Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - LEEL-ÖSSY SÁNDOR dr.: Szurdokjellegű aszóvölgyek a Farkasvölgy oldalában

Fővárosunk eddig ismeretlen természeti kincseit tárja fel alábbi tanulmányában a szerző. A Farkas-völgyi szurdokjellegű aszóvölgyek szénen igazolják a közetininöség döntő szerepét a felszín alakulásában. I . 1). C. 551.43FI.5 14.19.151 ] Szurdokjellegű aszóvölgyek a Farkasvölgy oldalában* LEEL-ÖSSY SÁNDOR DR A Farkasvölgy a Budai-hegység déli szélén: az Ördögorom és a Széchenyi-hegy között húzódik nagyjából ÉNy—DK-i irányban. Hosszú, mélyen bevágódott, meredekfalú és váltakozó szélességű, eléggé kifejlődött völgy. Formakincs© kétségtelenné teszi, hogy jellegzetes tektonikusán prof ormait (aziaiz törésvonalon kialakult) erózíiós völgygyei van dolgunk. A mikrotektonikusan feldarabolt Budai-hegység nagyobb völgyei mind ilyen eredetűek. A tektonikus eredetet a Farklasivöligy aszimmetrikus keresztmetszete IÍIS bizonyítja. Maga a Fairkasvölgy száraz völgy (azaz aszó), mii nt a budai völgyiek általában, de eredete — a fentiek alapján — hidrográfiai és morfológiai szemponitlwVl — kevéssé kérdéses. Sokkal érdekesebbek — mind formakincs, mliind keletkezés szemponitjából —a Fairkasvöilgy É-i oldalában, vagyis a Széchenyi-hegy aljában kialakult kicsiny és szűk, de igen mélyen: szurdokszerűen bevágódott, meredekfalu mellékvölgyek, melyek szinten aszók. 3 ilyen jellegzetes miellékaszó fejlődött ki a Törökbálinti-út és az Ördögorom-csárda.között, (l.ábra.) Fig. í. áhra. Mi az aszóvölgy? — Aszónak vagy szárazvölgynek nevezzük azokat a völgyeket, amelyekben csak igen ritkán folyik víz, egyébként mindig szárazak. — Aszóvölgyek általában két okiból keletkezhetnek

1 a) vagy nagyon kevés az évi közepes csapadékmennyiség, b) vagy erősen vízátbocsátó (permeabilis) a talaj. Az előbbi a) fajtára legtipikusabb példák a sivatagi vádik, melyeiknél gyakorlatilag 0 az évi csapadékmeninyiiség, u. i. gyakran 10—20 évig nem esik az eső. — Idetartoznak ,még azon vidékek völgyei is, mely vidékeiken, csak az egyik évszakban van jelentősebb mennyiségű csapadék, míg az év többi része száraz. E vidékeken az esőis időszakban az aszókban időszakos vízmosások alakulnak ki. — Az utóbibi b) fajtához tartoznak a különböző laza, lyukacsos, vízátbocsátó kőzeteken: löszön, homokkövön, konglomieráton, lejtőtörmeléken, valamint a karsztosodé mészkövön és dolomiton létrejött aszóvölgyek. — Természetesen ha mindkét olk egyszerre lép fel, akkor különösen jellegzetes az aszóképződés. A Budai hegyvidék völgyei mind szárazvölgyek, melyeknél az aszó jelleg főleg a kőzetminőségen alapul. A Budai-hegységet u. i. túlnyomóiészt peirimeábilis kőzetek építik fel (dolomit, mészkő', homokkő). De emellett az évi közepes csit padléfcmenmyiiség is elég kevés (kib. 600—650 mm), és ez is főleg- két évszakban: tavasszal és ősszel esik le. Ezért a budiali aszókban csapadékos tavas zszail és ősszel, sőt rövid ideig más évszakban is — ha nagyobb záporok vannak — időszakos vízmosások alakulnak ki, melyek az awzókat továbbfejlesztik. Ilyen jellegűek hidrográfiai szempontból a Famkaisvölgy ós miel lékvölgyeli is. A három nagyobb mellékvölgyet alaposan áttanulmányoztuk, és formakincsükről — röviden a következőket mondhatjuk: A Fankaisvölgyben felülről lefelé haladva az I. sz. aszó a legnyugatibb fekvésű, amely közvetlenül az Ödrögonam-osárdia nyugati oldalán torkollik a Farkasvölgybe. Egész hosszában végig laza, dolomitos lejtőtörmelékbe vágódott be. A felszíni törmelékes rétéig vastagsága 2—3 mélterj Alatta már a vidék alapkőzete: a felső Mász szarukövas-dolamiit feksziik, inely (itt mem igen porlik. Az 1. sz. aszó a. legnagyszerűbb arculatú aiszóvölgy a 3 mellékvölgy közül. Néhány kisebb völgyrészletétől eltelkiinitve aránylag kevósisé van bevágódva, bár falai elég meredekek és amellett elégszűk is. Arculata általában kevéssé különbözik a normális vízmosásokétól, amelyek — tudjuk -meredek hegyoldalakon kii alakult nagyesésű, Vaialkú, erősein felsőszaikasiz-jellegű, de nem túl inélyen bevágódiott laJszóvolgyék. — De van völgyiünknek néhány olyan részlete, amelyek mégis kissé változatosabbá, teszik a formakincsét. Alsó részén két szuibkonzekvens vízesés-jellegű esésvo nalmegtörése van, melyeket az hoz létre, hogy az a.lapkőzet: a keimény, nem porló dololmiiit itt egy darabon a felszínre kerül, ós ezt meihezebben tudja az erózió l>evágni és lepusztítani. Felső íészén pedig egy kis diarabon szurdokszerűen mélyebbre * A Magyar Hidrológiai Társaság 1949 május hó 25-1 ülésén elhangzott előadás. VaMées xéehes dans le cőte de la Farkasvölgy. Par S. Leel-Őssy, deor és sc. (Résume p. 189.) i Lecl-Össy Sándor dr.: Q-eomorf. megfigy. a Kékesen. — A Földrajzi Társaság 1949. április 21-i ülésén elhangzott előadás. JELMACrARÁZÓ' LEGENDE^ A szóvölgy vji/ee séche _ Úr Route ,, , villamos Tramway "1° Hegycsúcs Sommet Ördögcrom csarűa Auberge ÖrűüQíirOfni tííejló [ C

őmére .149