Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Magyar Szemle - FRANK MELANIE: A rizs bruzóne betegségéről

keresztülj övő igen dús vas lerakódásaikkal tűnnek fel és így a székelyföldi vastelepeink keletkezésének helyes értelmezéséhez adnak becses adatokat. A sok ismert és ismeretlen vasérctelepünk közül csak azokat érdemes kitermelni, amelyeknek termális eredete környezetgeológiai kutatások alapján kimutatható. Fürdőügyi szempontból arra figyelmeztetnek ezek a források, hogy a felső szintekben mozgó vizet igyekezzünk kiküszöbölni és a feltörő forrásokat segítsük fúrással hatásosabban a felszínre- így nemcsak magasabb hőmérsékletet érhetünk el, hanem a vizet a maga mélységbeli és így baktérium mentes állapotában juttathatjuk fel a felszínre. A magas hőmérséklet a fürdőknél igen nagy jelentőségű tényező. A vegyi és biológiai tisztaság pedig ivókúrára teszi alkalmassá a vizet. A sósforrásaink között olyanok is vannak, amelyeknek kémiai összetétele hasonlít a híres karlsbadi hőforrások összetételéhez; az csio^iaoQflsssi^iii A Mezőgazdasági Tudományos Központ Agrokémiai Szakosztályának munkájából: A rizs bruzóne betegségéről. (Frank Melanie előadásának vázlata.) U. D. C. 633.18 : 632.16 : 631.4. A rizs bruzóne betegségével különösen az olasz irodalom feglalkozik behatóan, amely a betegség e-őidézőjeként négyféle elméletet jelöl meg. Az első az ú. n. meteorológiai elmélet, amely a légköri viszonyok kedvezőtienségében keresi a baj olkát, a második az élősködő elmélet, amely szerint ia betegséget mikroorganizmusok okozzák, a harmadik az ú. n. kémiai elmélet, amely tápanypg egyensúlyi zavarnak, és a negyedik a gyökérfu.lcdási elmélet, amely a talaj oxigónhiányániaik tulajdonítja a betegség fellépését. 1947., valamint 1948- évi megfigye.óseink és vizsgálataink szeriint ia légköri viszonyok kedvezőtlensége nem idézi elő, legfeljebb elősegíti a betegséget. A hazai rizstelepeken fellépett betegségeknél élősködő jelenlétét nem sikerült 'kimutatni, illetőleg ia talált élősködők szerepe csak másodlagos- Ellenben azokban a talajokban, amelyek növényzetén a betegség fellépett, mindenütt nagyobb felvehető nitrogéntartalmat találunk, amellett a talajokban nagyobbfokú oxigénhiányt is kimutathatunk, aminek következtében redukciós folyamiatok állottalk előMinthogy a talaj felvehető nitrogéntartalma nagy változásoknak van alávetve, azt nem csak a talaj eredeti állapotában határoztuik meg, hanem érlelt próbában is, vagyis olyképpen, hogy a talajt előzőleg optimális nedvességállapot mellett a legkedvezőbb hőmérsékleten tartottuk bizonyos ideig. A talaj levegőtlanségének mértókét pedig helyszíni vizsgálatokkal állapítottuk meg, a me»bolygatatlan eredeti talajpróbában, anélkül, hogy a talaj közben levegővel érintkezhetett volna. E célból a fúróval kivett talajban a ferrovas vegyületek jelenlétét kémleltük ferriciánkáliummial. A bruzóne kétségkívül élettani megbetegedés, amelyneik már hazánkban is többféle formáját figyelhettük meg ós amelyet talán nemcsak egy, hanem itöbbféle körülmény válthat alacsonyabb hőmérsékletük pedig emelhető a fúrásokkal. Az ilyen jellegű vizek felkeresésére igen alkalmas a már kihűltnek ismert szénsavasmeszes-alkalikus borvizeinknek régi lerakódását átvizsgálni. Ezek között találunk aragonit lerakódásokat is, főként Kovászna és Bodok környékén. A kutatások elméleti alapon sok igen fontos gyakorlati kérdésnek a megoldását teszik lehetővé- Természetesen, az ilyen természetű kutató feltárások régen, a kapitalista rendszerben szóba sem jöhettek mivel a kockázattal járó költségeket közvetlen haszon kilátása nélkül senki sem akarta viselni. Most azonban a tervszerű országos kutatások megindítása után nemcsak a kutatást, hanem a megismert kincsek feltárását is tervbe kell vennünk. Ugyanis ezzel nemcsak tudományos feltevések igazolását kapjuk meg, hanem siker esetén óriási értékekkel gyarapodik közgazdaságunk. ki, avagy épen több kedvezőtlen körülmény összetaláikozása- Eddig csak sűrű növényzetű, jól beállt talajokon észleltük a betegséget ós többnyire friss vagy nem régi gyep törés ben. A sűrű, buja növényzeti is nitrogén bosegre enged következtetni, de ezt a vizsgálati eredmények is kimutatták. Az egészséges rizsek talajában az esetek többségében 2-0—4.0 mg., a beteg rizsek talajában 4.0—8.0 mg között mozgott 100 gramm taliajra szamítva az érieiit próbában megállapított ammónia- és nitrátnitrogén mennyisége. Kérdés már most az, hogy a nitrogénbőség miképpen hat. A növény sejtjeiben, szövetemen okoz-e olyan változásokat, amelyek a növény ellenállóiképességét csökkentik, avagy egyszerűen azáltal, hogy súru, zárt ákományt hoz létre, amely a levegőzést gátolja ennek folytán erősen anaerob viszonyok állanak elő már a vízben is, ami nagymértékben elősegíti a talajban a redukciós foiyiamatok létrejöttétA betegség ellemti órv ó in tézk e dései nknek a baj megelőzéséire kell szoirítkozinLok. E oélból javasolhatók ia következők: 1- Oszi szántás, hogy a tauaj télen át jól szellőződjön. 2. Megfe-elő trágyázás, vagyis nitrogéndús talajokon megfelelő mennyiségű szuperfoszfát, mész és esetleg kálisó adása. 3. Ne neveljünk buja, sűrű, teljesen összefüggő és a levegőzést akadályozó állományt. E célból a sortávolságot kell bővíteni, kevesebb magot vetni és azután a vízróteg magasságának szabályozásával a rizs vegetatív fejlődését megfelelő határok között tartani. 4. Gondosan ügyölni kell arra, hogy a rizstelep vize mindig tiszta, romlatlan legyen, amit a víz állandó áramoltatásával, frissítésével érünk el. 5. A nyár folyamán, különösen a forró nyp,ri napokban a rizstelep vizét — szükségszerint többször is teljesen le kell csapolni a. talaj szellőzése, levegőzése céljából, hogy így a redukciós folyamatokat gátoljulk. 5. A telepek álliandé ellenőrzése, megfigyeléseE célból az első lépés a telepvezetőik megfelelő felvilágosítása, kiképzése volna. .321