Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

terraszt. Fölötte, a Kishegyen (242 m), a triászmészkő fedőjében lévő IV.. vagy V. számú szint pontosan nem rögzíthető, mivel a völgy mentén lefelé haladva, a terrasznyomok eltűnnek s osak meredek mészkősziklafalak húzódnak majdnem egészen a Jolsva torkolatáig. Innentől lefelé nemsokára már osak az oligocén apóka még szintén elég meredek, s a holocénben alámosott lejtői következnek, egészen Tornaija határáig. Ezért a IV. számú és ennél fiatalabb terraszok ezen a völgyrészleten nem fejlődhettek ki. Az alámosott apokalejtők fölé, pl- Sajógömör templománál az V. sz. terrasz szintjének meg-felelő, kb. 60—80 ni magas orrok ugranak ki, tetejükben apró kvarckaviescsal, ez azonban nem különbözik már a magasabb térszíni részletek kavicsanyagától. Az V. számú terrasznak megfelelő szint fölé pedig még 1—2 kisebb lépcsővel emelkedhetik a mély Völgybevágódásokkal és vad aszóvölgyekkel taglalt 120—150 méter viszonylagos (300—329 m absz.) magasságú tönkfelület. Az aszóik árkainak az ábrám feltüntetett partfalszelvénye szerint a fekiikőzet az apóka, erre 15—25 m-es pliooénkavics teleírni. Ennek alsó szintjében a környék szármatakorú ándezittuifatakarójának lepusztulásából származó kisebb-nagyobb andezittömbök és görgetett höinpölyök- majd durvább és finomabb andezitkavicsok szerepelnek, utána a piroxénandezites kőzetanyag egészen elmarad és a felső 5—10 m-es réteg tJisztán osak kvianckaívlics. Tehát az oligocén fedőjében lévő tufaréteg vékony, hézagos településű lehetett és nagyobb részét gyorsan eltávolította az erózió. (4. ábra.) Természetesen az is előA A A A A A A 0 5 10 m . • —' Fig. 4. ábra. Vízmosásos szelvény Tor,Halljától fiNy-ra a Beji tető Ny-i oldalán. I'rofil du ravin sur le cóté ouest du plateav de lleji á NOH du village Tornaija. 1. Oligocén kori apokiahomokkő. Grés a poca de Vépoqve oligocéne. '-• Közép- és felöőpliocén kori kvarckavics andezitgörgetegrekkel és andezitkaviocsal. Gravier de quartz de pllocéne médián et supcrieur avec éboiUis d'andezit et gravier d'mdezit. 3. Felsöpliacéu kori kvarckavics. Gravier de quartz de plUicéne supénieur. 1. Jégkori vályog. Argile de l'époque glaciale. fordulhat, hogy az andezittufát nem sikerült az eróziónak teljes egészében eltávolítani, s így egyes foltjai még megmaradtak a kavicslepel alatt s így a meredek völgybevágódások falán megtalálhatók, minit például ia Lökösházától DK-re lévő Vercséstető környékén. A nagyvastagságú kvarckavicstakaró pedig követhető végig, a Beretkétől Ny-ra lévő 308 m-es Villótetőtől D-re, a Beje melletti Beji tető környékéig, továbbá fel, egészen a Ilarkács és Sajógömör közti 266 m-es vízválasztóig, ahol az andezfitkavicsos részletek is jól láthatók. A vonulat D felé a Sajó-Turóc közös alluviumára ereszkedik alá. Az itt kialakult orrban Beje mellett osak keskeny II.sz. terraszpászta van, a magasabb halmok már idősebb szintek legömlyödött roncsai. Végül, a pliocénkavicsos térszint néhol 3—5 rn jógikori vályog fedi. A Sajó balparti terraszai Pelsőc alatt legelőször a lakenyei öblözetben