Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - HORTOBÁGYI TIBOR dr: Az Euglena Ehrenbergii Klebs hazai előfordulása és bioszociológiai szerepe

Egy magyarországi véglénynek eddig ismeretlen változatéit írja le. és 'bioszociológiai szerepét ismerteti az alábbi tanulmány. Az Euglena Bhrenbergii Klebs és változata értékes haltáplálék. TT. D. C. 582.251.72:581.5 Az Euglena Ehrenbergii Klebs hazai előfordulása és bioszociológiai szerepe* 1)1! H O R T OBAOY1 T I B O It 1943-ban megjelent dolgozatomban Balat on boglárról, a júliusi nyíltvízi és kikötői szesztonból „Eug.ena Ehrenbergii Klebs" néven egy élénken metabolicus véglényt ismertettem. Teste szalagalakú, lekerekített végű, csavarvonal szerűen csíkozott volt. Hossza 129—139 Dolgozatomban megjegyeztem: „Jóval kisebbek Lem.mérmann adatainál. A 'balatoni példányokra mintha jellemző lenne a kisméretűség" (85. o.) Lemmermann n. i. a Paselier-sorozatbán az Euglena Ehrenbergii Klebs méretét 290^26 -nak írja (129. o.). A fonyódi júliusi úyiltvízi és kikötői szesztoniban 1941-ben szintén megtaláltam ezt a kisméretű alakot. Hossza 163 f, szélessége 22.5 c volt. A fenti néven írtam volt le (1942:66). Ugyancsak ilyen néven közli Szabados Margit . a szigligeti öböl augusztusi detritusából. a tihanyi Biológiai Kutatóintézet békósmedencójében augusztusban észlelt vízvirágzásból és a tihanyi öböl augusztusi szesztonjából. Mérete: 90—100X15—16 * (1939:279). A Balatoniból pontos méretekkel más nem közölte. Valószí nűen Entz-Kottász-Sebestyén Euglena Ehrenbergii Klebs néven ismertetett ostorosa azonos a fenti kisméretű alakkal. Sajnos, méretét nem közölték. Tihanyban a III— V., VIII., X—XI. hónapok szesztonjában találták (1937:8. táblázat). Méret nélkül említ Francé Rezső a Kis-Balaton ófolyásából egy Euglena Ehrenbergii Klebs Flagellatút. Márciusban és májusban gyűjtötte (1897:22). A Balatonon kívül ez a kisméretű ostoros máshonnan ás előkerült. Pákh a szentmihálytelki Holt-Tiszából 170X25 p méretűnek írja (1933:234). Palik a Pomáz melletti Kőhegyitóban figyelte meg 170X27 f-os példányait (1941:4,. Hortobágyi a délbaranyai, Jugoszlávia hoz tartozó Bellyei-tó 1 és 4 m mélyről gyűjtött szesztonjában talált 176X18.8 P nagyságú egyedeket (1944:75). Legújabban Szabados András közli Magyaróvárról. Disznóól kifutójában öszszegyűlt tócsáiban XII., I., II. hónapokban találta. Vízvirágzás alárendelt tagjaként szerepelt. Mérete: 92—98X10—18 (1948:13). Újabb vizsgálataim során a balatonbogiári nyíltvízi szesztonban júliuson kívül júniusban, augusztusban és szeptemberben is több alkalom mai megfigyelhettem s méretét mindenkor jóval kisebbnek találtam Lemmermann alkatainál. Mindezek alapján a fentebbi „Euglena Ehrenbergii Klebs" néven megfigyelt szervezeteket tendszertanilag a typustó] „n. f. minor Hor tobágyi" néven elkűlönítendőnek vélem. Az nj forma leírása a következő: * A Magyar Hidrológiád Társasán Limnológiai Szakosztályának 1949 március hó 3-iki ülésén elhangzott előadás. Fig. 1. ábra. Englena Ehrenbergii fflofc, - 290x28. Fig. 2. ábra. Eirr/lemi Ehrenbergii K'ldbs nova forrna mimor Hortobágyi. 154x20. Az á'brák melletti vonalaik a .minimális és maximális ' boissaúsáigot jelzik. Lines hasidé the diagrams indicate lengths of the »maUe»t amd of the lurgest speciment in Hungary. Nagyítás — Eniiirgement: 5*00 x. Pomestic occurence and ISiosociology cf Euglena Ehrenbergii Klebs and of n. f. minor Hortob. By T. Hortobágyi. D. Se. (English text p. 253.) .220