Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - KATONA ISTVÁN: Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán

szász öllős Sarud <% Tiszacsege % 1932. évi árvíz széle TpaHn

.ua naBOAKOB e 1932 roay ___ Régi árvédelmi töltések Crapbie 3ammHbie naBaWBbieTOTarwHDi UJ' óta épült árvédelmi töltések """ C 1936 rcma BHOBb nocTpoeHHbie jaiUMThbie TTJTOTH Hbl I Mezőkeresztes Phc. 4. ábra. CiiTyamiOHHHtt njiaii őMBmeB fiopmoflCKoit OTKpbITOlt naBOAKOBOÍt TeppilTOpHH. A vo-'.t borsodi nyílt ártér helyszínrajza. Megemlítjük végül, hogy legutóbb a debreceni ár- és belvízvédelmi kirendeltsé" kísérelte meg a kérdés gyakorlati megoldását, olyanképpen, hogy az 1940. évi árvízszintvonalat vette alapul és a mértékadó árvízszintet Tokaj és Tiszafüred között az 1940. évi árvízszint felett mindenütt 50 cm-rel magasabban kívánta megállapítani, abból kiindulva, hogy az 1940évi árvíz Tokajnál az 1932. évi mértékadó árvíznél kereken 50 cm-rel volt alacsonyabb és, hogy az 1940. évi árvíz nagyjából már az új gátak közt folyt le. A Vízrajzi Intézet tanulmányának alapelvei a következők voltak: 1. A számításnál a borsodi nyiltártér teljes begátolúsát vették alapul. 2- Tudatosan csak a begátolt szakaszon, és ott is csak a fontosabb állami vízmércékre vonatkozólag határozták meg az árvízszintemelkedés mértékét. A Vízrajzi Intézet módszere röviden a következő volt. Feltételezte, hogy a volt nyiltártéri szakaszon az elgátolás után ugyanolyan magasságban fog az árvíz az átlagos partmagasság felett levonulni, mint a volt nyiltártér feletti begátolt átlagos mederszakaszon. Egy példával megvilágítva: az alapul vett 1932. évi, ezen a szakaszon eddig mértékadó árvíz árhulláma a Polgár feletti begátolt szakaszon az átlagos partmagasság felett 2.40 m magassággal tetőzött, — Tiszadorogmánál, ahol a széles ártéren az átvíz szétterülése miatt az árhullám alacsonyabb volt, az átlagos partmagasságok feletti árhullámmagasságok különbsége 2.40—1-50 = 0,90 m, nem más, mint a Tiszadorogmánál várhaló árvízszintemelkedés mértéke, — egy, az 1932. évihez hasonló méretű árvíz levonulása esetén. A Vízrajzi Intézet ezzel a módszerrel Tiszakeszinél, Tiszadorogmánál és Tiszaiiiredoél állapította meg a várható árvízszintemelkedés mértékét. Megjegyzendő, hogy eljárását összevetette az erre a célra régebben használt módszerekkel. Ezek a következők voltak: a tetőző vízállások összefüggésének tanulmányozása a nyiltártéri és a nyiltártér feletti vízmércékre vonatkozólag, valamint az árvízszintvonalak párhuzamos eltolása felfelé. A Vízrajzi Intézet tanulmányának végeredménye szerint a várható árvízszintemelkedés az elgátolás után az 1932. évi tetőzővízállás felettTiszakeszin 50 cm Tiszadorogmán 90 cm Tiszafüreden 85 cm .270