Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

még kisebbnek látszik s a beépítettség miatt nehéz tanulmányozni. A falu D-i végén, egyik niélyútban 14 m-eii» (175 m a t. sz. f.) levő, vékonykás kavicstakarója a közel vízszintes réteg/ésü apokára települ s csak 2—3 m-es vályog fedi. Jó féltárása van e terrasznak ugyanazon községtől nem messze D-re, a csizi kocsiút mentén, a Lucskos patak hídjától É-ra, ahol kb. 176— 178 m-en vau a kaviosfelszín, tehát mintegy 18—2(1 m-el ajz alluvium felett. Végiil, & Lucskos völgy alsó végének D-i oldalán a III. sz. terrasz a már ismertetett akasztóhegyi III. terraszhoz csatlakozik. Érdekessége ennek az, hogy e terrasz Hanva vidékén kissé ellenesésű, amire ezen a vidékem nem akad példaAz ellenesés oka, ha nem tektonikus okokra gondolunk, az is lehet, hogy a Rima, kérdéses terraszunk felkavicsolódása idején aránylag több hordalékot szállíthatott, mivel nem mészkővidékről szedi össze a vizeit, szemben a Sajóval, melynek felső vízgyűjtőterülete kb. egyharmadrészben karsztos mészkőfelszín, ahonnan nem kap annyi hordailékot. Így, a Rima kissé visszaduzasztolta volna a Sajót a solk hordalékkal. De ennek a Sajó megfelelő szakaszén nincs elegendő nyoma (nincs a Rima torkolata felett elegendő felkavicsolódás). Célszerű tehált az emilített, csekély ellenesést más okokra visszavezetni (helyi tektonika, egyenlőtlen terraszlepmsztulás, szabálytalan vályogfeibalmozódás, stb.). Végül, a Rima torkolatánál és ez alatt, egészíen Puitnok vidékéiig, a Sajó jobibparti terraszai hiányoznak. Csak a széles Hangony-völgy nyilásábím látszanak (II—III. sz. terrasz Ózd alatt). Bal par ti terraszok. A Sajó balpartján az alluviális terrasz Tornaija alatt, a Turóc völgye nyílásától kezdve kissé kiszélesedik és Kiirályii, továbbá ^ Méhi és Bánréve községek táján ennek megkettőződése is észlelhető (1.5—2.5 m-es magasság). A tarraszniak a Sajó ós a Túróé közti részén, Királyival szemben. falkadnalk fel a M-a lom tó karsztvíziforrásai. Ezek egy íészs langyos. A források imésztufáit is nalkniak le. (26.) A II. sz. terrasz 6—8 m magasságával, Tornaija alatt még jobbam fejlett, Kövecsesig 2 km-re széleN Fia •">. ábra. A serényifalvai téglagyár körüli terraszok vázlatos szelvénye. Profil sh&matique des terrasses xituant aux environs de la briquetcrie de Serényifalva. \ Fiatalkorú vetődés. Itupture de l'ípoque récente. I Jelenkori ártér és óholocén terrasz. Chanips d'inondatiori aetuel et terrasse d'origine holocéne ancien. II a. II b. Megkettőzött II. sz. terrasz. A-nál (téglagyári agyaggödör) két feketes/.inű fosszilis talaj zóna látszott a felszíni (jégkori eredetű) 2 m vastag vályogtakaróban. II a, II b terrasse No. II. doublée „.-/' (fonille dr la briqueterie) 2 sones anciens dans une eouche d'arrjile de Vépoque nlaciale de 2 m d'épaisseur. TTT Középpkásztocén terrasz. K-nál (téglagyári kavicsgüilör) 5 ni vastag jégkori eredetű vályogtakaróval. Ennek felső része barnásabb. Terrasse de pleistocéne médián. Graviére de la briqueterie aiec eouche d'argile de s ni d'épaisseur. La partié supérieure est brune plus foncée. siil ki, majd, kissé ellkeslkenyedik, aránylag csak gyengén tagozattam húzódik egészen Puitnoklig. Azonkívül 1—2 helyen (5. ábra) megkettőződik. Alacsonyabbik