Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - VENKOVITS ISTVÁN: Adatok a dorogi mezozoós alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz

kónikus repedésekkel végződnek, a karsztbarlangi kialakulást el kell vetnünk, s helyette a vízszint alatti mészkőrög fokozatos kiemelkedését kell állítanunk, mert csak így értelmezhető a formagazdag fal s az ezit borító kristályos kalcitkiválás. A tektonikára visszavezethető irányítottság a barlang kialakulásában csak alárendelt szerepű. A hossztengelyt mégis egy észak—déli törés adja meg. E törés mentén barit kristályokat lehetett gyűjteni- A magasba vezető kürtő egy helyen harántolja a felsőtriász korú mészkő rétegei közé települt zöld agyagbetelepülést, melyről az utóbbi idők dolgozatai is megemlékeznek. A barlang az erózióbázis szintje alatt nlaigy mélységiben, a nyomás alatt lévő víz hatására alakult ki. Minden jel arra mutat, hogy a kaloitréteg nelm hidrokarbonátból, hanem karbonátból vált ki túltel itettiség révén. Ezt pedig a kiemelkedés következtében történt víz-hőfok süllyedés idézte elő. 5. Öreg altárói barlang. (6. ábra.) Genetikailag teljesen megegyezik az előzővel, csak kifejlődésében egy erősebb ésaak—déli törés szab irányt. A korrodált sziklakulisszákat 0.1—1 cm vastagságban borítják a kalcitkristályok, ezak felszínét azonban részben baktériumos, résziben szennyeződésből eredő sötétbarna lepedék borítja. 6. Tokodaltáróban a 3900. méternél a kompressor háztól Ny-ra a tárót egy nagy vetődés szeli keresztül. (7. ábm.) A rétegek csapásában haladó altáró falán jól leolvasható a függőleges elmozdulás, mely cca 0.5 métert tesz ki a két rész között, míg a vetődés keleti falán északi irányban 20° dőlésű vetőtükör barázdái a rögök közötti elmozdulás valóságos nagyságának kiszámításához szükséges adatokat adják. A falakon kristályos bevonat nincs. 7. Tokodaltáró „Á" aknai barlang. (8. ábra.) A kompresszorháztól az „Á" akna falé haladva a vágat keleti oldalán nlagyméretű üreget találunk. Az üreg alakját egy erőteljes, nagyjából észak— déli törés alakítja ki. A fő töréssel párhuzamosan melléktörések is rvianmák, ezek ku'IissZaszerűen emelik a boltozatot, mint ahogy azt a térképszelvényben is láthatjuk. Az alsó, impozáns méretű terem falán egészen frissnek ható korroziós formák vannak, éles sziklatarajdkkal, melyek nincsenek semmiféle kristályos kéreggel borítva. A keleti fal egyik hasadékában juthatunk fel a magasabb szintre. Minél magasaíbbra jutunk, annál omlósabbá, törékenyebbé válik a felsőtriász korú mészkő. A terem legmagasabb pontján a keleti fal kis vízszintes terraiszt formál, melyről két irányban horizontális szűk járat indul. A déli járatban limonitos, kipreparált kalcittelérek Vannak, az I I Fin. 7. ábra. Tokodaltáró komprosszorház melletti barlang alaprajza és keresztmetszete. Plan and cross-scctUm of the cave near tlie air-compressor room of Tokod Mine. Tokodaltáró Jelmagyarázó Symöois•• Allórószint Etevation of eunnei waier Fig. 5. ábra. Tokodaltáró I. vizes ereszkei barlang alaprajza, hossz- és keresztmetszete. Plan, longitudincl and cross section of the cavern of ineline no. I. of Tokod Mine. Fig. (i. ábra. öregal tárói barlang alaprajza és hosszmetszete. Plan and longitudinal section of the cave of Old Tunnel of Tokod Mine. MagasaoD szint Higner levet M&yeBD szint lover le vei Törmelék Rubble .165