Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Vita - PÁVAI-VAJNA FERENC dr: Gondolatok a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1-4. számával kapcsolatban

VITA* A tudomány nagyobb arányú fejlődés© elképzelhetetlen a megoldatlan feladatok, az eldöntetlen kérdések nyílt megvitatása nélkül! Ennek a gondolatnak a jegyében indul a Hidrológiai Közlöny új rovatával kapcsolatos munka, amelyben való önzetlen közreműködésre szólítjuk fel a tudományszerető szakembereket. Első felvetett kérdésünk a vizek eredetének, a vizek osztályozásának sok^t vitatott kérdése. Gondolatok a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1—4. számával kapcsolatban PAVAI-VAJNA FERENC DR. Mi magyarok láttuk meg, ismertük fel. hogy kétféle barlangüregesedési folyamat van: Az egyiknél a régen ismert beszivárgó karsztvíz, a másiknál az alulról feltörő, gőfcökkel-gázokkal lövelt liévvíz oldja az üregeket. Mind a két keletkezési folyamatnál többé-kevésbbé nyitott, levegővel telt járatok, kőzetrepedések kellenek, amelyek végeredményben tektonikai mozgás eredletűek. Ebből következik, hogy ahol mélyreható tektonikai mozgások játszódnak le, ott a mélyben tározódott kőzetizzadmányok, gőzös-gázos oldatok utat is találhatnak a mindenkori felszín feléNagyobb mélységben a nyomás nagy, a rések szűkeik, eltömődöttek, fenrn a nyomás alól felszabadult, kiemelt szilárd kőzettömegek szétszakadoznak, azokban egymást sokszor keresztező szakadások, s azok mentén párhuzamos letörések keletkeznek. Ezek a mélységből, az ottani nyomás alól kiszoruló forró oldatok természetes első útjai. A felső rész a tágabb, nyitott, csak levegővel telt, tehát csa/k egy légköri nyomás alatt álló repedéseken, kőzetszakadásokon tódul ki minden gátjaveszteit gáz-gőz és forró oldat. Ahol akadályokba ütközik, fokozatosan felmelegíti a kőzetet, fizikai változásokat idéz elő, térfogatot gyarapit, korrodál, old, átkristályosít. Ujbegy lenyomatszerű kimélyedések keletkeznek, majd azok mélyülnek félgömbalakú üregekké, rövidebb vagy mélyebb, belül zárt kürtőkké. Az egyik oldalon beáramló gőz és forró oldat a másik oldalon kiszabadulva, az elzáró ereszbe vágódik 'be, s azt megint felfelé törve, élezi, hegyezi, mint a lillafüredi Szent István-barlang kőfülkéjének képén látjuk, vagy csupa zárt kürtőt, üregfüzért hoz létre, mint azt a Sátorkőpusztai barlangnál mutatja a szerző modelje. Ahol a felszínre tör, ott buzog, forr, mint minden bővizű hőforrás és lehűlve lerakja oldott anyagait: a mésztufáit, a tra ver tinót, az édesvízi mészkövet, stb- A mésztufa hézagain is keresztül bugyog s abban is megint olyan éles peremű, belül-felül zárt, félgömbalakú csészéket, fülkéket vagy kürtőket váj ki. amint azt a budai Várhegy barkmgrendszerében, vagy a Halászbástya alatti travertino fal ereszein látjuk. A hőforrások élete nem egy emberöltő! — Ami igaz az egyik helyen, az igaz mindenütt azonos fizikai adottságok között, legyen az a Sátor kő pusztai barlang, a toszkánai Monté RrAondo, a Szelet a, vagy a Várhegy ürege. Van már nagyszerű ellenpróbánk is, Jakucs aragonit reakciója! Mit csináljunk ott, azonban ahol már vastag travertinon keres magának feltörő ruitatl, esetleg egy olyan hévvíz, amelynek már 29° C alá szállott a hőmérséklete, s már nem alkalmas aragonit lerakodásra? Fogjuk rá, hogy ez esak fosszilis karsztvíz? Vagy mi a iteendőnk ott, ahol mint Monté Rotondo szikláiból csak vízgőz 'tör fel? A laboratórium még nem egészen — legalább is nem mindig — a természet nagy műhelye- Ha geotermikus gradiens-ről beszélünk, ne feledjük el, hogy van olyan abnormális is s ennek az abnormális geotermikus gradiensnek éppen a mi földdarabunk az egyik nevezetes hazája. Itt az a ritka, ha normális a geotermikus gradiens, mi termálisan fűtött kazánon járunk a MagyarHorvát belső kárpáti fiatal medencében, aihol 16—18 méteres geotermikus gradiens a szokásos, de van kisebb is. Vájjon milyen lehet ennek a felfűtöttségnek a hatása legalább a medence peremeken a hegységek szélére vonatkozólag'? Egyet már tudunk, éppen a hajdúszoboszlói, karcagi, debreceni, stb. kutak alapján, hogy az alföldi medence felfűtöttsége azokra a gázos hévvíztömegekre vezethető vissza, amelyeket annak mélyében feltártunk s amelyek a medence peremeken maguktól is régen feltörnek. Ahol az alaphegységet megfúrtuk a Városligetben, Örszentmiklóson, ott olyanok, mint Budán, legfeljebb forróbbak. Ahol a fedőkőzetekben fúrtuk ineg, ott földigázasak, sósak. Vájjon milyen termális vizek voltak azok. amelyek a budavidéki hévvízoldötta barlangokat létrehozták? Nem az a víz, amelyik ős fosszilis karsztvíz alakjában a budavidéki szénbányákat és a többieket veszélyezteti- Mégkevésbibé az az élő karsztvíz, amelyik hideg forrásokat táplál s elmoosarasítja a hegységek lábát, mire elegendő sokszor a nagy lejllőtörmelék egyszerű talajvize is! Nem az. ment ezek sem hőmérsékletre, sem szorosan vett összetételre, sem gőz-gáz tartalommal nem tabáni, margitszigeti, városligeti és őrszentmiklósi vizek. Különösen azért' nem, mert pl- a diósgyőri várrom mellett levő 22 fokos ter* A vitairatok (közreadásánál a Szerkesztő Bizottság minden iratból azt a részt közli csak — helyhiány miatt —, amely a kérdés megismeréséhez feltétlen szükséges és minden irat nyomdába kerülő részéből kihagyja — a Vita kellő színvonalának biztosítására — a vitában résztvevőknek személyi jellegű megjegyzéseit. .123