tétel a tényleges kiadás — fenntartási költség, amortizáció, adó, stb. — a befektetett tőkével arányos;' a onásiík tó.el abból a körülményből keletkezik, hogy az üzem vízcsatorna magasságveszteséget jelent, és ez a veszteség csökkenti az energiatermelést; a kieső energia a költségek terhére írható. Ez a feltevés teljesen indokolt, meri hiszen a két költségtényező szoros összefüggésben áll egymással; ha a csatorna esését növeljük, növekszik a sebesség, a esatornaméretek csökkennek, tehát kisebb lesz a földmunka, de nő a magassásvesz.eség és ezzel együtt a kieső energia mennyisége. A kérdés természetesen fordított értelemben is fennáll. A feladat tehát annak az esésiiek a kikeresése, melynél a két költségtényező összege a legkisebb. A költségek az alábbi képlettel írhatók fel: A= -^r-Qm-hr-V-p + Ci^d ahol Qm az évi közepes vízszállítás, h

r_ az üzemvízcsatorna vízszínesése, v a vízerőtelep hatásfoka, p az áram termelési költsége kW/óránként. Ci a beruházás összege, d adók, fenntartási költségek, stb. a beruházás százalékában. A vízszínesést a Stricidéreféle formulából kifejezve, (v — k. B !/s. J 'l-i) a beruházás összegét pedig különböző tényezőkre bontva (a csatorna kiásási, burkolási, stb. költségei), differenciálás után (a legkisebb k ül feléget keresve) egy elég bony olutt összefüggés aclóuik, melynek segítségével azután ntomogramimiok szerkeszthetők. A megszerkesztett nomogrammból a legmegfelelőbb szelvény gyorsan kikereshető. Az e'őbbiakben vázolt gondolatmenet alapján a szerző három grafikont szerkesztett, éspedig a burkolt, illetve fenékburkolat nélküli üzemvízcsatornák, valamint az öntözőcsatornák méretezésére Bozóky-Szeszich Károly HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY Felelős szerkesztő: Sal.aimin Pál. — Felelős kiadó: Tudományos Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat Vezérigazgatója. — Budapesti Szikra Nyomda N. V. 1., Conti utca 4. FoleiLőa vezető: Radnóti Károly.