Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

Fiatalabb és idősebb kavicsterraszok feltárásának legújabb eredményeit mutatja bo az alábbi tanulmány. Az eredmények gyakorlati és elméleti jellegűek. A fiatal kavicsterraszleplekből a környék fejlettebb ivóvízellátását segíthetjük elő. továbbá építőanyagot termelhetünk. A fiatalabb és idősebb terraszokból álló térszín konfigurációjának ismerete a terület fiatal liegyszerkezettani kérdéseit világítja meg. U. I). C. 551.4 Grömör Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben* LÁNG SÁNDOR DR. III. A SAJÓ FELSŐ VÖLGYE ÉS A ROZSNYÓI MEDENCE. A Kozsnyói-medeuce kialakulásaA Rozsnyói-medence keletkezéséről hosszú időn át. ellentétes nézetek uralkodtak az irodalomban. Errenézve a helyes felfogást, ugyan már Kiss V- M. hangoztatta (23, p. 275-), kimondva azt, hogy a medence törésvonalakmenti beszakadással keletkezett: helyét egykor szintén triászkori üledékek töltötték ki, eztík azonban lepusztultak. Elgondolását szelvényei is ihíven visszatükrözik. Cholnoky szerint (13, p. 354.) perempolje jött létre a medence helyén. Ez helytelen felfogás, mivel ismeretes, hogy a medence D-i peremén a triászkori mészköveket átiható vetődések, továbbá a pikkelyeződiések és torlódások nyomai kétségtelenül felismerhetők. A Szilicei és Pelsőci fennsík pereme tehát nem réteglépcső- (és nem kueszta-) perem. A medence már csak azért is nem perempolje, inert például az úgynevezett poljeperemen (a Pelsőci, Szilicei fennsík É-i oldala) a mészkövek helyett palák is megjelenhetnek (Szoros'kő, Képeskúti akol). Perempolje esetén a medence helyét egykor elfoglaló mészkőnek gyorsabb ütemben és frissebben kellett volna lepusztulnia s így lényegesen több mészkőtörmeléknek kellene ott lennie, mint ahogy az a valóságban van. A mészkő lepusztulása itt tehát régibb (keletű. A Rozsnyói medencét lecsapoló Sajó völgyének eredetéről Kiss V. M. azt említi, hogy törések mentén jött létre (23, p. 281.). Mivel barlangi eredetről nem szól, a felszíni eróziós működést valószínűleg magától értetődőnek gondolta. Cholnoky szerint (13, p. 354.) a völgyszakasz barlangi erózióval jött létre. — A szerző a völgy felszíni eróziós eredetéről mind gyakrabban hangoztatott véleményt a később tárgyalásra kerülő meggyőző bizonyítékokkal igyekezett alátámasztani. A medence belsejét a régebbi földtani felvételezők véleménye szerint tó töltötte ki, ennek fenekén Kiss szerint (23, p. 273.) pleisztocén

Jholocén kavics és agyag rakódott le s ha a tó régebben lett volna meg, a lefolyását képező Sajó kanyonvölgye még a jégkorszak előtt kialakulhatott volna. Amiatt, hogy a tavi jellegű üledékek elterjedése Berzéte DNy-i öblözetében egyszerre megszakad s a felszínen csak a triászkori palák vannak meg, kérdés, hogy a medence pleisztocénnek vélt üledéke (1, p. 163-; 2, p. 172.) nem származik-e részben a pliocén végéről? Ez a feltevés annál inkább jogosult, mert a kavicstakarónak nincs kapcsolata a Sajó alsóbb szakaszának pleisztocén terriaiszkiavicsanyagával, annak ellenére, hogy ezek kifejlődésére a lehetőség a bővített alapú kanyonvölgy felszíni formái alapján megvan. Lehetséges, hogy a medencetöltelék bázisa még felső pliocén korú, s erre normális sztratigráfiai sorrendben mind fiatalabb pleisztocén kavics rakódott rá. A terület kavicstakaróját Stur (41.) a belvedere-kaviccsal tartja egyidősnek. A medencebeli tavi üledék viszont helyenként egészen törmelékkúp jellegű, pl. Rozsnyó É-i végén, a Sajó völgy baloldalán, egy alámosott szakaszon, ahol 10—12 méter durva kavicsos réteg fekszik. E törmelék kisméretű rendezettsége ^miatt esetleg a medencében már régebben feltételezett beltavat még szűkebb tér- és időbeli kiterjedésűre lehet korlátozni. Esetleg meg sem volt. Hosszabb életű és állandó jellegű tó nem jöhet ugyanis létre még a D-i mészkőperem jelenléte miatt sem. Kiss szerint az említett tó vize a triász mészköveket nem erodálja s mégis, hullámmarás nyomait véli felismerni a déli mészkőperemeken. Szerinte a tó első lefolyása is a mai kanyonszerű völgy helyén kellett, hogy legyen, hátráló eróziója tágította ki a mai, hasadékszerű völgyet s a hátráló erózió miatt egyre alacsonyodó mészkőből álló duzzasztógát magasságával együtt a tó szintje is alászállott. A rozsnyóvidéki medence üledékei a jolsvai, gicei, özörényi, csetneki medencerészetk pliopleisztocén korú üledékeivel nagyrészt azonosak, vagyis ezek sem tisztán tavi, hanem fluviolakusztrikus üledékek. Az is kérdés, hogy a Rozsnyói medence siilylyedéke színültig feltöltődött-e törmelékkel? Ez a jelenség ugyanis szoros összefüggésbe hozható a Sajó kanyonjellegü völgyéneik fejlődésével is. Felszíni erózió működése esetén, nagymennyiségű törmelék szállításával képzelhető csak el a hatalmas völgy kialakulása. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a folyó nem tóból folyik ki, mivel a tóból kifolyó víz nem szállít törmeléket. A nagy völgyek, tehát a Sajó völgye is, a Rozsnyói medence erős besüllyedése előtt jórészt kialakulhattak már. A medence lefolyásában létrejött kanyon a pleisztocénnél jóval idősebb lehet. Ezt az elgondolást még jobban alátámasztaná a medence kijárata és a lefolyását képező Sajóvölgy vidékérőil néhány fúrásszelvény. * * * A Rozsnyói medence É-i peremén a SzepesGömöri Érceshegység ereszkedik alá. A leginagai * A Magyarhoni Földtani TársuLat Hidrológiai Szakosztályának 1948 november hó 24-i ülésén elhangzott előadás. (Előző számunkban az előadási szöveg első részének közlésénél tévesen adtuk meg az előadás keltét.) Études géomorphologiques et hydi ologiques faites dans le bassin de Gömör. Par S. Láng, deur és sc. (Résumé p. 190.) .141