Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
9-10. szám - Értekezések - BÁNYAI JÁNOS dr: A székelyföldi langyos források
Lövéte taatárá'bian a szeaitkerasztbán yai Lobogó fürdőnek, amelynek a vizét az erős széndioxid kitörés állandóan bugyborékoltatja, lobogtatja. Már Orbán Balázs említi a Székelyföldről szóló munkájában a iürdőnek azt a természetét, hogy az egyik forrása forró, a másik meg hideg vizet önt a medencébe1942 januárjában mikor a levegő hőmérséklete —10° hideg volt, a medencék kiszivattyúzása után meg tudtam mérni a kemény andezitbreccsián keresztül törő ós egymás mellett lévő két forrás vizének hőmérsékletét közvetlen a kilépésük pillanatában. Az egyik 21° C-ú, a másik pedig 19° C-ú volt. Ez hívta fel a figyelmemet arra, liogy lefelé a Homoród-patak mentén a kemény andezit breccsián kiszivárgó rengeteg sok apró borvízforrást végigvizsgáljam, különösen figyelve a hőmérsékletüket. A téli hideg időben, de máskor is megismételve a hőmérséklet méréseket, azt találtam, hogy a vizek hőmérséklete 14— 17° C közt váltakozik, :s ez a hőmérsékletkülönbség is azáltal állott elő, hogy a közeli patak vize beszivárgott a teljesen foglalás nélkül álló forrásokbailyen 17—19° C hőmérsékletű melegforrások találüatók Kisbacon nataraban, a Romun pacan mellett. A lorrasok levantei agyagon jönnek keresztül és a réteglapokon kiömlő vizek nagy vastartalmaból szlerosziüerit képződik. Hasonló eset tapasztalható északabbra Magyarhermany községben, a község házai közt leiszínre lépő borvizeünél is. A Kisbacon határába tartozó, de a községtől távol, lenn a Kakuk hegyen Mitacs aiait lévő György kovács és Istenkas nevű helyeken lévő Lorviziorrások meleg vize alig 1 km távol vannak a Bodvaj vasibánya feltárásaitól, ahol termalis eredetű vasércet és diatoma lomét lejtenek. Ezen a területen lévő borvizek atlagos hőmérséklete 14—16" közt van, de a Györgykovacsban lévő kis fürdőmedence vize 1947 augusztus hónapban 24" C volt. Télen megismételve a mérést (—5° külső hömérsekletuei,) a medence hőioka a nagy vízfelület ellenére is 19" C-t mutatott. Éppígy az attól Ik/b 5 m-re lévő patak partjában lévő ú. n. Szemmosó torrás is langyos volt. Mint ieliűnő dolgot meg kell említeni, hogy itt az eruptív közepén, Bodvaj bánya egyik elhagyott tárójában felszínre került kárpáti homokkő egy kis részlete keskeny sáv alakjában áthúzódik a langyos források felé, és így igen értékes tektonikai vonalat jelent a homokkő és a langyos iorrás együttes szereplése. Az előbb említett források földrajzi helyzete a Hargita nyugati oldalán egy feltűnő, az erupciós vonallal párhuzamosan haladó, vonalat jeleznek- Ehhez hasonló s forrásokkal jellemezhető vonal kíséri a Hargita vonulatát keletről is. Ez Sepsibükkszádnál kezdődik, az Olt mellett lévő Antalkáék fürdőjénél, innen észak felé tart. A legközelebbi előfordulás Tnsnád-fürdö. amely nagy hírét a bővizű, sós, vasas, langyos vizeinek köszönheti, anélkül, hogy a hírverés ezt külön kihangsúlyozta volna. Az ismert és használt források vize 23° C általában. A fürdőtelep felső végén lévő Tiszás nevű helyen 21" C-os bővizű források fakadnak. Ezek azonban egyelőre