Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - FINÁLY LAJOS: A budapest-angyalföldi szennyvízderítő telep tervezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről

VÍZÉPÍTÉS Az ötéves terv végrehajtása során megépítendő budapest-angyalföldi szennyvízderítő telep pályadíjnyertes munkájának tudományos alapelveit foglalja össze az alábbi tanulmány, mely kiterjed az egészségügyi, az esztétikai és a biológiai szempontok részletes ismertetésére, valamint a fertőtlenítés és az iszapkezelés legújabb eljárásainak vázolására. U. D. C. 628.3 (439.151 Angyalföld). A budapest-angyalföldi szennyvízderítő telep tervezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről* (Befejező közlemény) FIUALYLAJOS Mindezek előrebocsátása után most már rátérhetünk az ülepít és kérdésére. Régebben az ülepítési. időre nézve nagyon eltértek a vélemények. Ennek főoka az volt, hogy az iiVnítési időt a különböző országokban más-más alapra vonatkoztatták. A német gyakorlat a napi egyórás osúcslefölyásból, az amíol és az amerikai az egyórás átlagos lefolyásból indult ki. Az ülepítési időre vonatkozó adatolk. azonban még így is nagyon tágak. Ennek egyik oka kétségtelenül a szennyvizek különböző iminőégie. Főoka mégis inikább abban kereshető, hogy a szennyvíz ül építésénél fellépő fizikai jelenségeket nem ismerjük eléggé. Ezért nem lehetett közös nevezőre hozni a különböző alakú és különböző méretű ülepítő medencéikkel szerzett tapasztalatokat. Mielőtt a kérdés további részleteire iratéi-nénik, előre kell bocsátanunk, hogy almikor ülepítő berendezésről besz'lünk. ez alatt csakis az ú- 11. síma-üiepí ésic értjük ,vagy más szóval frissvízű ülepítóst. A medence ennél az eljárásnál kizárólag a/rra való, hogy az ülepítéssel a szennyvízből a gyakorlatilag eltávolítható anyagokat visszatartsa és azoknak 0 medence fenekéről való rendszeres és folytonos üzemű eltávolítását lehetővé tegye, amikor tehát az üledék nem tartózkodik annyi ideig a medencében, hogy bomlásnak indulhasson. Az üledék eltávolítása két elv szerint történik. Az ú. n. két szintes berendezésekben az ülepítő medence alján nyilasit hagynák s ezien át a leülepedett iszap az alul fekvő rothasztó medencébe jut. Az ilyen berendezéseik építési -mélysége nagy. Az alul fekvő iszaprothasztó-tér pedig technikai okokból nem fűthető s így lényegesen nagyobb térfogatú kell hogy legyen a különálló fűtött rothasztóknál. Gazdaságossági és műszaki okokból ez a megoldás Angyalföldön n«m jöhetett szóba. A miásiik elv az üledék kiemeléséből és a különálló rothasztó medencébe való juttatásából áll. Lapos feneikű ülepítő medence esetén ehhez alkalmas kaparószerkezet járul, mely az üledéket a fenékről összekaparja és egy gyüjtőialknába tereld, melyből az eltávolítás történik. Angyalföldön a nagy szennyvízmennyiség miatt igen nagy méretűre adódó ülepítőmedencéket ilyen laposfenekű megoldással vettük tervbe. * A Magyar Hidrológiai Társaság

1 Limnológiai Szakosztályának 1349 február hó 23-i alalkuló ülésén e'hanszott előadás. Az ülepítő medencébe jutó szennyvíz ülepíthető anyagai részben szemcsés, részben pelyhes természetűek. Az ülepedés jellege azonban inkább a pelyhes természet uralkodó voltára utal. A szemcsés és a pelyhes anyagok ülepedése között nagy elvi különbség van. A szemcsés anyagok ülepedési sebessége a mélységgel fokozatosain csökken. Ennek oka a késleltetett ülepedés jelenségében rejlik. Ülepedés közben ugyanis az üledék vizet szorít ki a helyéből és így az ülepítő edényben az ülepedéssel ellentétes irányú vízmozgás keletkezik. Ülepedés közben a felső vízrétiag fokozatosan tisztul, míg az alsó rétegben az üledék fokozatosan sűrűsödik. Minél előreShaladottabb tehát az ülepedés, animál élénlktiblb a. kiszorított víz felfelé való áramlása. Ez természetesen az ülepedés abszolút sebességót csökkenti, az ülepedóst késlelteti. A szennyvíztechniikában előforduló vízminőségeknél a szemcsés anyagok, mint pl. a homok ülepedéénél ez a késleltetés csak a már jelentősen sűrűsödött alsó üledékrétegben váliik számottevővé. A főképpen szerves anyagokat tartalmazó pelyhes iszap ülepedésénél ezzel szambán, amikor az iszap a miind sűrűbb ós sűrűibb alsóbb rétegekbe kerül, mind több és több szomszédos pehellyel kerül érintkezésbe, azokkal összetapad és fokozatosan nagydbb és az előbbinél gyorsabban ülepedő pelyhek képződnek. Ez a jelenség bizonyos mértékig ellensúlyozza a kiszorított víz felfelé áramlásának késleltető hatását, úgy hogy a pelyhes iszap ülepedése bár késleltetett, de az ülepítő edény legnagyobb részében egyenletes sebességű. Különösen áll ez az eleveniszapos berendezések utóülepítő medencéire, amelyekben az eleveniszapos elegy mintegy 20.000 mg/l száraz maradékot tartalmaz. Az átlagosan 1 mm körüli equivalcns átmérőjű és mintegy 1.0—1.2 fajsúlyú pelyhek szabad ülepedósi sebessége 0.14—0.27 cm/sec, míg a késleltetett ülepedés sebessége 0.08—0.15 om/siec. Az ülepítő medencében fellépő jelenségek inkább ez utóbbi kategóriához hasonlítanak. A 6ábra mutatja az ülepedéssel kapcsolatos jelenség vázlatát. Az ordináta az ülepítő edény magasságának százalékában adja a üledék felszínét. Az abszcisszára az ülepítési idő van felrakva percekben. A medencében a pelyhe^edés annál jobb, miinél több iszaprész érintkezhet az időegység Problems of Planning a Sewag.n Treatment Plánt. By L. Finály. (English text on p. 320.) .312