Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - SZABADOS ANTAL dr.: A halak érzékszervei

tapintást érző sejtek lehetnek elsődleges érzék sejtek, szabad végükön az ingert felfogó érzékszőröcskékkel; lehetnek másodlagos érzéksejtek, amelyeknek nincs érzékszőr-képletük és amelyeket egy-egy gangl'onsejt finom fonálszerű nyúlványai fonnak körül kosárszerűen. Lehetnek még egészen szabad, hüvelynélküli idegelágazódások, amelyek] vagy egy mélyebben ülő érzősejtből ágaznalk szét a felülethez közel, vagy egyenesen a központi idegrendszerben ülő idegérzéksejtből vagy sejthez vezetik az ingert. Végül a különféle tapintóérzéksejtek különböző hám és kötőszöveti sejtelemek és képletek: így burkok, korongok, párnák segítségével a bennük 'evő idegvégződéssel együtt alkotják a jellegzetes alakú és különleges rendeltetésű tapintótestecskéket, így pl. a GRANDRY, MEISSNER. VATER-PACCINI, HERBST, a b ideg-melrget érző RUFFIXI, KRAUSE, bizonyos halaknál még a LORENZ- és a SAVI-féle fájdalomérző végtestek. (8—9. ábra.) E végkészülékek a testfelület legkülönbözőbb részein a hám vagy a bőralatti kötőszövetbe beágyazva foglalnak helyet egymástól kisebb-nagyobb távolságban. A tapintás tulajdonképpen nyomás-érzés ós annál finomabb, minél sűrűbben helyezkednek el egymás mellett az említett receptorok. A halak ajkai, bajusz ós szakáll, valamint egyéb tapintóképletei rendkívül sok és igen érzékeny lilyen tapintótesttel rendelkeznek. De tapintószerv a halak különleges szerve, az oldal-szerv vagy oldalvonal is. (10—12. ábra.) Az alacsonyabbrendű halaknál ez csak egy nyitott csatorna, de a fejlettebbeknél, így a csontos halaknál már zárt csőrendszer, amely a fej csontjaitól kezdve esetleg a test egész hosszában is elnyúlik. Ebben a csőben sok-sok ideg-végdomb, neuromast sorakozik egymás mellett. Ezek is másodlagos érzéksejtek, hasonlóak a már említett hallósejtekhez és a hámréteg mélyén ülnek. Szabad végükön kiálló finom érzókszőröcskéket az áramló víz elhajlítja és ez az inger tájékoztatja a halat a víz áramlásáról, sodrásáról, nyomásingadozásáról. A csőrendszer az ú. n. oldalvonalon, a pikkelyeken levő nyílásokon át közlekedik a külső vízzel. Az érzéksejteket a X. agyidegpár, a vagus egyik oldalága idegzi be. Ezek a hal testén található egyéb nyomásérző idegvégződésekkel és testecskékkel alkotják együtt az ú. n. nyomás- és távolság-érző szervrendszert, amely a víz nyomásáról, a legkisebb rezzenéséről, elmozdulásáról, sodrásáról, áramlási irányáról és mélységéről fog fel tapintás; ingereket és így a különleges életelemnek, a víznek a legkisebb változását is érzékeli. . A felületi tapintást érző receptorokat támogatják az ezek között széltében elszórt hő-érző, ú. n. thermoreceptorok, mint a meleget érző KRAUSE, a hideget érző RUFFINI végtestek, valamint a halaknál talált SAVI- és LORENZ féle fájdalomérző ideg-végtestecskék és a szabadon is végződő végpontok. Érdekes megemlíteni, hogy egyedül a fájdalomérzés szerveinek nincs különleges, adaequát ingere az összes érzékszervek közül. A tapintás érzékszervét támogatja még az ú. n. hely-érző, lokalizációs érzék, amely tájékoztatja az állatot a testfelületet érő inger helyéről. Hogy ez az érzék is kifejlődött az állatvilágban, mutatja az, hogy a hőérző és fájdalomérző receptorok száma korrelációban van Fig. 8. ábra. Érzéksejt. Sinneszelle. (HESSE-DOFLEIN.t n Priimar, b Securudár, c iidag-érzéks^jtek, Nerv-SmneszeUen. a, e, fi Fig. 9. ábra. Tapintótestek. Tastzellen. (ÜARI, FLEMMÍNG, 9CHEUNERT, HESSli.) « Gr&ndiry, b Váiter-Placeimi, c Hcrbat, d Moissuer, e Kriausc, f R u f fin i tapintó testlek. Tastkörper. egymással és az előbbiek gyakoriságával emelkedik a nyomásérző receptorok száma, de csökken a hely-érző receptorok száma. Az említett végkészülékeknek gyakran kettős szerepük is lehet: tapintás és hő- vagy fájdalomérzékelés. 6° Az élettani beosztás szerinti hatodik érzékszer v-csoport a szervérző apparátus. Ezek is tulajdonképen tapintószervek, csakhogy neim a külvilágról fognak fel ingereket, mint az előbbi felületi bőr-érzékszervek, hanem az állat belső szerkezetéből, belső szerveinek az állapotáról, helyezkedéséről, nyomásáról, fájdalmáról fognak fel ingereket és juttatják el az agy érzőközpontjaihoz. Ezeknek a szerveknek a működése igen nagy mértékben automatikus és refiektorikus, valamint főként a bőr-érzékszervekkel, de más, pl. mozgás-szervekkel, úszóhólyaggal stb. is szoros összefüggésben állanak. Ide tartozik mindaz az érzékszerv és végkészülék, amely az állatot önmagáról, állapotáról Vagy mozdulatairól, stb. tájékoztatja, ezért nevezzük proprioceptiv apparátusnak, vagy Fig. 10. ábra. Aima olda'.szerve. Seist&wrgan von A mm. (BOTTSCHLI.) n uldatuyílás, Seitenöffnung, b pikkely, Schuppe, c oldal csatorna. Scitenhanal, d oldalszerv, Seitcnorgan. e ideg. Ram lat, X, N>erv. Ram lat. X. .225