Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - VESZPRÉMI BÉLA dr: Adatok az Anabaenopsis Arnoldii Aptek. biológiájának ismeretéhez

BIOLÓGIA A nyári tömeges halpusztulást előidéző szervezetek egyikével fogflal'kozik az alábbi dolgozat. A szerző E. M. Aptekarj neves szovjet limnológTis vizsgálataiból kiindulva tanulmányozta több éven át részleteiben a veszélyes mosaatfaj életviszonyait. IT D C 582 232-581 Adatok az Anabaenopsis Arnoldii Aptek. biológiájának ismeretéhez* VESZPRÉMI BÉLA 1) Ti A székesfehérvári Sóstón folytatott hidrobiológiái tanulmányaim során 1942 augusztusában igen érdekes jelenségre figyeltem fel: a kis tó vize szinte egyik napról a másikra, zavaros. sárgászöld színűvé változott. A jelenséget felfedezése után évekig tanulmányoztam- Helyszíni és laboratóriumi vizsgálataim három igen érdekes megfigyelésre vezettek: a) Egyetlen Cyanophycea-faj hihetetlen mértékben elszaporodott. b) Olyan algáról volt szó, amely jelen ismereteink szerint trópusi vizekben otthonos eénuszba tartozik. c) A faj megjelenése és nagymértékű elszaporodása szabályszerű szakaszosságot mutatott. Az Anabaenopsis Arnoldii-fajt 1926-ban írta le E. M. Aptekarj, a Dnyepr Samara nevű mellékfolyójából Jekaterinoslaw mellől.

1 Aptekarj közlése alapján vette fel L. Geitler 1932ben megjelent monográfiájába.

2 Hazánkban Kol Erzsébet 1931-ben a NagyAlfökl egy szikes tavából írt le egy kisebb alakot A- Arnoldii var. natrophila néven.

6 Magát a fajt Hortobágyi T• közölte először, aki Woynárovich E. 1943 augusztus havi Bellye-i tavi gyűjtésében találta meg.

5 Ez azonban, mint dolgozatában írja: „kissé eltér Aptekarj növényétől: 1. a kitartósejtek kisebbek, 2. a fonál csavarulatai nagyobbak". Nem egyezik meg méreteiben a sóstói alakkal sem, bár kétségtelenül az A. Arnoldii alakkörébe tartozik mindkettő. Dolgozatomban megkísérlem az eddigi elős lak tani, sejttani, fejlődéstani, rendszertani és környezettani viszonyainak rövid leírását. A1 a k t a n i leírás. Az alaktani leírás megkönnyítésére és összehasonlító áttekintésére szolgáljon a következő táblázat. A vegetatív sejtek eredetileg gÖmbalakúak, vagy kissé ellipszoidikusák, csak a fonalban való szoros kapcsolódás, és a fonal liajlása miatt torzulnak el- Osztódásnál sohasem fűződik le teljesen a két utódsejt, az érintkezés közöttük tekintélyes felületen fennmarad. A fonal végén szabadon álló vegetatív sejt mindig gömbölyű. A sejtek nagysága meglehetősen változó. A megfigyelt sóstói példányoknál túlnyomóan ellipszoidalakú seitek az uralkodók. Méretük középértékben 8.1X10.8 f. (A táblázat szélsőértékeket jelöl.) Hortobágyi a bellyei tóból gvüjtött alaknál valószínűleg csak ellipszoi dikus sejteket talált, ezekre közöl csak méreteket, gömbölyűekre nem. Amint a táblázatból * A Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának 1945. évi november hó 8-án tartott 481. ülésén elhangzott előadás. Előfordulás V orhandhi >i<j a «"aj o tO>"5 S £2 N -K = £ CC "t ^ cc & s a> ^ Gönibalaká sejt Kugelige Zelle Etl'pszoid alakú sejt szél.: Ellipsoidische Zelle breiti hossz.: láng: fi'"—8'5 fi'5—8*5 7 9 G-8-7'6 7*3—9*5 9-5—10-8 7-2—8-5 6-11-8 a QJ CC ü nÜ Gömbalakú sejt Kugelige Zellc Ell'pszoid alakú sejt szé)|: Ellipsoidische Zelle '"'••' hossz.: 1.: 5-8—7 7—9'2 8—10-5 8-1—9'á 9-5—11-7 10-8—13-B 7—7-2 11 t © 2 ^ © a) ^ Görnbalakú sejt . Kugelige Zelle Ellipszoid alakú sejt szél.: Ellipsoidische Zelle hossz,: 1.: lfl-4—11'5 11-5—14-5 12-2—14-9 13'6—16-9 7-2—7-5 11 t © 2 ^ © a) ^ Csavarulatok átmérője: Durchm. d. Schrauben: Csavarulatok szima: Umgiinge: •25- 58 1/2—9x 54-4—76-1 '/«—I5x 48—57 A szánnak niikironakbain értienidök! I)ic Nibmimetjn verwtehem síeli in Mikron' kitűnik, a gömbalakú sejtek maximális nagyságot a samarai alaknál érnek el, míg az ellipszoidalakúak közül a bellyei példányok a leghosszabbakA heteroeysta rendszerint gömbalakű, szabályos, legfeljebb pórusánál a szomszédos sejttel való érintkezési helyen lapított kissé. Találtam ellipszoid alakúakat is, de e«ek nem olyan gyakoriak a sóstói példányoknál. Aptekarj rajzain viszont a heteroeysták többnyire ellipszoidikusák. A nagyságbeli viszonyok itt is ingadozók, a sóstói alaknál találtam a legnagyobb sejtéket. A bellyei példányoknál csak gömbalakú heteroeysta fordult elő. Megjegyzem még, hogy ugyanabban a fonalban lévők is különböznek egymástól nemcsak méretben, de alakban is. A kitartósejtek (arthrosporák) az előzőknél sokkal nagyobbak, mindig ellipszoidikusák, mind a samarai, mind a sóstói előfordulásnál. Különös, hogy a bellyei tóból előkerült példányoknál csak gömbalakú kitartósejteket találtak, még hozzá aránylag kicsinyeket. Az általam tanulmányozott sóstói alak kitartósejtjei valamivel nagyobbak, mint a samarai példányoknál leírtak. A sejtek fonalalakú sejtcsaládokká egyesülnek- A fonal szabályszerű spirálissá csavaroAngaben zur Kenntnis der Bio'ogie der Art Anabaenopsis Arnoldii Aptek. Von Dr. A. Veszprémi. (Anszug S. 252.) .202