gyaníthatok, bár az ide sorolható kevés maradvány még nagyon rossz megtartású. Ide vagy befelé elég gyorsan emelkedő, fejlett terraszperem nélküli sírna lejtők, avagy alámosott mószkősziklafal fölötti hullámos reliefű. vályogos, máshol pedig lemosott pliocénkavicesal takart felszíni részletek tartoznak. A 1II—V. sz. terrasz Csoltó táján kezdődik, de még nagyon nehéz a különválasztásuk, mivel a terraszpadkákra vastag glaciális vályog borul, elsimítva i.z egyes, különálló terraszlépcsőket. Mindamellett leitűnik az, hogy Csoltó egy kb. 30 m-es (IV. sz.?) terraszra húzódik fel, tőle DK-re 1 km-re pedig, 45—50 m rel. magasságban, a dülőút bevágásában vastag kvarckavicstakaró látszik, szélein súvadá sos nyomokkal. Ugyanez D-ebbre, a Gömörpanyittól K-re levő területen is megvan. Valószínűleg itt a IV. és V. sz- terrasz maradványairól van szó. Ugyanitt, Göinörpanyit K-i szomszédságában, a Hl. sz- terrasz 20 m-es faszlányai is láthatók. Gömörpanyit alatt a juha kolhoz vezető úton, elég mélyen (kb. 18, ill. 40 m rel. magasság) jelenik meg a III. és IV. sz. terrasz kavicsa. Ettől D-re, a völgy baloldalán, a háromszögelési pont dombja oldalán ugyancsak ott van a IV. terrasz kavicsa. Tovább D felé, a sajógömöri csordakút Ny-i oldalán (felső, magasabb színt) hatalmas, becsiptetett- kavicsfoszlányok láthatók a feltáráslián, alul vörös, felül rozsdás kötőanyagban. Ez kb. a IV. sz. terrasz színtje. mintegy 35 m magasságban. Ettől D-re az aggteleki országút 1 km-ónél a III. sz. terrasz kavicsát látjuk feltárva egy kis bányában, a 2—3 m vastag kavics ®/i m barna agyag takarója alatt jelenik mag. Innen 300 m-re É ra és 200 m-re D-re, továbbá kb. 1 km-re D-re, az Uras-völgy nyílásának baloldalán pintén van a III. sz. terrasznak szép feltárása, amelyek mintegy 15 m, miagasan vannak a Sajó balpartjának a IIuviuma felett. E terraszok lábánál még a II- sz• terrasz is látható, meg kettőzötten található, 3—4, ill. 5—10 m magassággal. Ez a kettősség 'el. egészen Gömörpanyitig nyomozható- Végül, az V. sz. terrasz a tornaijai Pusztatető É-i l ibánál lép fel (60—70 m-es rel. .magasságú). IV. A SAJÓ VÖLGYE TORNALJA—PUTNOK KÖZÖTT J o b b p a r t i terraszok. A Turóc-völgy nyilasa alatt még jobban kiszélesedő Sajóvölgyet a jobboldalon csak nagyon kevés terrasz kiséri. Az oldalfalvai terraszok, a Vályi völgy torkolatától É-ra, még a Sajó—Turóc közös terraszrendszeróhez sorolhatók (II. és III. terrasz). Ellenben, a Vályi völgy nyílásától D-re, a Fehéroldal és a Bikktet.ő (298 m) előreugró, meredek lejtőjű felsőolígocén korú apokadombjainak lábánál nincsenek meg a terraszok. Ezeket itt alaposan elpusztította a jobbra térülő Sajó—Turóc oldalozó eróziája. Csak Runya táján ugrik előre a Runya és Lucskoshegy tömegéből 1—2 legömbölyített hát a III. terrasz szintjében. Az említett falu alatt jelenik ismét meg a II. terrasz, 6—8 m-es perennmel, tetején a vékony glaciális vályogtakaróval. Kvarckavicsszintje 6—7 m-en van az ártér felett. Ebből a terraszszintből D felé, jól elkülönülve emelkedik ki a hanvai Hisz- párkánysík, 176—180 m-re. A község területén .145