tagja 3—4 m rntagas lehet, még a terrasz kavicsa is kinyamiozható. Egyébként, a normális magasságit II. terrasz kavicsréitege inkább D felé, így Kerepec puszta, Kövecses, majd Abafalva ós Bánréve táján fejlődött ki, vastagsága pl. az abafalvai feltárás szerint 2—3 m is lehet, míg a kaviesíélszín absz. magassága Bánrévén 161 m, Abafalván 165 m, Sajóreoslkéu 170 m, Kövecsesen 172 m, Tornaiján 180 m körül van, vékonyabb-vastagabb vályoglepellel,s Tornaijától K-ne nagyobb (kiterjedésű, 2—3 im-ets miésztufat.akaróvial. A szépem fejlett terrasz Puitwak felé egészen elveszító jelentőségét s ez a község már csak a II. és III. terrasz lealaesonyodó lankáira, továbbá egy nagyobb oldailvölgy törmelókkupjána települ. A III. terrasz szintén folytatódik Tornaija alaitt is, bór nagyobb szakaszon megszakad s csak a Rimia torkolatvidékén fejlődik ki isimét. Tómaljától K-re levő darabját vastagabb vályogtak&ró borítja, kaviosszintje 195 m táján van meg, mintegy 20 m-re a Sajó ártere felett. D felé még van néhány kiisebb előfordulása, így Sajólenkétöl ÉNy-ra és Ny-ra (Szaniaos pusztánál), szintén Iklb. 18—22 m-en (186—188 m absz, m.) levő káviicsszinttel az ártér felett s a terrasz felszínét itt iis 6—8 m-es vályogtakaró fedd. Következő előfordulásai Sajószantkirál ynál kezdődnek, ahol 183—186 m-en, majd, Bánrévétől É-ra a Szarvas puszta nagykiterjedésű ternaszfélszigetén találkozunk vele, itt pedig 173—175 m-en van a kavics, vagyis 21—25 m viszonylagos .magasságban. A kavicsréteg végiig, az egész, említett völgysziakaszlon, nagyon bőséges ás középszemű kvardkaviicsból áll, melyben az egyéb, kristályos és metamorf kőzetekből álló kavicsok csak niasgyon kevéssé szerepelhetnek. Ezenfelül, a terrasz oldalain), sok helyem előbukkan még máshol is a ikalvicisróteg-. Legeizább, mesterséges feltárása ennek a serén)fi falvai téglagyárban van (25—27 m-en), ahol 5—6 m vastag, s rétegződése vízszintes, vagy pedig, lencsés szerkezetű. Tetejére 6 m-es vályogréteg borul. Eninek alsó felében kevés meszes konkréció és növényi karbadák található. A felső része barnább, sok benne a konkréció és az apró kvarokavtiosimorzsa. Ezt a terraszrészletet, melyet a .szianvaispusztaii, szépen fejlett terraszfélszigattől a Keleméri paitialk völigye vakuséit el, Putnokig találjuk meg. Innentől kezdve, az összeszűkülő Sajó völgyében már hosszú szakaszon nincs meg. A IV. terrasz kimyomozása azért nehéz, mert nagyon vastag vályogtakaró emeli meg, a legtöbb helyen eltakarva a terrasz oldalán kibukkanó terraszkaviosot és utólagos lemosás, talajfolyás, csusziRimlás miatt lanlkásítiva a terraszperemeket iis. Ennek következtében, eléig gyakori az, hogy az V., IV. és III. sz. ifarraszok szlintjei majdnem egészen összeolvadnak és bizonyosan már nem is különíthetők el egymástól. Így tehát, mellék völgyekkel tagoltan, de, nagyon hozzásimulva a fokozatosan, befelé emelkedő V. terraszhoz, megjelennek a IV. terrasz szétvágott darabjiai is, m. pl. Tornaijától DK-re, K-re, a 215—225 m-es vastag ivályoggtal megemelt, legömbölyített hátak alakjában. Kavicsuk ritkábban látható, így pl. a Sajólenkétöl ÉNy-ra levő domlbon, szórványosan, DNy-i végén pedig már bővebb a kaviesfelbukkanás. Hasonlóak a IV. terrasz előfordulásának 146 #