Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - SZABADOS ANTAL dr.: A halak érzékszervei

lizátor kell. Ilyen itt nincs, tehát a ha 11 asmak is másnak kell lennie. Ez ped g nem lehet más, mint a nagy felfogó felületű, távolság-érző szervvel bővült, a legfinomabb rezdülést és nyomásingadozást is érzékelő „tapintó" hallás. Felmerül itt még egy kérdés, vájjon hall, érzékel-e <a hal olyan mechanikai enerpia-hullámokat, rezgéseket, amelyeket mi már nem érzékelünk, mint ezt néhány emlősállatnál. így a kutyánál 'is, újabban pedig a denevérnél igen Cydostoima szaglószerve. Biechorffan des Cyclostoma. (IHLE, vau K'AJM'PEN, stb.) a s-zagl észérv, Kiechorgan, b agy, Gelviivi, c otrJárat, Nme* hanal. d, szádüreg, MundhölUe, e Chonln, t l.'l. Darui. fig. (>. álbra. C-ontos ha.l szaglóhá'ni'ja. Khechhant des Knochenfischas. <BLAiUE.) II es'llós sejt, WimperzMe, b nzagiló sejt, Riieclizelle. c támasztó sejt, Stiitzzellv, d. rmrilgy, Driis-p. Svhnwakorgan von Tímea vulg., Sclhneckwarze am Gauim n. (BÜTTSCHLI.) a Epith, h Irha, hederhaut, c érzéksejt, Sinmeszelle, d támasztÓ6«jt, Stiitzzellr. érdekes eredményekre vezető kísérletekkel bizonyítottak be. Míg az ember legfeljebb még 40.000 rezgésszámú hangot képes érzékelni fülsértő fcarcoló-csikorgó hangként, pl. üvegkarcoláskor, rendes hangérzékelési határa pedig a 20.000-nél van, addig a kutya, macska 35.000, patkány 40.000, a denevér pedig 100.000 másodpercenkénti rezgésszámú, periódusú hangrezgést is kitűnően meghall. Éppen ezeknek a nagyfrek.224 venciájú hangoknak, ill. visszhangjainak a segítségével tájékozódik olyan biztonsággal a sötétben is a denevér. 3°—4° A szaglás és az í z l e 1 éTs szervéről azért beszélhetünk egyszerre a halaknál, mert mindkettő azonos ingert fog fel itt a vízben, éspedig a vízben oldott kémiai anyagokat. Csupán érzékenységükben van különbség. U. i. míg az ízlelés szerve csak az erősebb ingerre, tehát a töményebb oldatra reagál, így főként a közeli tárgyakat vizsgálja, ízlelgeti segítségével a hal, addig a szaglás szervével már az igen híg, tehát kis töménységű oldott anyagokat, a kevésszámú oldatba ment molekulát is elfogja és érzékeli, így már a távollevő anyagokat is megérzi, ki tudja, szagolni". Az ízlelés szerve', a finom érzékhám-sejtekből és támasztósejtekből álló ízlelő bimbók, amelyeket több agyvelőideg — ,a VII., IX. és X. — lát el idegszálakkal. (5—7 ábra). Eredetileg halaknál is csak a szájüregben voltak, de a fejlődés folyamán mindjobban szétszóródtak és több magasabbrendű halfajnál már nemcsak a kopoltyúrésekben, az állakon. ajkakon, szakállakon és bajuszokon, hanem a fej elülső részén, sőt, a test oldalain, de mé? az úszókon is megtalálhatók. Az ízlelés helyének és felületének ez a jelentős nagyobbodása — főként a fenéklakó halfajtáknál — természetesen igen fontos szerephez juttatja e szervet a különleges közegben, a vízben történő táplálékkeresésnél és felkutatásánál. A szaglószerv — a hal orrüregében levő, a szaglóMeg által ellátott finom szaglósejtek összessége — az ízlelés szervével együtt úgy működik, mint midőn a vadász- vagy rendőrkutya nyomoz. A hal a szaglószervével szagot fog, azaz valamilyen távol levő anyagból levált, oldatba ment és a vízben keringő igen kevés — tehát nagy hígításban levő — kémai részecskét is megérez, mintegy „nyomot vesz". Ezen azután elindulva, mindjobban megközelíti az anyagot, miközben az arról leváló kémiai részecskék mindnagyobb töménységét keresi és irányát követi. Végül bizonyos közelségben már az ízlelöszerv ús működésbe lép, amiint a töménység foka ennek az inger-küszöbét is átlépi és így — bizonyos kisebb távolságról — már az úszókon vagy a szakállakon levő ízlelőbimibókkal „kóstolgatni" is kezdi az őt érdeklő anyagot: A folyamatos nyomozás és megközelítés után már az anyag közelebbi megtapasztalása, azaz kitapintás'a és megtekintése, majd felvétele, bekapása következ k. így lépnek működésbe egymás után, egyetlen aktusnál, pl. egy kukorieaszem felvételénél is úgyszólván az összes érzékszervek, hogy a szaglás-tapintáslátás, majd a felvétel és bekapás alkalmával az egyensúly-helyzetérzés-szervérzés és mozgás szervei, a nagyagyvelő és a reflexek összrendezése, harmonikus irányítása által lehetővé váljék a táplálkozás, az egyik legfontosabb életielenség ós élettevékenység: az önfenntartás. 5° Az élettani beosztás az ötödik érzékszervként az ú. n. bőr-érzékszerveket jelöli meg. Mint nevük is mutatja, működésük, az inger felvétele a bőrhöz, a bőrben levő különböző végkészülékekhez és illegvég zö d ések h ez kötött. Ide tartozik a tapintás, a hőérzés ós a fájdalom-érzés felfogására szolgáló érzékszerv-csoport, valamint az ú. n. hely-érző, lokalizációs érzék. A tapintással az érintett idegen testekről vesz tudomást a hal. Ezek a tangoreceptorok,