Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - VENKOVITS ISTVÁN: Adatok a dorogi mezozoós alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz

jüik a törésibe való fokozatos átmeneteit, Átmenetnélkülisége indokolatlanul hat. 3. Az I. aknai ivóvíz ereszkei harlanghálózat a rátégtrések mentén fejlődött ki (4. ábra). A barlang-hálózatban a tektonikai irányítottság: egészen alárendelt jelentőségű. Az erősen összetört felsőtriász korú mésizikő erős oldószerrel érintkezett, mert a korroziós formák állnak előtérbein. A kőzet eredeti repedéseit kitöltő kalcitereik a mészkő kioldódása következtében éles tarajként állanak ki a falból. A falakon ásványos bevonat nincs. A színi entén alakult ki. Ahol a tektonikai irányok erőteljesebben jelentkeznek, bár még sokkal alárendeltebben a rétegrésekéhez képesít, ott az üreghálózat elveszti a rétegeik mentéin kialakult barlangok jellemző nyugodt képét. Ilyen a nagyteremből feljebb vezető részlet. A kőzet mindenütt porlik. Egyes tölmbök teljesen porrá esnek széjjel. Líiimonitos kérgek borítják a tarajszerűen kiálló kaleitereiket. A limonitos bevonatok helyedként teljesen magukban, kalcit kísérete nélkül is előfordulnak. Ilyenkor a 0.5—1 mm vastag lemezlkék ''•SZ Qkncfi <mn> 3eLmogyorazo: SymöolsAltórószintc 138 m. t sz.f Elevaiion of tunnei+l38m above sea Levei +138-+144 m közötti szint Levet belween: +138 and + wu m + 144-+I46m közötti szint Levél bet ween* and *146m + 146 m-től felfslé tévő szint g 10 Levei above + 146 m sea Levei i , i Melgségbe vezető hasadék (kürtő) Funnei (crevcce) leaőíng Lo deeper caves Triász mészkő Triassic limestone 20 i— 30 40 50 =L= 60 70 m Fig. 4. ábra. I. akna ívóvízereszkel barlang alaprajza, hossz- és keresztmetszetei. Plan, longitudinal and cross sections of the cavern opened up by the ineline sunk for drinkwater supply. vattyúháiz tőszomszédságában lévő üreg fala néhány milliméter vastagságban porlik. A kipreparálódott kalcittaréjok iránya északnyugat—délkeleti. Aihol azonban egy erőteljesebb törés találkozik a rétegréseklkel, ott sokkal inkább jellegzetessé válik az üreg képe. Szóles lesz, mert a rétegrés mentén alakul ki, de egyirányú lesz, mert a hasadék adja meg az irányt. Többek között ilyen a szivattyúház melletti kis üreg bejárati része is, mely közel észak—déli irányú törés ós az ugyancsak közel északi irányú rétegdőlés mentén alakult ki. A szállítóközle mennyezetén lévő természetes kimaród ások is ugyanezt jelzik. Az l-es lejtakna gépteréből a rótegrések mentén meredeken jutunk fel a magasabb szintbe. A járat meredek és szűk. A fal omlló és porló mészkőből áll. Kristályképződmény nem borítja. A kőzet töredezettsége, sarfkossága és ouikrog szövete miatt inkább a dolomit benyomását kelti, de magnézium jelenlétét a kémiai vizsgálatok nem igazolták. A dugóhúzó alakú szűk járat nagyobb terembe torkollik. A talajt vastagon borítja a kőzet pora. Az üreghálózat függőleges kiterjedésének közepe táján helyezikedik el a legnagyobb terem, m el y szintén teljies egészében a rétegek tenyérnyi darabjai lógnak be a barlangüregbe. Helyenként a nagyobb magasságú részeikben vékony bevonatként és rostosán kunkorodva gipszkristályok is előfordulnak. Ezek a limonittá oxidálódott piiútkristályok kémiai termékei. A géptér hátsó részének mennyezetéről különböző üregek indulnak felfelé. Ezek egyrésze a magasabb járatokba vezet, a másik része látszólag teljesen zárt. Ezek is rétegrés-barlang típusúak. 4. Tokodaltáró l-es vizes ereszkével szembenlévő akna barlang. (5. ábra.) E barlangba a legutóbbi időkig csak kötélfüggeszkedés segítségével lehetett lejutni, ma azonban a géptérré kiképzett vágatból vasliétrán kényelmesen lejuthatunk az álfeneket képző résziig. Az üreg aljlát még 1948 végén is víz borította, elemzési adatai és hőfoka szerint karsztvíz. Ebben az időben éppen a víz miatt nem lehetett a járatokat részletesen feltérképezni.. Ma ez a víz eltűnt, szintjének apadása több métert tesz ki. Az üreg új részeit is bejárva, mind a magas, minid a mély részekben a formaelemek egy aktíven működő vízeséses karsztbarlang benyomását keltik. Ez ellen szólnak azonban a barlangi falakat egyöntetűen beborító kalcitkristályok, melyek plasztikusan simulnak a fal részletek előzőleg koirrozfiótól kialakított szeszélyes formáihoz. Mivel ez a kristályos kiválás a vízzel való teljes elboríttatás idejére esik, s a függőleges járatok felfelé gömbös fülkékkel és nem .164