Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Műszaki dokumentáció

egyenlítik egymást, tehát változatlan viszonyok közt az árhullámok számának legalább nagyságrendileg egyeznie kellene. A fenti adatokból kiolvasható egyértelmű növekedés tehát egyirányú mederváltozásra figyelmeztet. (A komáromi mércén az eddig- észlelt legmagasabb vízállás 712 cm volt. Az, hogy 1924—1947 között véletlenül nem fordult elő 700 cm-nél magasabb víz, nem gyöngíti megállapításunk erejét.) A lefolyást viszonyok módosulása miatt statisztikai elemzésünket csak újabbkeletű adatokra alapíthatjuk. Nem szabad azonban az ellenkező végletbe esnünk: nem szabhatjuk túlságosan rövidre sem a vizsgált időszakot, nehogy eg-y száraz évsor meghamisítsa az eredményeket. Az előadottak mérlegelésével jutottunk arra az eredményre, hogy az 1918—1047 közötti legutolsó 30 esztendő adataival dolgozzunk. A két világháború közötti időszakban csaknem egy évtizedig szüneteltek, majd az 1931. évi gazdasági válság után ellanyhultak, végül 1943-tól 1947-ig ismét megállottak a vízimunkálatok. E viszonylag csendes 30 éves periódus során tehát az árhullámok levonulása nem módosulhatott lényegesen. Vízjárás tekintetében is eléq láeyyenlített az időszak, mert árvizes (1919, 1926—32, 1940—41) és-aszályos (1917, 1927—28, 1933-35, 1943—46) évjáratok kb. egyenlő arányban szerepelnek benne. Az alapulvett 1918—1947. évi periódustól lényegében csak Budapest esetében kellett eltérnünk, ahol a lefolyási viszonyoknak a hidak felrobbantása folytán bekövetkezett helyi változásai miatt az 1915—44-es időszakkal dolgoztunk. Kisebb eltérés van még Vásárosnaménynél, ahol az 1948. januári rendkívüli árvizet még beleszámítottuk a periódusba, és Komáromnál, ahol az 1917—47. évi adatokat vettük, mert az 1945-ös esztendőt a hézagos leolvasások miatt ki kellett hagynunk. 6. A különböző magasságú árhullámok gyakorisága. % A további elemzés céljaira mindenekelőtt kiírtuk a Vízrajzi Évkönyvekből a vizsgált szelvényekben, a 30 esztendős időszakban előfordult tetőző vízállásokat. Munkamegtakarítás végett csak a közepesnél magasabb, a mintegy 60—65 százalékos vízállást meghaladó árhullámokkal foglalkoztunk, hiszen a mederben tetőző kisebb árhullámok gyakorlatilag nem érdekesek. Az éveknek és a hónapoknak megfelelően rovatolt táblázat alapján évenjkinti és havonkinti gyakorisági kimutatásokat szerkesztettünk minden szelvényre. Költségkímélés végett eltekintünk a terjedelmes táblázatok közlésétől, csupán elrendezésűiket mutatjuk be az előző oldalon levő példában: Az egyes éveknek a táblázat jobb szélén öszszesített gyakorisági adatai a nedves és száraz esztendők kikeresését könnyítik meg, a táblázat alapján havonkint csoportosított adatok a vízjárás jellegzetes vonásaira világítanak rá- A kétirányú összegezés számítási ellenőrzésre ad módot. (Folytatjuk.) ^dBBOESQOlEDQQDClEiGQDQBa^ Az Országos Találmányi Hivatal Dokumentációs és Tájékoztatási Osztályú-ban nagyvonalú, gyakorlati hasznú dokumentációs szolgálatot szerveznek: Lefordíttatják a jelentősebb idegennyelvű szakcikkeket, bekérik az ország bármely részén készült teljes fordításokat, hosszabb-rövidebb kivonatokat, ismertetéseket, és közreadják a gyűjtött anyag dokumentációs adatait a Műszaki Dokumentációs Szemlé-ben. A Szemlében leközölt adatok alapján kiválaszthatják és megrendelhetik a szakemberek a tudományos, tervezési, vagy kivitelezési munkájukhoz szük séges szakcikkeket. Ez a dokumentációs szolgálat — amelynek szerves kiegészítő része a Hidrológiai Társaság kutatóinak szemszögéből nézve a Hidrológiai Közlöny-ben bevezetett, s már majdnem hároméves magyar dokumentációs munka — közkinccsé teszi a világ minden részéről érkező szakfolyóiratok műszaki anyagát. Alábbi összefoglalásunkban a Műszaki Dokumentációs Szemle első számának hidrológiai anyagát adjuk meg: Bajarincev. F.: Öntözés felszínalatti vizekkel. — Kolchoznoe Proizvodsztvo. 7 o. (2/42.) Gulobkov, B. N.: Tápvizek regeneratív melegítése üzemi fáradt gőzzel. — Zá ekonomiju toplivá. 5 o. (2/13.) Istomina. V .Sz.: A szivárgás kritikus sebessége. — Gidrotechnieseszkoje sztroitelsztvo. 11 o. (4/49.) Kazakov, E. A.: A nyomás befolyása a maximális hőáramlásra víz forralásánál nagy térfogatban. — Izvesztija Akadémii nauk CCCE. 9 o. (6/44.) Kiszelev. P. G.: A kritikus mélység meghatározása trapéz-szelvényű csatornában. — Gidrotechnieseszkoje sztroitelsztvo. 4 o. (5/33.) Rider, V.: A mezőgazdasági repülés \a termés védelmében. — Kolchoznoe Proizvodsztvo. 3 o. (1/27.) Roer, G. N.: A talaj vízvezetőképessége, számításának új módszere. 8 o. (5/3.) Tárászov, F.: A másodlagos gőz felhasználása vákuumkészülékeknél. — Molocsnaja promislenoszty. 12 o. (6/15.) Volarovics, M. P. és Lazavszkaja. O. V.: A súrlódás hidrodinamikai elméletének alkalmazása esúszócsapágyaknál, alacsony hőmérsékletek mellett. — Izvesztija Akadémii nauk CCCE. 8 o. (6/12.) Zsukovszkij, N. E.: Gázok és a hidrotechnika. — Gidrotechnieseszkoje sztroitelsztvo. 12 o. (6/10.) Értékes kezdeményezés a szárazság elleni küzdelemben. Trud. 1 o. (1/38.) Korszerű, nagyobb, önműködő rendszerű vízierőművek működése. — Vjesnik Elektroproslennosti. 11 o. (7/3.) A fáradt gőz fokozott felhasználása a szovjet energiagazdálkodók legfontosabb feladata. — Promislyennaja Energetika. 6 o. (1/20.) (A megadott oldalszám a magyar fordítás géppel írt oldalait jelenti. A zárójelben levő törtszám a Szemle hivatkozási száma.) —n —1 .140