felhasználatlanul folynak el- A fürdő további fejlődésének megbecsült kincsei lehetnek majd egykor. Ismeretes nem messze innen .302 Csikkozmás határában a „Sószéki"-fürdő 20.2" C-ú lúgos-kon yhasós-saénsiavas vizével. Egy másik langyos vízcsoport Csikszentkirály—Zsögüdfürdő—Csíkszereda határában lévő csoport, Helwigh-iürdő, régi nevén Katalin-fürdő. Nagy vízbőségű 18—21°-os forrásokKedvező helyen, vasúti állomás közelében, az Olt sziklás szorosában fakadnak. Közelükben, az erupüvum alatt kimutatható a kárpáti homokkő. Tusnád-lürdő belterületén is láthatók kis folt alakjában a homokkő-zóna agyagpalás rétegei. Csíktaplóca nyugati határrészében, a Vasfúvó domb alatt a geizir lerakódások mellett a langyos források most is megvannak. Az Olt mellett fekvő Csíkrákosnál megtalálhatók a régi alaphegységek, a kristályos paláknak a roncsai is a a Bogáti kápolna alatt. Itt tör felszínre számos forrás, amelyeket a mocsaras réten kiemelkedő okkeres iszapkúpjairól már messziről felismerhetünk. A források hőmérséklete, a környező mocsár hűtőhatása ellenére, 15—18° C-úak, sőt a Magyarosi forrás 20°-os. A lakosság ezt a bor vízcsoportot ivásra nem nagyon használja, szejkós íze miatt. Nem messze innen, Csíkdánfalva mellett van a 20—23° hőmérsékletű Dugásiürdő. E mellett, Csík jenőfalván, megtalálhatók a gránit-pegmatit és aplit telérekkel átjárt kristályos palákEgy egész sor melegforrást találunk a Maros felső völgyében Maroshévíz és Palotailva között. A maroshóvizi források egy része a házak között található. A legbővebb vizű az Urmánczyfürdő. Hőmérséklete 22°, pedig a beszivárgó Maros vize is hűti. A vasúti állomáshoz közel fekszik a Bánffy-f iirdő. Hőmérséklete 26°. A vízből gyönyörű mésztufa lerakódás képződött ami a vonatról is nagyszerűen látszik- Ezen a területen is felszínre bukkannak az egész területet fedő eruptívum alatt a mészkő alaphegység sziklái. Palotailva—Szalárdtelep környéke tele van langyos forrásokkal. Átlag 20—22° hőmérsékletűek a környező talajvíz hatására. Jellemző, hogy ezekben a vizekben az elemzés alig mutat ki szilárd alkotórészeketHa ezeket az előbb említett langyos források vizét összehasonlítjuk (átlagos 20° C hőmérsékletűek) a székelyföldi ásványvizek 4— 11° C hőmérsékletével, -nyilvánvaló, hogy a magasabb hőmérséklet a terület tektonikai viszonyaival függ össze. Ezekkel szemben vannak olyan források is, amiket már régóta, mint „meleg"-forrásokat tartanak nyilván, ami a nevükben is kifejezésre jut. Ezeket a forrásokat rendszerint a mészköves vidéken találjuk, mint amilyen Csíkszenttamásnál a Feneketlen tó vize, amelyet a Hővíz nevű patak vezet le. A másik Olthévíznél van, ahol szintén egy tó medencéjében kerül felszínre a melegnek tartott forrás. Ezek tulajdonképpen búvó patakok, amik a mészkővidék ismert jelenségei közé tartoznak. Földalatti útjukban felveszik az átlagos 11" hőmérsékletet és ezt megtartva lépnek a felszínre. Télen természetesen a sokszor —30—40°-os hidegben ez a hőmérséklet feltűnőEzeket a ,,meleg"-forrásokat kihagyva a megmaradottak tudományos szempontból nagy jelentőségű hegyszerkezeti problémákra figyelmeztetnek. A vasas tartalmú alaphegységen