Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Vita - PAPP FERENC dr.: Hozzászólás Pávai-Vajna Ferenc dr. vitairatához

tén jelentkeznek, egyáltalán nem bizonyít ezietk kar sztvia-eredete eljLen, hiszem a felmelegítő igazi termákhoz vannaik kötve, amelyek főleg e vonalaik mentén flalkladnak. Középhegységünkben tehát többe kevéslbbé általános érvényűnek látszik a következő szabály: a nagyon bővizű források végső fokon a „karsztüreges" mészkövekből-dolomitokból erednek, a forró vizek pedig főleg tektonikai vonalakon fakadnak. A forró bővizű források tehát a tektonikai vonalak mentén elkarsztosodott kőzetekhez vannak kötve, és így ezek a forró Ibővizű források valóban többnyire mélységi vizek által felmelegített ,,karsztvizek". Mindezek alapján Pávai Vájna elgondolásának a vizek merev elkülönülésére vonatkozó részét, valamint azt az ugyancsak merev felfogást, hogy minden melegebb víz közvetlenül a mélyből származó igazi „terma" lenne, el kell utasítanunk. Végül megemlítjük, hogy Pávai Vájná-nak a hévíziek működése és a tektonikai mozgásiok kapcsolatára vonatkozó érdekes eszmefuttatása az eddiginél pontosabb kidolgozást érdemel. Hozzászólás Pávai-Vajna Ferenc dr. vitairatához PAPP FERENC DR. Pávai-Vajna Ferenc dr. érdekes, ötletekben gazdag bírálata megindítója akar lenni a véleménynyilvánításnak. Az irodalomban és a művészetben már régen bevált a kritika, mert nenevelt, ösztönzött és helyesbített. Ez a pár sor a bírálat bírálata akar lenniKétségtelen, hogy Pávai-Vajna éles megfigyeléssel felismerte, hogy a feltörő forró oldatok, gőzök és gázok sok helyen üregeket, barlangokat oldiottak ki — ez az ő érdeme —; viszont óvakodni kell ebben az esetben is a túlságos általánosítástól. A lillafüredi Szent István barlangban, a budai Várhegy barlangrendszerében, és a Halászbástya alatti mészkövekben a bemélyedések a felszíni és a karsztvizek korróziós munkája folytán jöttek létre. Pávai-Vajna a Budakesz-i katonai szanatórium mögött levő bauxit előfordulást hévforrástevékenysé/ maradványának tekinti. E helyen kétségtelenül fel lehet ismerni hévforrásnyomokat (a dolmit porló, helyenként selejtes), de nincs bizonyítékunk arra, hogy a budakeszi és a dunántúli bauxit hévforrások működése folytán keletkezett volnaPávai-Vajna cikkében egy új fogalmat, -a „tetszhalott víz" fogalmát óhajtja bevezetni. A víz az nem lehet halott, még a mocsaraik, posványok vize sem halott, mégkevésbbé lehet annak tekinteni a kemény kőzetek hasadékai között helyetfoglaló vizet, A víz az mindig ható, mozgó elem, fizikailag, kémiailag és biológiailag tevékeny. Old, utat keres és életet ad. Szóval még esak látszólag sem halott. Pávai-Vajna másik érdekes gondolatát -sem lehet elfogadni: a „különböző vizek egymásra rétegeződé s"-ét, mely a keveredés ellen szól. Éppen az ellenkezőjét tapasztalni a valóságban, a különböző oldatok az ozmózis törvényének megfelelően keveredni törekednek, és csak idő kérdése a teljes keveredés, már pedig a föld életében az idő, legalább is ezen a vonalon, az bőségesen állt rendelkezésre, tehát a különböző jellegű vizek — ezek létét nem vonom kétségbe — keverednek és keveredték. A kőzetekben való átszivárgás jelenségén .kívül a kőzetek repedései, hasadékai is kétségtelenül vezetik és összekeveredni engedik a különböző jellegű vizeket. A felsorolt példák mindegyikénél ott látni a vizek vegyi elemzéseinek adataiban, a vízszint ingadozásában, a mélyebb vizek és a karsztvíz közötti keveredés nyomait. Az, hogy egymás mellett különböző hőmérsékletű vizek találhatók a Lukács-fürdő, Miskolc—Tapolca (Görömböly- Tapolca) esetében az részben kőzettanilag, részben hegyszerkezettanilag (tektonikaülag) magyarázható. A Lukács-ífürdő esetében a felszínhez közel levő agyagréteg az, ami szigetel: egyébként itt és Görömböly—Tapolcán és minden ehhez hasonló helyen a törések következtében keletkezett Ikőzetrések, hasadékok szélessége is számít, ha szűk a rés, akkor kevesebb langyos víz tör fel, egyébként több. Pávai-Vajna fenti bíráló cikkében maradandó és nagyértékű a mélyből feltörő oldatok-gőzök kőzeteket alakító hatásának kifejtése és a kőzetekben lévő különböző vizek („mélyből feltörő", „ősi" és „fiatal karsztvíz", „üledékes kőzetek tömörödéséből származó, kiszoruló" víz és a „talaj víz") szembetűnő, megkapó jellemzése, csoportokba való foglalása. .127