Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - SZABADOS ANTAL dr.: A halak érzékszervei

latok élesebb érzékelésének, a fényintenzitás igen kiesi különbségei finom érzékelésének a szolgálatában áll. Erre utal a szem berendezése is: a gömbalakú szemlencse, amely nyugalomban közellátásra van beállítva, ellentétben a szárazföldi állatoknak a nyugalomban végtelenre beállított szemlencséjével (2—3. ábra), továbbá a recehártya igen sok pálcika-sejtje és a csak igen kevés — némely fajnál és a mélyvízieknél pedig teljesen hiányzó — csapsejtje. A. szem alkalmazkodó, távolsági látás-képessége a lencse hátrahúzása útján csak korlátozott, a szemek teljesen kétoldalra tolódása miatt pedig még a mélységi, stereotyp látás-képessége is a legtöbb halfajnál csak alárendelt jelentőségű és csökkent lehetőségű. Viszont a látótér, az áttekinthető teriilet jóval tágabb, nagyobb, mint az előre-tekintő, profil vonalban helyezkedő szemeknél. Ez a szemberendezés tehát nem annyira a, környezetben való tájékozódásra, mint sokkal inkább a mozgás, az elmozdulás, a hirtelen fényárnyalat-változás villámgyors érzékelésére alkalmas. 2° A halak hallásáról még keveset tudunk. Ugyanis, ha esak a valódi, legfejlettebb hallószervvel, a belső fülben helyezkedő CORTI féle szervvel lehet a gerincesek világában hallani, akkor a halak nem hallhatnak, mert nincs még ez a szervük kifejlődve. A gerincesek törzsfájának csak az újabb és fejlettebb ágainál, a Sauropsidáknál .jelenik meg a legkezdetlegesebb formában ez a szerv, hogy a legtökéletesebb, kb. 25.000 húrból és 15.000 érzéksejtből álló. 12 és fél hangoktávot meghalló emlőshallószervvé fejlődjók ki. Még a hallószervet magában foglaló hosszúkás, egyszerű vagy csavarodott tömlő, a lagena vagy már csiga coohlea sem fejlődött ki a halaknál. A legfejlettebb csontos halaknál is csak egy kis kiöblösödést találunk a zsákocska egyik részén, mint a lagenának, a későbbi hallószervet magában foglaló tömlőnek vagy csigának a kezdeményét. (L. 4. ábra.) A hallóideg is itt ágazódik el és az egyes idegcsomópontokon finom mészkristályokból álló mész rögöcskék, az ú. n. otholithek foglalnak helyet. Ezeken az idegcsomópontokon tömörülnek az érzősejtek, amelyeknek a végszőröcskéin ülnek az előbb említett hallókövecskék. Minthogy CORTI-szerv nincs, így az ezt ellátó „halló" á?, a nervus cochlearis, a csiga-iideg sem különült el. Az egyensúlyzó szervvel szorosan egybeépült eme kezdetleges hallószervvel is képes mégis bizonyos alacsony rezgésszámú hangókat felfogni és érezni a hal az újabb kutatások szerint. Halászok ós horgászok, FARKAS profeszszorral együtt állítják, hogy a halnak igen finom a hallása. A hangrezgéseket, amelyek a , ő. Fig. 1. ábra. Amiphyoxus szJeunsejtjei a gerinccsatorna köriili eipendymábau. Augenzellen des Amphyoxus im Epend yma ism den IVirhelkanal. (HESHE.) a CamaJus eenttalis, b Epeudynia. c szeiusegtek. Fig. 2. ábra. Konvertált (a) szem, Invertált (b) szain. Kaiiccrlhertes (a) Auge, invertiertes (b) Auge c Cornea, d lencse, Liiute. (COB I.) Fig. 3. ábra. Csuikia .szemének .keresztmetszete. Quersohnitt des Auges eines Hechtcs. (HESSE.) a Chorioidieális mirigy, ChorUndeale Dribae, b üveg,test, (.tekörper, e lenese, Uitse, d Cornea, e Itris, f ('.aimipaimita H'ailijeri, g Sclera. vízben sokkal gyorsabban terjednek, mint a levegőben, valószínűleg a hal koponyacsontjai vezetJk a hallószervekhez, mivel semmiféle egyéb — az emlősök középfülében helyezkedő hallócsontooskákhoz hasonló — vezetőberendezés nincs. A vezetett rezgést a hallókövecskék átvennék és rezgésükkel keltenének ingert az alattuk levő érzősejtekben. Ezek alapján a halak „hallásáról" a levegő vízben továbbhaladó rezgéseinek hangszerű felfogásáról csak óvatosan beszélhetünk. A sok erre vonatkozó kísérlet alapján azt kell féltételeznünk, hogy ezeket a rezgéseket is inkább nyomás-változásként, csak bizonyos — tehát korlátozott — rezgésszámú nyomásingadozásként érzékelik, főként az igen kifinomult tapintás-érző szervek közreműködésével. Támogatja e feltevést egyrészt az oldalszervek beidegzése, amely a hallóideg szomszédságából, a halló-gyökérből indul ki; másrészt a hallósejtek és az oldalszerv érzéksejtjeinek csaknem azonos alakja, felépítése is. Mondhatjuk tehát, hogy a hal hallóképessége igen csekély, de a zörej és rezgést felfogó képessége már igen finom és tág határú. A hangként való rezgésérzékeléshez a COT?TI-szervvel azonos hanganaFig. 4. ábra. M«,i csontos hal .lalbyrimtjia (a) és csuka. lcupulája (b). Labyrint eines rezenten Knochenfisches (a) und. Kupula des Hechtes (b). e Cri9ta, d Utriculus, e Sacoulus, f llaeula, g Iiagluna, h Macula, k Kupula, m Crteta, o ideg., Nerv.