Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - SZABADOS ANTAL dr.: A halak érzékszervei

-Hogyan győzi Xe a hal a mozgó, áramló víz ellenállását, hogyan sza bályozza a hal úszóhólyagjának belső nyomását pontosan olyan mértékűre, amilyen az adott mélységben a testfajsúly és a víznyomás különbségénjak kiegyenlítésére szükséges, hogyan érzi meg a víz legkisebb rezzené sét, a víz mozgását, sodrási, áramlási irányát, mi teszi lehetővé a hal úszását? Mindezekkel a kérdésekkel foglalkozik az alábbi tanulmány. A halak érzékszerveinek, azok működésének pontos ismerete feltétlenül szükséges a tervszerű haltenyésztésnél és ugyanakkor a kémiai, fizikai és biológiai jelenségeknek nagyszerű összhangja tanácsot adhat a kémikusoknak vízvizsgálataiknál (a hal észreveszi az igen nagy hígításban levő szennyeződéseket i-s), a fizikusoknak a víz fizikai tulajdonságainak felismerésénél (a halak hőérző testecskéinek működése nyomán), hidraulikai kísérleteinél (a halak mozgási törvényszerűségeinek kutatásával) és a biológusnak az élet törvényszerűségeinek felismerésénél. U. r>. C. 597:591. 47/48. A halak érzékszervei* SZABADOS ANTAL Az érzékszerveknek az egyéni élet fenntartásában döntő fontosságuk van. Ahol élet van, ott érzékelés is van. Az egysejtű lények legegyszerűbb esetben egész sejtállományukkal éreznek, 'azaz az egész sejtplazma fogja fel a külvilágról érkező ingereket. Gyakran találunk, azonban már itt iis az egyes ingerek felfogására különböző különleges sejt-szerveket. Minél magasabb szervezettségű, minél magasabbrendű az élő lény, tehát az egyén, annál elkülönültebb, bonyolultabb az érzékszervek rendszere is. Bármilyen legyen azonban az érzékszerv fejlettsége, felépítésének szerkezete, az azonos inger felfogására alkalmas érzékzerv működésének alapelve, princípiuma az egész élő állatvilágban ugyanaz, mert minden érzékszerv csak adaequát, neki megfelelő ingert iőg fel és mert minden érzékszervre érvényes a minden vagy semmi törvénye, az ingerinennyiség törvénye, TALBOT (a megszakított ingerlés) törvénye és ennek kiegészítőjeként WEBER (arányos ingerkülönbség) törvénye, A külvilágból igen sok hatás éri az élő szervezetet. Ezek a hatások tulajdonképpen különféle energiahatások, amelyek közül azokat^ amelyekre felel, reagál -a szervezet, ingereknek nevezzük. Az élő szervezetre ható energiák lehetnek, 1. mechanikaiak, 2. termikusak, 3. sugárzóak és 4. kémiaiak. Ezeknek az egymástól különböző minőségű energiáknak, mint ingert keltő behatásoknak a felfogására különböző felépítésű és szerkezetű felfogó-késziilékek, receptorok, az érzékszervek szolgálnak. A minőségileg négyféle hatóenergia felfogására hétféle érzékszerv szolgál, éspedig: a mechanikai ingereket a 1. tangoreceptorok, vagyis a tapintás szervei, 2. a statoreeeptorok, a helyzet- és egyensúlyérzés szervei, 3. -a phonoreceptorok, a "hallás szervei; a termikus ingereket, 4. a thermoreceptorok, a hőérző szervek; a sugárzó energiát,5. a photóreceptorok, a látás szervei; végül a kémiai energiát, 6. a stiboreceptorok, a gáznemű vegyi energiákat érzéklő szaglás és 7. a gustoreceptorok, a folyékony halmazállapotú vegyi energiákat érzékelő ízlelés szervei fogják fel. A modern élettani beosztás már át* A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakoszfá'yánaik 1949 szeptember hó 1-i ülésén elhangzott előadás. csoportosítja összefüggési ós működési alapon ezeket az érzékszerveket és a látás, hallás, szaglás. ízlelés érzékszervén kívül csak bőrérzékszerveket és szer vérző-szerv eket ismer. A bőrérzékszervekhez sorolja a tapintás, hőérzés, fájdalomérzés, és a felületi lokalizáció, hely-érzés szerveit, míg a szervérző szervekbe foglalja össze az ú. n. kinaesthetikus, mozdulat, mozgás- és helyzetérzés összes szerveit, amelyeket együttesen proprioceptiv érzékelésnek is nevez. Vizsgáljuk meg, vájjon a halnak, a mi életünktől olyan elütő, különböző életelemben élő eme hidegvérű gerinces lénynek megvannak e mindezek az érzékszervei, milyen fejlettségűek és milyen szerepet játszanak a hal életének irányításában, azaz milyen mértékben segítik elő annak az egyensúlynak, annak a történéssorozatnak a fenntartását, amely a hal életét jelenti!? Az egyes érzékszervek tárgyalásánál már mi is a modern élettani beosztást követjük, mert így a hal érzékszerveinek jelentőségéről alkotható kép is egységesebb és áttekinthetőbb lesz. A hal életeleme a víz, ez a levegőnél sűrűbb, nehezebb, ellenállóbb és még sok más tulajonságában is attól eltérő közeg. Ebben kell észrevennie, érzékelnie az élelmet, hogy életét fenntarthassa, hogy fejlődhessen, de az ellenséget is észre kell vennie, hogy elkerülhesse a megsemmisülést. De nézzük egyenként az érzékszerveket! 1° A halak látásának szolgálatában az óriási hal-világ egyes tagjainál fajonként is a legkülönbözőbb berendezésű fényérzékelő szervek állanak. Míg a lándzsa-halnak csak a gerinccsatornája körül találunk néhány fényérzékelő szem-sejtet (1. ábra) elszórva az ependymában, különállóan egymagukban képviselvén a gerincesek bonyolult felépítésű invertált, fordított szemgolyóit, addig a fejlettebb hal-genusokban már mindinkább megalakul a páros bulbus oculi, az invertált, a fénybehatolás irányának hátat fordító fényérző retinasejtekből és a segédszervekből, mint a cornea, a lencse, az üvegtest, stb.-böl felépült páros szemgolyó. De a halak látása nem a szín és a kép, mint inkább a világos- és sötét észrevevésének, tehát a fényárnyaSinnesorgane der Fische. Von Dr. A. Szabados. (Auszug S. 234.) .222