Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - KATONA ISTVÁN: Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán

Benedek József előbb említett tanulmányában elvileg a Vízrajzi Intézet eredményeire támaszkodott, de azt gyakorlati céllal kiegészítette és továbbfejlesztette. 1. A leglényegesebb különbség Benedek és a Vízrajzi Intézet eljárása között, hogy Benedek figyelembevette a megmaradó hevesi (poroszlói) széles hullámtérnek — a Vízrajzi Intézet szerint várható árvízszinthez képest — leszívó, süllyesztő hatását. Ennek megfelelően, számítások és szerkesztések nélkül, becslésszerűen a következő eredményekre jutott: A vízszintemelkedés mértéke Benedek szerint: Tiszakeszinél 45 cm Tiszadorogmánál 70 cm Tiszafürednél 52 cm A Vízrajzi Intézet eredményeivel összehasonlítva, a legnagyobb különbség természetesen Tiszafürednél, a poroszlói széles hullámtérben mutatkozik, míg Tiszakeszinél csak kis mértékben jut kifejezésre a Benedek által figyelembeveit leszívóhatás. 2. Benedek figyelembe vette a várható vízszintemelkedés felfelé duzzasztó hatását is. Ennek folytán szerint

f

i Polgárnál még 30 cm-es vízszintemelkedés várható és a vízszintemelkedés Tiszadobnál csökken nullára. 3. Foglalkozott továbbá Benedek a Vízrajzi Intézet által szintén tudatosan elhanyagolt nyiltártér alatti szakasz árvízszintemelkedcsének kérdésével és becslésszerű adatok alapján a begátolás folyományaként mutatkozó „tározási kevesebblet" alapján számítja azt a többletvízmennyiséget, amely Taskonynál az áradás ideje alatt fog lefolyásra kerülni. A töbhletvízmennyiségből a víztömeggörbe alapján arra következtetett, hogy Taskonynál a legnagyobb árvíz szintje 40 cm-rel emelkedni fog. Ezt a számítást csak Taskonyra végezte el. Benedek az árvízszintvonalat részletesebben is meghatározta és az állami mércék közt a mederviszonyok alakulása szerint vázolta fel az esósviszonyokat, miközben az 1932. évi árvízszint hosszszelvényére támaszkodott. Amikor a töltésépítési tervek kapcsán a volt borsodi nyiltártér elgátolása folytán várható mértékadó árvízszint megállapítása legutóbb újlól időszerűvé vált, annak megállapítására vonatkozó tanulmányunkban főleg két dologra támaszkodhattunk. Az egyik Ben; deknek egyébként a Vízrajzi Intézet módszerén alapuló tanulmánya, — a másik az 1940 évi nagy árvíz társulati mércék megfigyelési adatai alapján nagyjából rögzített vonala. Eljárásunk a következő volt: alapul vettük Benedek megállapításait, azokat részben módosítottuk a rendelkezésre álló legújabb adatok alapján, és összevetettük a már töltésezett szakaszon lefolyásra került 1940- évi árvízszint alakulásával, sőt bevontuk vizsgálatainkba az 1941. évi két elég magas vizet is. Előbb az egyes fontosabb állami vízmércékhez tartozó mértékadó árvízszinteket állapítottuk meg. 1. Tiszakeszinél, mérlegelés után elfogadtuk Benedek eredményét, mely szerint a vízszintemelkedés mértéke — az 1932. évi árvízszint felett — 45 cm, azaz a mértékadó árvízszintet a tiszakeszi állami vízmérce 727 cm víz állása jellemzi. Ellenőrzésül megvizsgáltuk a már töltések közt lefolyt három 1940—41. évi árvíznek a Tokaj—Tiszakeszi közti vízállásösszefüggéseit. (5. ábra, A.) E csekélyszámú, de, elég .jól összevágó tetőzési adat alapján szerkeszthető új összefüggési vonal szerint az 1932 évi mértékadó tokaji 856 cm vízálláshoz Tiszakeszinél 726 cm tetőző vízállás tartozik. Az adatok csekély száma és az extrapoláció folytán az ebből az összefüggésből adódó értéket 056 • V 1 m 8Q0 s / •í /// •y / 7QQ / (0 IC 600 700 800'cm — Vízállás Tiszakeszin J'pOBeHb BQAbl 8 TucaKec f 6QQ 600 700 800'cm — Vízállás Tiszakeszin J'pOBeHb BQAbl 8 TucaKec MH y B y CD 500 £3 X CD S.4QŰJ '0 3QÜ c• . / * / • WJZ-J4 •S V / o mi-ji '£<00 « 1! •3 / 0 / — 1lizáilés tiszaíürec/en J'poBeHo bojiöp e Tnca<l>)űpe,2e Phc. 5. ábra. B3anMooTnonieiiiie Meac^y TOKÜÜCKHM II THcaíJlK>peflCKH.M ypOBHHMH B03I.I 1! TOKUÍtCKHM H THCaKeCKHM MaKCHMajIbHblMH VpOBilflMH B 1940 1041 rO,Hy. A tokaji £•* 'tiszafüredi vízállások ós a tokaji és tiw«ikt>»zi 1WW—41. évi legnagyobb vízállaao'k ös.^ulüggése. önmagában bizonyítottnak nem tekinthetjük, de mégis igazolja Benedek heiyes érzekkel becsült értcKet és így részünkről való enogadasát alátámasztja2. A begátolás okozta duzzasztás távolhatásának végső Ihelyét is nagyon jól helyezte le Benedek Tiszadobhoz. Ha ugyanis az í-jhA. évi (begátolás előtti) árvízszint hosszszelvényét öszszehasonlítjuk az 1940. évi (begátolás utáni) árvízszint hosszszelvényével, megállapícüatjuK, hogy a két csésvonal Tiszadobig nagyjából párhuzamos, míg Tiszadobtól lelelé az 1940. évi árvízszint és az 1932. évi árvízszint különbsége fokozatosan csökken, azaz Tiszadobtól kezdve a 1940. évi árvízszint az 1932. évihez viszonyítottan emelkedni kezdAz 1940. évi á>vízszintnek az 1932. évihez viszonyított emelkedése Polgárnál 25 cm. Mi azonban biztonságból —• az 1932. évihez hasonló tömegű árvíz bekövetkezésére számítva — Benedek eredményét fogadjuk el, mely szerint Polgárnál a vízszintemelkedés mértéke 30 cm Ezt az értéket mérceösszefüggésekkel is lehet igazolni, amire itt részletesen nem térek ki. 3. Tiszadorogmánál a Vízrajzi Intézet tanulmánya szerint, amely a teljes begátolást vette alapul, az árvízszintemelkedés mértéke 90 cm lett volna. Benedek szerint, a nyitvat .271