Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Vita - PÁVAI-VAJNA FERENC dr: Gondolatok a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1-4. számával kapcsolatban

mészé tes tócsában az alapkőzet megfúrt karsztvize 17 fokos hőmérsékletű. Görömbölytapoloán egymás mellett fakad a 31 fokos meleg fürdővíz GS >3i miskolci vízvezetéki vizül használt hideg karsztvíz. Mert a balatonlhévizi pénzügyi üdülőnél, a közeli hévízi tónál melegebb, 46 fokos termális vizet a harmadkori (pannóniai-pontusi!) és a dolomit (triász!) alapkőzet határán, de a dolomitba belefúrva olyan hidegebb vizet ütöttünk meg, hogy a keveredett víz hőfoka 37 folcna sülylyedt le- Nem, mert Budán a Szent Gellért-fürdő mellett, ia Saiklatemplom alatt a fővárosi szakértők fúrtak egy olyan lyukat, amelyiknek szivárgó vize eleinte a dolomitban azonos hőfokai és összetételű volt a szomszédos fürdőmedence vízével s azt apasztotta, de lefelé árnyalatokkal, de következetesen alacsonyabb hőmérsékletű lett. Ezek ismert, közzétett megfigyelések, amelyeket tudomásul kell vennünk, hogy a karszt- és a hévvízeket össze ne cseréljük. Víz ugyanis az egyik is, és víz a másik is, de az egyik, a karsztvíz ős- és élőkarsztvíz alakjában egyaránt beszivárgó felszíni csapadékvíz eredetű, míg a másik, a termális víz, már a föld kérgében átalakult, ledesztillálódott, metamorfizálódott és megint kondenzálódott nedvesség. Hogy van még üledéktömörülésből, a kőzettéválás folyamata alatt kiszoruló és felmelegedő vízféleség is, az még nem ok arra, hogy a másik kettőt ezzel összekapcsolva közös eredetet állapítsunk megEzek ismeretélben térjünk vissza oda, hogy vájjon milyen termális vizek voltak azok, amelyek a budavidéki hévvíz oldotta barlangokat létrehozták? A fő tektonikai vonalak menjtén, amelyek a tengerszint fölé való kiemelést- előmozdították, először is a nyomás alatt levő mélységi oldatok kellett, hogy ntat találjanak a felszínre. Ilyen régi hévvíz feltörési nyomok sokfelé vannak. (Lásd Scherf, Sehr éter, stb. közleményeit!) Ilyeneknek foghatók fel a budakeszi határban Balázs által felkutatott bauxitnyomok is, majd később az eocén szénvidékek szénnel váltakozó édesvízi mészkövei. Fel kell tételeznünk, hogy ezek a termális vizek bizonyos idő alatt nemcsak a felszínre folytak ki és alkottak ott lehűlő tócsákat, hanem telítették is a felszínalatti hegység hézagait, szakadásait, repedéseit, ameddig csak azok közlekedtek egymással s a hőmérséklétükéit leadták, a kőzeteket fokozatosan felmelegítették. A magasabb térszín fölé emelt részek kőzethézagaiból azonban kifolyt a víz, üregek maradtak, ezekbe amikor volt, szabadon folyhatott be a csapadékvíz is. Meddig! Csak addig, amíg férőhelye volt, amit az ős termális víz nem töltött, nem tölthetett ki. Az utóbbi viszonylag töményebb és melegebb oldat, mint az előbbi, ezek keveredését már az oldatok keveredésének fizikai törvényei szabályozzák, késleltetik, rendre fölrétegződés áll elő s ez az első őskarsztvíz is lefolyást keres a hegységek peremén és mélypontjain. Tehát a hőforrások és az első karsztforrások s a karsztjelenségek megjelennek egymás mellett ugyanabban a hegységben, de egy emelettel feljebbMi történik, ha a hegység emelkedési fázisa megismétlődik? Az előbbi emelkedési fázis alatt és után