Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
3-4. szám - Külföldi szemle - Víz és talaj. Részlet a szovjet kutatók talajmechanikai vizsgálataiból
KÜLFÖLDI SZEMLE VÍZ ÉS TALAJ Részlet a szovjet kutatók talajmechanikai vizsgálataiból A víznek a talajban való megjelenése kémiai, fizikai ós biológiai hatásoknak egész sorát váltja ki. A víz a tal'aj kialakulásában talán a legjelentősebb tényező és nagy mértékben határozza meg a talaj pillanatnyi állapotát is. A víznek a talajban való szerepét éppen ezért számos alkalmazott tudományág művelőjének ismernie kell. Az alapozásokat végző mélyépítő mérnök, a töltéseket építő út-, vasútépítő és árvédekező mérnök, a mezőgazdasági vízhasznosítással foglalkozó kultúrmérnök. az ivóvízellátást biztosító közületi mérnök, a hidraulikai laboratóriumokban dolgozó kutató egyaránt behatóan foglalkozik a víznek és a talajnak kapcsolataival. Az alapozásokat és a földmunkát tervező és kivitelező szakember a talaj pillanatnyi állapotát meghatározó víztartalmat kutatja, a konzisztenciahatárokat állapítja meg. Vizsgálja a talaj vízáteresztő képességét, továbbá a talaj kapilláris csöveiben működő erőket és rávilágít a víznek az alaptestekkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai hatására. A talaj vízgazdálkodásával foglalkozó öutöző, sáncoló, stb. szakember a talajok holtvíztartalmát, vízvisiszatartó képességét, vízvezető képességét állítja szembe a csapadékkal és a mesterséges vízgazdálkodás vízlehetőségeivel. Keresi a termelés szempontjából leghelyesebb talajvízszint-mélységet. A tanyák, faluk, városok vízellátásával foglalkozó szakember a talajok vízszűrő-, vízvezető-, vízadóképességét ismeri meg. A hidraulikai laboratóriumi kutató a modell-anyag, a természetes állapotban levő anyag és a víz összefüggéseit kutatja és hasonlóságot igyekszik meghatározni a kísérleti és a természetes állapot között. • A szovjet kutatók pompás vizsgálatokat folytatnak a víz fenti sokoldalú szerepének felderítésére a Hidrotechnikai Tudományos Kutató Intézet-ben, továbbá számtalan más vízzel és talajjal foglalkozó laboratóriumban. Dzsasztin D. (3), Izbas Sz. V. (4), Kozlova L. I. (7), Kuszaikin I. P. (8), Kurambirov N. \A. (10) és Zamarin J. A. (12) kísérleteikben a talajvíz szivárgási sebességével, a kritikus sebességgel, a Darcy-törvény érvényességi határával, az áteresztőképességi tényezővel és a talajvízszint kritikus esésével foglalkoznak a legrészletesebben. Elmélyedten vizsgálják még a szovjet kutatók ezirányú kísérleteiknél a kapilláris nyomóíesziiltséget és általában a kapilláris jelenségeket. Nézzünk egy-két részleteredményt: Dzsasztin szerint az a kritikus sebesség, amelynél a talaj részecskéit már kimossa a víz: 1 [ *d 3Y (J ^=1/ 6 A co ahol d a szemcsék átmérője4 y a talaj fajsúlya, A a víz fajsúlya, g a nehézségi gyorsulás és <o a részecskéknek az áramlásra merőleges vetületi felülete. Kuszakin kimutatta, hogy Sichardt ismert összefüggése: Vk V = (ahol k a szivárgási tényező) k 15 mintegy 1,5—2,0-szeres biztonságú. Zamarin szerint a talajvíz áramlásánál a határesés vagy kritikus esés, amelynél nagyob esésnél már kimosás lép fel: / =(V —1) (1—w) + 0,5 n ahol 7 a talaj fajsúlya és n .a talaj hézagtérfogata. Mindezek a kutatások — mint általában a szovjet kutatók tudományos munkái — nem öncélúak, hanem jelentős gyakorlati feladatok megoldását segítik elő. Így Dzsasztin elméleti eredményeit a földgátak tervezésénél és előmunkálatainál hasznosította. Kuszakin az alapgödrök víztelenítési munkálatait könnyítette meg. Zamarin kísérleti eredményeit a hidrotechnikai berendezések alaptestei alatti vízmozgások tanulmányozásánál alkalmazta. Ugyanebben a gondolatkörben vázolhatjuk még Aiexandrov V. L. (1). 