Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - MAUCHA REZSŐ dr: A korszerű limnológia fejlődése és mai állása

'Jff. Sleniow, S. A.: Zur Ueschichte der Entwicklung der Limnologie in Russland im Verbande der Soz. Sowj. Rep. V. I. V. L. Bd. IIT. Moszkva, 1925. 29. Sernmv, S. A.: Über die Uberwinterung der Wasserorganismen im Eise und in die gefrorenen Erde nacíh dem Matéria] von N. Boldyreva, P. P. Seharmina und J. D. Schmeleva. V. T. V. Bd. IV. 555. Róma. 1927. 39. Skadowsky. S. N.: Hydrophysiologische nnd hydrobiolgische Beobaelitungen über die B&deutung der Beaktion des Mediums für die Süsswasserorganisimen. — V. I. V. Bd. I. 341. Kiél, 1928. 31. Skadowsky. S. N.: Über die aktuelle Beaktion der Süsswasserbecken nnd ihre biologiscbe Beden tung. — V. T. V. Bd. III. 109. Moszkva, 192a. 32. Thienemann. A.: Untersucliungen über die Beziehungen zwischen dem Sanerstofi'gehah des Wassers und der Zusammensetzung der Fauna in norddeutsöher Seen. — Arcli. f. Hydrob. XII. 1920. (Separatum, 1918.) 33. Thienemann. A.: Die Binnengewasser Mitteleuropas. — Die Binnengewasser Bd. I. Stuttgart. 1925. €BQQI3[2]I3[!]DISQ[![Z][3[1» i Hal tenyésztés—Halászat—Halászati ipar. (1949. első félév.) A haladó szovjet haltenyósztás, halászait és hailászati ipar keresztmetszetét legjobban a Szovjetunió Halászati minisztériuma 'hivatalos szaklapjánlak, a ,,Halgazdaság" (Rübnoje hozjajsztvo)maik cikkein keresztül láthatjuk. E lap ezévi száíniait laz Országos Halélettani és Szennyvízvizisgáló Kísérleti Intézet megkapta a Könyvtári Központtól, így módunkban áll a magyar szakembereknek 'számot ladnli larról, hogy mi miniden niel foglalkoznak a szovjet (kubaitók és technikusok •ezen a téren. Meg lehet állapítainli, hogy la halászat ós a Ihialáisizati ipar minden ágát intenzíven művelik, mégis az érdeklődésük középpontjában a következő kérdéscsoportok államink: 1. a halak biológiája, 2. baltenyésiztós, .1. hia

