Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Hírek

ségűek. A halivadékok számára külön nagy­esésű hallétra éptiU. Az összes berendezések víz­fogyasztása max. 150 m 3/sec, télen korlátozott üzemnél csak 45 m-'/sec. A hallépcsők és hal­zsilipek összes költsége 3.5 millió dollárt tett ki. A fentebb ismertetett háromféle hallépcsőn kíviil a vízlépcsők mellett szokásos hajózsilipe­ken is megfigyelték a halak vándorlását. A halak lefelé való mozgása is történhetik a hallépcsőn át. Ezenkívül, ha vízerőmű is van, úgy annak a turbináin át, különösen a mai 4—6 m-es átmérőjű ós alacsony fordulatszámú propellerek mellett, minden különösebb nehéz­ség vagy sérülés nélkül lefelé is átjuthatnak a halak. A hallépcsők eredményes működését számlálással ellenőrizhetjük. A számlálás tör­ténhetik a zsilipek lezárásával és lehalászásá­val, vagy korszerű módon, fotocellás számláló­val. Lundholm és Grandbora svéd mérnökök alkalmazták először a fotocellás számlálót. Ez a berendezés elektromos szempárból áll. Azért alkalmaztak szempárt, mert egy fotocella a lefelé úszó tárgyakat is jelezné. A szempár azonban úgy van kapcsolva, hogy csak az alul­ról felfelé haladó tárgyakat, így a halakat jelzi. Az eredményt papírszalagon rögzíti a műszer. Ha bármelyik rendszerű hillépcsőt is tekint­jük, itt is az a vízépítésben gyakori eset fordul elő, hogy az előforduló jelenségeket számítással nem lehet kellő pontossággal megállapítani, hanem a számítás útján megállapított közelítő méreteket modellkísérlet útján finomítjuk. Uven módon a jelenségek minden részletére felvilá­gosítást kapunk és hasznos tervmódosításra nyílik lehetőség. A hallépcső esetében ezenkívül szoros együttműködés szükséges a biológussal, hogy a szóbanforgó folyószakasz haljárásának megfelelően épülhessen a hallépcső. Fia. 4. iVbra. HaJzsilip <a Bomnévilile-i gátnál. Echelle rí paissom étabtie dans le bármire de BumievlUe. m között váltakozó nagyságií vízlépcső zárja el a lazacok útját. Mivel a lazachalászat igen jelentős bevételt jelent (évi 10 millió dollár), így különösen nagy súlyt fektettek a hal lép eső építésére. Itt a folyónak két ága van, mindkét ágban három halzsilip és három ihallépeső épült. A halzsilip 6 m széles és 9 m hosszú, 25—30 OüO halbefogadóképessógű akna. Vázlatos képét a 4. ábra mutatja. A belópőnyílások a tekintélyes alvízszín-igadozásnak megfelelően különböző­képpen állíthatók be. Amint az alsó nyíláson bejutottak a 'halak, a bejárati ajtót becsukják és a kamrát alúl vízzel töltik meg, majd a kamra fenekét felfelé mozgatják, így a felső nyitott kapun a halak lassan kiszorulnak a zsilipből. Egymás mellett két ilyen kamra dolgozik felváltva. Az itt épült medence-soro­zatos hallópcsők 1:16 hajlásúak. A medencék 9—12 m szélesek, 5 m hosszúak és 1.5 m mély­BQGSQ i „A" és „D" vitamin a lialzsírban. Az „A" és ,D" vitamin kitűnő gyógyszer, emiatt termelésük nagy arányiban indult meg a Szovjetunióban. Az Ai-obang'alszk mellett fekvő balzsírfe'dolgozógyár e két vitaminból nagyobb mennyiséget állított elő, minit amit a terveik elő­irányoztak. A halzsírféleséget olyan helyre szá'­lítják, ahol a vitaminszükséglet nagy, mint pl a sarkvidékre az ottani lakosoknak, az odautazók­na.k és az ott tevékenykedő halászoknak. (M. Sz. T. V. 31.) Medermélyítés az Ural folyón. Az Ural folyóban már hosszabb idő óta végez­nek medermélyítő munkálatokat. A mlult éviben 8 ha-nyi homokzátonyt takarítottak el. Ebben az éviben is rendszeresen tovább folynak e munká­latok, úgyhogy leheúővé válik a cskal ovii oki sza­kaszon is a hajóközlekedés. (M. Sz. M. T. V. 4.) A cukorgyári szennyvizek hatása a természetes vizekben. A cukorgyári szennyvizek hatása a természe­tes vizekben levő szervezetekre különféleképpen nyilvánul meg, éspedig: Közvetlen haláltihozó lehet a halakra és a víziállatokra. . Közömbösítő hatása érvényesül a természetes víziekben levő organikus anyagoknak bomlásával kapcsolatosan. Elűzi a halákat és a vízben levő állatvilágol. Pusztítja a halaik táplálékát képező növény­és állatvilágot azzal, hogy a mederfeneiket nagy­mennyiségű iszappal és organikus anyaggal tölti fel. Előidézi mikroorganizmusok tenyészetét az idény után, amelyek az organikus anyagokat el­bontják. Elősegíti penészgombák elszaparodását, ame­lyek bomló organikus anyagokból élnek, és ame­lyek - nemcsak a fenéken telepszenek le, han?m megfogódznak a vízben található min'den szilárd testen. (B. Holly. Sborník vyzkumnych Űstavü zemé­dSLskvch ŐSR. összeállította: Székács V.) Réz és vas befolyása a vízben élő szervezetekre. Az ipari vállalatok szennyvizei gyakran tar­talmaznak réz- és vasvegyületeket. A végzett kísér­letek szerint az apró vízilények különbözőképpen reagálnak a változó töménységű okiatokra. A kí­sérleti egyedek közül a legérzékenyebbek a Daph­nia inalna ós a Pulex. Ellenállóbb a Cyc'ops strenuus és insignis, azután a Chironomus plu­mosus. (J. Blanka. Zv'rolékáfsk}* obzor. Összefoglalta: Székács V.) .311

Next

/
Thumbnails
Contents