'továbbá Bliznyák J. V. és Grisin M. N. (2) munkáit, ök az értékes talajmechanikai kutatási eredményeknek gyakorlati alkalmazását mutatják be ezekben, a hidrotechnikai berendezések, gátak, vízerőművek, szivattyútelepek stb. alapozási feladataival kapcsolatban. Kopp Z. 1. (6) munkái Dzsasztin kutatásaihoz kapcsolódnak. ő kísérletedben és gyakorlati megfigyeléseiben a lösznek, mint gátépítő anyagnak tudajdonságait vizsgálja. Az eredmények a földgátak építésének új útjait mutatják meg. Leibezon L. Sz. (9) a folyadékok mozgását vizsgálta porózus anyagban és meghatározta az ott keletkező sebességeket. Obodov V. Sz. (10) a talaj vízgazdálkodásának nehéz kérdésével foglalkozik és elsősorban a mezőgazdasági vízellátás feladatának megoldására mutat be úji és gazdaságos eljárásokat. Samgubie A. V. (11) összefoglalja művében többek közt az ivóvízellátáissal kapcsolatos víz-talaj problémákat. Jevre'mov V. N. (5) hidraulikai művében a talajvízsebességnek a talajszemcsék alaJkjával és elhelyezkedésével való összefüggéseit vizsgálja, összefogó munkájának eredményeit felhasználják mind a hidraulikai laboratóriumok kutatói, mind a vázolt gyakorlati feladatok mérnökei. • Bevezetőnkben rámutattunk a víz és a talaj közti számtalan elméleti és gyakorlati jelentőségű kapcsolatra. A szovjet kutatók — akiknek munkáiból itt esak hézagos ós rövid összefoglalást adhattunk — valóban pompás vizsgálatokkal segítik elő a fenti kapcsolatoknak felderítésére irányuló munkákat. Irodalom* 1. Alexandrov V. L.: Műszaki hidromeohianika. — 1946. 2. Bliznyák J. V., Grisin M. M. és mások: Hidrotechnikai berendezések. — 1. kötet, 1938. 3. Dzsasztin D.: Földgátak. — 1933. 4. Izbas Sz. V.: A talaj kimosások következtében fellépő süllyedése. — A Hidrotechnikai TudományosKutatóintézet Közleményei, 10. sz., 1033. 5. Jevreinov V. N.: Hidraulika. — 1934. 6. Kopp Z. I.: Kísérletek földgátaknak löszből való készítésére. — „Hidrotechnikai építkezések." 1948, 9. sz. 7. Kozlova L. /.: Két szomszédos talajréteg kimosások következtében fellépő süllyedése. — A Hidrotechnikai Kutatóintézet Közleményei, 14. sz., 1934. 8. Kuszakin I. P.: A talajvízszint mesterséges süllyesztése. — 1936. 9. Leibezon L. Sz.: Folyadékok és gázok mozgása porózus anyagban. — 1947. 10. Obodov V. Sz.: Mezőgazdiasági vízellátás. — 1939. JI. Samguine A. N.: Lakott területek ivóvízellátása, csatornázása. — 1947. 12. Zamarin J. A.: Talajvízmozgás hidrotechnikai építmények alatt. — 1931. * Az irodalmi adatok nagyrésze az Országos Találmányi Hivatal Dokumentációs és Tájékoztatási Osztályának anyagából való. —n —1. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY. Felelős szerkesztő: Salamin Pál. — Felelős kiadó: Tudományos Fo'.yóiratkiadó Nemzeti Vállalat Vezérigazgatója. — Budapesti Szikra Nyomda N. V. 1.. VIII., Dönti utca 4. Felelős nyomdavezető: Radnóti Károly.