kialakult termális vízszint kiemelkedik s a magasabban felszín fölé emelt részekből kifolyik a hévvíz a rá fölrétegződött őskarsztvízzel együtt s ezek Ihelyét elfoglalja most már az új felszínig a hévvíz s azon a megint felrétegződő kartszvíz. Tehát lesz már olyan csatornarendszer, amelyik eredetileg hévvízeredetű, de a karsztvíz vette utólag birtokába s az eltünteti, elfedi, vagy kombinálja a hévvízműködés nyomait. Mindjárt itt szögezzük le, hogy bármennyiszer ismétlődik meg ez az egyirányú hegységkiemelési folyamat, szükségszerűen mindig marad a hegység belsejében az ottani hézagokban olyan résziben lehűlt eredeti termális víz, amelyik nem folyhat ki, meri lehűlt és elvesztette gőzeitrgázait, további felhajtó erejét, sőt fokozatosan lehűlve térfogata is kisebb lesz. Nevezzük ezt a vízféleséget egyelőre tetszhalott termális víznek, mert megfordított, süllyedő, alámerülő hegymozgás esetében -mélyebbre kerülve, ismét felmelegedve megint rendes termális víz jelleget kell öltsön. Itt. kell utalnom ia/rra, hogy sem ez, sem a karsztvíz nem keveredik a 'termális forrásokkal olyan egyszerűen, amint azt megelőzően gondoltuk. Nem, mert akkor nem lehetnének egymás mellett a görömbölytapolcai meleg- és hidegforrások, vagy a Császár- és Lukácsfürdő forróvizei és a Malomtó langyos, a Duna-meder hideg vize egymás tőszomszédságában. Igaz ugyan, hogy ha az utóbbiak szintje apad, az övék is alább száll, de viszont amazok szintemelkedése nemcsak emeli a melegforrások felszínalatti szintjét, de a hőmérsékletét is anélkül, hogy a víz összetételé* megváltoztatná- Vagyis a hidegebb víz fokozódó nyomása a közlekedő edényű talajban csak szűkebb térre szorítja a termális vizek szétszivárgását, elszóródását, de nem keveredik olyan arányban még ilyen tömegben és közelségben sem, hogy a vegyi alkatban észrevehető változást idézne elő- Szűkebb térre korlátozódva kisebb a hévvíz elszivárgása, nem veszít annyit a hőfokából és magasabb szintre is jut fel. Ezért felszökőek, forróbbak és gázosabbak a tabáni fúrt és jól bélelt kutak, amíg jókarban tartják a foglalásukat. Ez a Malomtó lecsapolásának—'magasabb térszínénél fogva — túlméretezettnek írtéit hatása a környező alacsonyabb szintű hőforrásokra. Szóval a hegymozgás fázisok nyomán feltörő termális vizek még porózus kavics- és homokrétegekben sem keverednek aránylag kis távolságon belül sem a hidegebb és más oldatú vizekkel, de az utóbbiak térbeli elhelyezkedése szabályozza azoknak mennyiségét és hőfokát annyiban, hogy nem engedi azokat szétszóródni. Még csak annyit említünk a fentiekkel kapcsolatban, hogy a termális vizeket megcsapoló tektonikus vonalak megelevenedési fázisai újabb és újabb hévvízitömegek útját nyithatják meg, még ha időközben (geológiai idő!) azok részben vagy egészben el is dugulnának, aminek több oka lehet. Lássuk még milyen jelenségek adódhatnak elő, ha az előbbiekben vázolt felfelé irányuló hegymozgással szemlben következetes vagy időleges visszasüllyedő mozgások lépnek fel? A hegységrészek süllyedésekor a régi tektonikus vonalak megint megelevenednek, sőt újabbak is keletkeznek. Ha két ilyen keresztezi egymást, kettős a lehetőség, mind a részek meglazulását illetőleg, mind a vizek feltörésére vonatkozólag. Ilyen helyekre utalnak gyakran a hőfor.124