Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - VENKOVITS ISTVÁN: Adatok a dorogi mezozoós alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz

Jelmagyarazo StjmbolsAltárószint " ílevatian of tunnei . Magasabb szint Higner le vei 0 12 3 4 5 6 7 8r \ / I \ / X* — -".n^y -C D Fia. 8 ábra. Tokodaltáró „A" aknai barlang alaprajza, hossz- és keresztmetszete. l'lan, longitudinal and cross-section aí the cave of „A"-Pit, Tokod Mine. északiban-pedig a falakat, de inkább a talajt dúsan borítják a tűs aragonit pamat(\k. Itt gipsz- és baritkristályokat is találunk. A baritkristályokra vasoxidios kéreg rakódott. Az alsó nagyterem falának szilárdsága nem túl öreg korrtozióna utal. 8. Tokodaltáró V. crcszkei barlang. (9. ábra.) A barlang egyetlen nagy észak—déli törés mentén alakult ki, mely az egész köziét átszeli. A korrozió álltai kimart falaikat kristályos kéreg nem borítja. Egy helyen egy nagyobb gipszkristályt találtunk. 9. Tokodaltáró Ágnes kősiklói barlang. (10. ábra.) A IV/b eresekével szemben egy pár méteres összekötő vágaton át bejutunk egy régebben felhagyott kősiklóba. Ez a sikló ínyugat—északnyugat—kelet—délkeleti irányú. A siklóban felfelé n yugat—észalknyugati irányiban haladva 20— 25 méter után elérjük azt a niagy litoklázist, amely mentén a kősiklói barlang kialakult. A kőzethasadék igen nagyímérotű lehetett. A földtörténeti idők folyamán azonban á hasadék legnagyobbrészt ásványos kéreggel töltődött ki. A kitöltés vastagsága a kősiklói feltárásban 3—3'/s méter. A k ősiklót észak—déli irányba,n átszelő hasadék déli oldalából a bekéregezések által nyitivahagyoti szűk és alacsony nyíláson be lehet hatolni a néhány méter után kitáguló folyosóiba, mely eleinte vízszintesen halad, de rövidesen közel függőleges ereszkedéssel a barlang függőleges kiterjedésének alsó egyharmadába ellhetünk. A hasadék eddigi szakaszát a fal mindkét oldalát vastagon borító rostos kalcitkéreg jellemzi, mely nagyon érdekesen egyszerre szalagos és rostos. A falakat borító kéreg felszíne a kéregből alig kiemelkedő, egymáshoz folytatólagosan csatlakozó gömbszegmentekből áll. Ezak egy központból sugarasan szétágazó kristályhalmaaok. A hasadékban lestfakadt részek nefhezítik az előrehaladást. Sokszor ezek a darabok nem keltik a leszakadt tábláik benyomását, hanem, mintha ott helyben keletkeztek volna. Hengeres idomaik a hasadék közepén elhelyezkedve, még többszörösen befűződnek s óriási hernyóhoz hasonlítanak. A leereszkedés után levált kristályos kéreg-részeik között nagyjából vízszintesen érjük el ennek a szintnek a végét, ahonnan felfelé ós lefelé ágazik az út. Innen a mélység felé nagyon szűk hasadék vezet függőilegesen. A bekéregiezéseket rulhiaiszaggiaitó borsókő borítja. Ezek a mélységbe vezető utak netn karsztosodás révén alakultak, hanem az egyetlen, bár szétágazó hasadék eltömődésed között szabadon maradt héziagok. Több helyen leheit e folyosóból a mélyebb szakaszra lehatolni. A kristályos kérget több helyen megvizsgálva megállapíthattuk, hogy kitűnően csiszolható ós a díszkőiparunk számára igen szép és alkalmas nyersanyagot szolgáltat. -Színeződése a halványsárgától a zö'ldiestig, szürkétől borsárgáig változik. Ezeken a helyeken hiányzik a kristályos tűs aragonit bevonat. Ha azonban a felfelé vezető úton indulunk el, nehéz sziklamászás után a barlangnak olyan részéibe érünk, mely más hasadékba torkollik bele. A falat borító kérgek leszakad ásaibób valóságos labirintus alakult k'i. A törmelékek között dél felé haladva, majd pár métert a mélyelég felé ereszkedve, bejutunk a bairlang legszebb részébe. A több méter vastag bekéregezéseken 10—15 cm hosszú aragonitpamatok ülnek sűrűn egymás mellett. A folyosó fogét jelentő összeszűkülésnél a falrészek képződményei hófehér gipszkristályokkal vannak borítva, melyek az ásványkiválás legutolsó tagjaiként e helyen mindent beborítanak. A leszakadások sor1 2 3 4 b (a, II • •• .'..! ., Fig. 9. ábra. Tokodaltáró V. ereszkei hasadékbarlanig alaprajza, hossz- és keresztmetszete. Plan, longitudinal and cross-section of the cave of incline no. V. of Tokod Mine, .166