Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - WOYNÁROVICH ELEK dr: A liszai vízlépcsők hallépcső kérdése

Igen nehéz a vándorló és kóborló halak között különbséget tenni. A tengerből felvándorió halak kétségtelenül a vándorlók közé sorozandók. Az édesvizi halak ezzel szemben már csak akkor tekinthetők vándorlóknak,' ha számukra a vándorlás során elérendő új terület jellegében merőben más, mint a kiinduló terület, és az új helynek az elérése a hal egyéni vagy faji fennmaradása szempontjából létfontosságúA folyóvízben fogható halakat Fischholz szerint három csoportba oszthatjuk. Az első csoportba a tengeri vándorlók tartoznak a másodikba az édesvízi vándrlók, a harmadikba pedig a helyben maradó, vagy a rendszertelenül kóborló halak sorozhatok. Ezen oeoportosítás szerint a Tisza halállománya a következőképpen osztályozható: Tengeri vándorlók: szintok sőregtok vágótok vizatok közönséges tok dunai nagy hering dunai kis hering Édesvízi vándorlók: paduc márna menyhal garda ragadozó őn kecsegeTavaszi és nyári árvízkor vándorló: ponty.

1 Helyben maradó vagy kóbovió halak: süllő harcsa dévérkeszeg magyar buczó fejes-domolykó nyúl-domolykó több, gazdaságilag jelentéktelen fehérhal. A hallépcsők szükségességét a rajtuk keresztül vándorló halak milyensége és gazdasági értéke szabja meg. Vizsgáljuk meg ezért a továbbiakban, hogy mit jelentenek a vándorló halak gazdasági szempontból: A tengeri vándorlók, az intenzív romániai halászat következtében olyan ritkán jutnak el hazánkba, hogy alig beszélhetünk ezek gazdasági jelentőségéről. Külföldön elsősorban a lazac, a tengeri pisztráng és az angolna-félék részére építettek hallépcsőt2 Pisztráng-iélék nem élnek a magyar Tiszában, lazac sohasem jut el vízrendszerünkbe az angolna pedig igen ritka vendég, ezek részére tehát nem kell hallépcsőről gondoskodnunk. Az édesvizi vándorlók közül a paduc és a garda a dévérkeszeg-nél is értéktelenebb halfajta. Az ó'w szintén nem tartozik a jól megfize1 Fischholz a pontyot a helybMnnafadók közé sorozza. Szerintem a ponty vándorló hal, mert a tavaszi és nyári árvízkor a Tiszában határozottan vándorol; ilyenkor nagy csapatokban az A1 Dunáról is feilátogatnak h izánkba a pontyok. Áradáskor hasonló irányban, de sokkal kisebb mér.ékben vándorol a harcsa is. 2 Hallépcsőket építenek továbbá külföldön az édesvízi vándorló sebes- ós szivárványos pisztráng részére is. tett halak közé. A menyhal-\>ó\ ejtett kevés zsákmány lekicsinyíti jelentőségét. Ezek nem érdemelnek hallépcsőt. Az árvízkor felfelé vonuló halak közül értékesebbek a ponty és a harcsa• Ezek útját azonban legtöbbször nem akadályozza a Tiszán létesítendő duzzasztómű, mert nagyobb árvízkor a kapuk nyitva vannak, szabad utat engedve az árnak és a halaknak. A pontynak és a harcsának tehát általában nincs szüksége vándorlásakor hallépcsőre. A kecsege és a márna azok a halak viszont, melyeknek bármilyen okból történő megritkulása vagv kipusztulása érzékenyen károsítaná meg halászainkat és nemzetgazdaságunkat. A tiszai duzzasztóművek hallépcsőit elsősorban ezek részére kell építenünk. A hallépcsők szükségességének kérdését ez esetben azonban még nem dönthetjük el, mert a kecsegén végzett kevés jelölési kisérletből még nem kaptunk tiszta képet ennek a halnak vándorlási viselkedéséről. Lehetséges az, hogy erről a halról is az derül ki, amit Steinmann, Koch és Scheuring a márnáról állapítottak meg, hogy a jelölt halak 48%-<a helybenmaradó.

3 Valószínű az, hogy az édesvízi vándorló halak „vándorlása" sok esetben csak kóborlás jellegű. A gazdasági szempontok vizsgálatánál kiegészítésül megadjuk még, hogy milyen értékű gazdaságilag a tiszai halfogás: a mel'ékelt táblázat a tiszai vízlépcsőknek megfelelő határokon belüli halfogást tünteti fel az 1948. évi fogási adatok alapján. Táblázatunkban megadjuk összehasonlításul a duzzasztóművekkel rendelkező Körösök halfogási adatait. Tisza szakasz terijlet kat. hold Parcours de la Tisza superficie 3 8 cc > tr o tí fcu ÜJ = t O o » w s-Ss m'í S-2 oí o Kecsege [ fogás Capture de sterlet \ "•M-g-? Tisza szakasz terijlet kat. hold Parcours de la Tisza superficie q q q O/o % Felső szakasz Tiszalökig 7.138 Parcours supériew 327 38 28 11.8 8.6 Középső szakasz Vezsenyig 9508 parcours moyen 049 04 85 6.1 , 8.2 Alsó szakasz országhatárig 8366 . . . Parcours inférieur 758 41 48 5.4 6.3 Körösök halászata 3UGC . l'éche sur les Körös 328 9 2.7 ' A területben a holtágak is benne vannak. Faux-bras et marais du champs d'inoudut ion inclus dans la super/icie. * A jelölési kísérletekkel kapcsolatban fel kell hívnunk meg Lgy jeientos körűimen} re a í.gyeiruet. Legtöbb halfajunkat, még a kimondottan áilovízí halfajokat is, a beomló vagy bearamió víz vonzza. A duzzasztóműről lebukó víznél gyülekeznek a környék halai; a haliépcsoből kifolyó víz is hjsonlóan vonzza a halakat, melyek azután töbo-kevesebb sikerrel, szembeúszva a vízárammal. ínegkisérük a feljutást. Steinmann, Koch és Scheuring haijeiölési kísertei-ák al-pján megállapították, hogy a duzzasztóműről lebukó víz nagy hutással van a lépcső alatti 31)—40 km-es szakaszban levő halakra, és a hallépcsőn átvonu.ó h-i.ak zöme a lépcső alatti 10 km es szakaszból indul et. Ez adja magyarázatát annak, hogy a h.llépcsoket igen nagy számban veszik igénybe a helyben maradó (he yhu) vagy kóborló' halaknak bizonyult liallaj-k. Ezeknek a lépcsőn való fel„uiása természetisen nem létkérdés. Ugyanakkor azonban meg kell emlí.énünk, hogy a helyhü haiaknak a fentiek miatrt kiadódó nagy arányszáma látszólag kisebbíti az átvonuló vándorló halak jelentőségét. .307