Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

A Saijóvölgy térrajzainak hosszmetszete. Fi//, (i. ábra. Coupe longitudinale (les terrasses dc In vallée dn Sajó. I. sz. alluviális teriasz. Terrasse d'ulliieioit ancien. II. sz. (újpleisztooén) terrasz. Terrasse No II. (pleistocéne récevt). — III. sz. (közóppleisztooén) terrasz. Terrasse No. III. (pleistocéne mrdiane). — IV. sz. óploisztocén) terrasz. Terrasse No. II'. Fleistocéne ancien). V. sz. (pleisztocéaöleji) terrasz. Terrasse No. V. (pleistocéne primitif). +.-*•++ VI. sz. (plioeénvégi) terrasz. Terrasse N». VI. (fin dn /Miocéné). bb Balparti terraszok külön jelzése. Indioatlon des tersnr la rive gauche. Mésztufa. Tuf de eh aux. IJ Ludmilla barlang'. Grotte Ludmilla. barnás kötőanyagú kavicsos rétegtől és a legfelül letvő, kb. 10 m-re is megvastagodó vályogtól. Az oligracén agylag- meredek lejtője és az ezzel kapcsolatos völgyszámmetria É felé a ikeszi völgyben is megismétlődik. A következő, ebbe a szintbe tartozó terrasztószlet Serény ifalvától ÉNy-ra van, az Abafalvá puszta előitit. A kavics itt is 190—195 m t. sz. f. m. táján van, de az 5—10 m-es vályog annyim betakarja, hogy alig látszott, Nagyobb feltárása ugyanis nem volt. Itt-ott, a szerteharapódzó aszóvölgyek tárják fel. Ezen a környéken nagyszerűen megismétlődik a Balog—Rima és a BalogSajó közti terrasavidék. A Sajó és a Keleméri patak zugában sorban, egymás után emelkednek ki a II., III., IV. terrasz felfelé fokozatosan vastagodó vályoggal megemelt szintijei, a keleméri völgyben is folytatódva A IV. terrasznafc még Serényifalván i/s van folytatása, mégpedig, a templom dombján ós az tői D-re a Loez pusztul környéki térszín tartozik ide. Kavicsréteg© nem látszik a vastag vályogtakaró -miatt, felszíne pedig 230—240 m t. sz. f. ni. körül, 70—80 m-re van az ártér felett. Ugyancsak ilyen fekvésűek a D felé levő Nyúleső és Abafalvi puszta feletti 220 m körüli magaslatok is^ továbbá, Serényifalvától É-ra a Bukóvá kavicsos térszíne (217 m), ahol sok a súvadás. Ennek a kavicsa 65 m-en van a Sajó ártere felett. Az V. terrasz szintjétől befelé, a Pntnok-Aggteleik köziti fenlsík felé oly — térszíni lépcsőkkel kiemelkedő — dombok emelkednek ki, amelyek nagyrészt pliocén- (és miooón)-kori kavicstakaró foszlányaival is be vannak fedve. Ilogy ezek egyetlen tönkfelület eróziós feldarabolása útján keletkeztek-e, vagy pedig hullámosabb térszín erőteljesebb, tektonikus felsziabdalásával, még tanulmány ozatlan kérdés. Lehet, hogy az alacsonyabban fekvő résizleteik (100 m rel. m.) VI. sz. terrasznaik felelnoik meg'. (6. ábra). körülményei Sajókeszin is. A terraszkavios ezen a tájon tehát kb. 40 m magasan helyezkedik el s 10 m-es vályogitakaró is lehet rajta. Kövecsesen 200 in t. sz. f. m.-ban van meg ugyanez a terraszkavics, tehát 37—40 m magasságban (temető dombja s az ettől D-re következő domb, végül, az iinnten K-re levő útbevégás). A terraszkaVics az oligocón koirú apokára települ. Párkánysíkunk D-re Sajóreeske mögött is folytatódik. Saijószentkirálynál a Naprágyi patak aszimmetrikus völgye vágja ketté a messziről egységem, nagy darabnak látszó terrasztérszint. A gatak igen meredek lejtőjű balpartján az ajpoka búvik elő. ezen pedig 390—195m-en 4—5 m-es kavicsos- agyag- látszott. Az apóka majdnem vízszintes rétegei világos színükkel, élesen elütnek a innen K-felé folytatódó térszínen. Majd, Pintnek felé egyre több oJdalvölgy szakítja meg, végül, ez is eltűnik. Kavicsrétetgének viszonylagos magassága itt 42 m (190—192 m t. sz. f. m.). Az V. terrasz Tornaija alatt ugyan szépen fejlett, de, a legtöbb helyen, az 1—2 kin széles felszíne belesimul lassan a nálánál alacsonyabb IV. terrasz felszínébe. Vastagon fedi be a jégkori vályog, egyenletes és sima térszínét igen gyakran a mellékvölgyek szakítják meg. Tornaijától Sajókesaáig nem szépen tudott kifejlődni, mert keskeny pásztáját erősen összevagdalták a mellékvölgyek s csak kisebb-nagyobb orrok alaikjában leljük meg. Bár. vastagon fedheti be a vályog, kavicsa néhol méglis megtalálható, pl. Sajólen,kétől DK-re mindjárt, ahol már a magasabb ós idősebb pliocén ború hátság felszíne kezdődik. Keszi.147