1 élősködők ós halbetegségek, 4. halászkiolhozdk és ezek. fejlesztése, 5. hálók, halfogási technika, különféle halak halászata, 6. távolkeletii hialá-aat, 7. halak ós egyéb állatok mennyisége ia tengerben. 8. villanyfénnyel vialó halászait, 9- ia halhús >és máj A-vitamin tartalma, 10. a halakon kívüli egyéb víziszervezetek értéke és fehasznátása, 11. hálókoinaerválás. 12. hiaillkonzerválás, 13. hűtés-taehnika, 14. a halászati ipar gépesítése, 15. irodalom. 1. Iíal-, illetve halászati biológiával foglalkozó ciikkek közül kiemeljük T. B. Berlyand dolgozatát, melyben a Vimba vimba Pali. szaporodásával foglalkozik ökológiai vizsgálatok alapján. 2. A haltenyésztés magában foglalja iá tógazdasági a műszaki víztározók, a természetes . vizek halászati kihasználását, ezeknek halakkal való népesítését, illetve a bennük élő (halállomány mennyiségének és minőségének tervszerű irányításáit. Ebből iá itómiakörből is számos újabb meg34. Thienemann, A.: Der Sauerstofí im eutrophen und oligotrophen See. — Die Binnengewasser. Bd. IV. Stuttgart, 1928. 35. Thienemann, A.: Limnologie. — Handwörterbuch d. Naturwissenschaften. 2. Auí'l. Bd. VI. 1931, 36. Thienemann, A.: Leben und Uimwelt. — Bios. Bd. XII. Leipzig. 1941. 37. Welch, P. S.: Limnology. — New-York and London. 1935. 38. Wereszcsagin, tí.: Die Ungleichartigkeit der verschiedenen Teile eines Sees und ihre Bedeutuiig für die Aufstelhing der Seetypen. — V. d. I. V. Bd. I. 225. — Innsbruck, 1923. 39. Wereszcsagin, G.: Die Seen Segosero und Wygosero uac.li den Forschungen der wissenschaftlicihen OIometz-Expedition. — V. I. V. Bd. I. 233. Innsbruck, 1923. 40. Wereszcsagin, G.: Methodeu der hydrochemischen Analyse in ihren Anwendungen zu limnologischen Forschungen. — V. I. V. Bd. IV. 640. Roma. 1927. 41. Wereszcsagin, G.: Bésultats d'une exploration scientiphique du Baikal en 1925—27. — V. I. V. Bd. TV. 645. — Roma, 1927. figyelés ós elgondolás származik szovjet kutatóktól. V. V. Milstein a sztálingrádi kerület tógazdasági haltenyésztésének fejlődéséről, jelenlegi állapotáról és jövőbeli kilátásaliról ad számot. B. MSzebencov és P. V. Michejev a műszaki víztározókban alkalmazott mesterséges úszó ikrafészek használhatóságáról számolnak be. Sz. N. Szkadovszkij professzor a sőreg ökológiai és fiziológiai tanulmányozásának adatai alapján a tok-félék tenyésztésének iki lát árjaült tárgyalja. A. B. aláírással megjelent cikk -a szántóföldvédő erdősávok ültetési ' terve ós vízgyűjtők ia bailtenyósztés céljaira" témával fcglalkoz'k. A. A. Homcsuk a pontyos tógazdaságok tavainak átnyaral tatásával és zöldtrágyázásával foglalkozik. I. F- Pravpyin professzor azt a kérdést veti fel, hogy vájjon lehet-e tokféle haliakat tenyészteni a Lagoda- ce Onyegatavakbam. Sz. P. Pahomov, E. 1. Radcsenko és T. T. Szolovjev a szaratovi és sztálingrádi körzőt néhány kolhozában végzett 1-nyarais nemes pontyt.yial való népesítés eredményeiről számolnak be. A nrpesítési akció keretében 545 ha vízterületet, ugyanennyi ezer db. 20—50 g-os memespointy ivadókkal népesítettek. A leibalánzás soráin megállapították. hogy a pontyok átlagosan egyedenként 251)—300 g súlygyarpodást értek el. A népesítesse] nagyban hozzájárulták a kolhóziok termelékenységéhez, mert így tölbb és jobb ihiailat termeltek, mintha a vizekbein — úgy minit az azelőtt volt —, csak az értéktelenebb ós lassabban inövő vadhalat termelték volna. A halak mesterséges szaporít ánát ihiagymértékben elősegítik laz livartermékérás elősegitését célzó hypophisátios injekciók. Noni volt eldöntve az ia kórdós, hogy az ilyen módszerrel nyert halnám zodék megta.rt

4a-c természetes szaporodóképességét. L. N. Nuszenbaum-inak sikerült erre a kérdésre feleletet kapnia, amelyről: „A hypopbisiaitios injekciók módí.'zerével kapott második halnemzedék" című cikkében számolt be. V. P. Landisevszkij hangsúlyozza, hogy dalszerű lennie minden egyes kolhoznak saját tógazdaságot is létesítenie. Cikkében vázlatot is közöl arról, hogy hogyan lehet ezt olyan helyen elhelyezni, alhol erre alkalmas patak, vagy folyó folyik keresztül. (Folytatás a 219. oldalon.) .201