Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Vita - SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR dr.: A hévvizek, karsztvizek és artézivizek kapcsolatairól

rások és az adottságoktól függően az általuk oldott barlangok. Tudjuk, hogy a karsztosodásnak indult hegység is süllyed, de a termális vizek azért továbbra is ömlenek. Természetesen mindenhova, ahol számukra üres tér adódik (tehát csak levegő van bennük), így az esetleg már kialakult őskarsztvízszint feletti üregekbe is, tekintet nélkül arra, hogy azokat a termális víz hozta létre és a később beszűrődő karsztvíz átalakította. Felrótegződik a hévvíz az őskarsztvíznek most: már lefolyástalan felszínén és mindig magasabban tölti ki a régi üregeket. Lelhűl és kiejti gőz-gáz és oldott anyagait, de az nem cseppkő lesz. hanem falbekérgezés és iszap a párkányokon, szétágazó járatok fenekén. Ezek a szemlőhegyi, ferenchegyi, stb. barlangok ásványos bekérgezéseí. Ezeket nem a sebesen áramló barlangképző, hellyel-közzel gőzösen-gázosan süvítő, fröcskölő, sugárban feltörő termális víz hozza létre. Ezek az üregeket kitöltő, stagnáló, lehűlő hévvízoldatok természetes kicsapódásai! Ez a folyamat az alámerülés fázisai alatt emeletről emelietrle mieglislmétlődilk mindaddig, amíg a termális víz beáramlása tart. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a mélyből feltörő termális víz kétségtelenül a legnagyobb nyomású minden vízféleség között, mert: a legnagyobb kőzetnyomás és legtöbb elnyelt vagy keveredett gáz és gőz hajtja felfeléEz tölthet ós tölt meg először minden szabad teret a kőzetekben.. Erre rétegződik fel a hideg talajvíz és annak fosszilis és élő karsztvízfélesége. Ezek emelkednek vagy süllyednek, esetleg kiömlenek az emelkedő vagy süllyedő földréteg pászták viszonylagos tektonikus mozgásainak függvényeként, de keveredni csak az oldatok fizikai törvényszerűségei alapján elegyedhetnek, ami nem nagyarányú és éppen nem általános, mint láttuk. A harmadik vízféleség az üledéktömörülésből származó, kiszoruló vízféleség tömegeit illetőleg a termális víz után kell következzen, mert a termáis víz minden kőzetféleségnek, az egész lithoszférának az izzadmánya, desztilláturna, amíg az üledékvíz, a rétegvíz csak vizekből leülepedett üledékeik kiszoruló vize. Ez egyben állandó elválasztója az üledékes medencékben a felszínről leszívárgott talajvízféleségeknek és az alulról felfelé igyekvő termális vizeknek. Az utóbbi mind a kettőt kiszoríthatja adott helyzetéből- A talajvízféleségek mennyiségre a harmadik belyen kell, hogy álljanak, mert a légkör csapadékának még a mérsékelt égöv alatt sem valószínű, hogy egyharmada szivároghasson be a földbe, különösen nem a nagy elpárolgású trópusi és az állandóan fagyott arktikus talajon. A csapadékvíz különben is csak addig szivároghat le a felszínbe, amíg nálánál könnyebb anyagot szoríthat ki a helyéből. Ez pedig nem sok! Minden vízféleségnek vannak és lehetnek természetes és mesterséges felszínre törései, forrásai, kútjai. legyen az talajvíz, ős- vagy élőkarsatvíz, üledékvíz vagy termálisvíz és annak tetszhalott változata. Láttuk például, hogy a medence peremén végig meleg, forró és hideg források fakadnak egymás közelében (Görömbölytapolca, Buda, stb.), de nem keverednek egymással, csak a hévvizek szintjét ós feltörő mennyiségét befolyásolják. » Az előadottak alapján nem lelhet egyetérteni a Hidrológiai Közlöny 1948- évi 1—4. számában közreadott karsztvíztérkóppel, mert annak magyarázó szövegében karsztvízeredetűek a fentiekben vázolt összes vízféleségek; így minden termális vizünk, az alföldi ós a dunántúli artézi kutak vize hasonló .jellegű és eredetű mint a „csévi vasúti állomási ingoványos rét" vize. * Helyszűke miatt kritikai cikkemnek éppen magyarázó, geológiai, hegyszerkezeti vonatkozású féle kimaradt. Miután abban is vannak új vonatkozások, más nyelven közlöm majd a teljes vitairatot. A Szerző. A hévvizek, karsztvizek és ártézivizek kapcsolatairól SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR DR, A Hidrológiai Közlöny szerkesztősége felkért, hogy Pávai Vajna Ferenc dolgozatához hozzászóljak. A felkérésnek az alábbiakban teszek eleget. Talán nem fielesiletgies, ha előzőleg megkísérlem Pávai Vajna jelen dolgozatában tárgyalt (részben már néhány régibb tanulmányában is szereplő) elgondolásait összefoglalni. Pávai Vajna fontosabb Vizeinkre nézve követi az általánosan elfogadott genetikai elkülönítést, amikor megkülönbözteti 1- a mélységi termális vizeket, amelyek szerinte is főleg- a metamorfózis folyamatai által szaibadulnlaik fel, 2. n mészkövek és dolomitok üregeiben tárolt, lényegileg csapadék-eredetű karsztvizeket és 3. a vízből lerakódott, eredetileg vízben gazdag üledékek dehidtnatizációjából származtatható „üledék"- vagy „réteg-vizet", amellyel többnyire ártézi vizek alakjában találkozunk. Ezt az elkülönítést a magam részéről azzal egészíteném ki, hogy a mélységi vizek közt különböző magmatikus eredetű vizeiket is felvennék a kőzetmetamorfóziskor képződő vizeken kívül. Lényegileg ezt az elkülönítést körvonalaztam a Dunántúli Középhegység és környékének fontosabb vizeire már 1941-ben (77. K- 1941. 82—85.) és ezt fejlesztettük azóta tovább közelebbi albeosztásokkal. A karsztvizekben pl. a lefolyó öv alatt elkülönítettük az oszcilláló, folyási ós sztagnáló öveket. (B. K- L. 1947. 226.) Nyilvánvaló, hogy a karsztvizek magasabb öveiben a csapadékvíz uralkodik, a mélyebb öveiben azonban mélységi hozzákeveredés is lehetséges (,,őskarsztvíz"). Félreértés, hogy a mélységi vizeket, az üledék-dehidratizációs artézi rétegvizeket és a karsztvizeket toblbé nem kívánnék elkülöníteni. Erre a félreértésre az a körülmény adhatptt okot, hogy a dunántúli karszt- és artézivizek fokozatos átmenetét feltüntető újabb karsztvíztérképen (HK- 1948. 17.) és a kapcsolatos táblázatban nincs külön jellel feltüntetve a karszt- és az artézivízterület, ill. adat. A tanulmány szerzője ezt az elkülönítést nyilván teljesen magátólértetődőnek gondolta. A téíképnek ezt a rajztechnikai hiányosságát Kassai Ferenc-ce\ egyetértésben itt is pótolni óhajtjuk. Megjegyezzük azonban, hogy a .125 »