Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Vita - PÁVAI-VAJNA FERENC dr: Gondolatok a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1-4. számával kapcsolatban

VITA* A tudomány nagyobb arányú fejlődés© elképzelhetetlen a megoldatlan fel­adatok, az eldöntetlen kérdések nyílt megvitatása nélkül! Ennek a gondo­latnak a jegyében indul a Hidrológiai Közlöny új rovatával kapcsolatos munka, amelyben való önzetlen közreműködésre szólítjuk fel a tudomány­szerető szakembereket. Első felvetett kérdésünk a vizek eredetének, a vizek osztályozásának sok^t vitatott kérdése. Gondolatok a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1—4. számával kapcsolatban PAVAI-VAJNA FERENC DR. Mi magyarok láttuk meg, ismertük fel. hogy kétféle barlangüregesedési folyamat van: Az egyiknél a régen ismert beszivárgó karsztvíz, a másiknál az alulról feltörő, gőfcökkel-gázokkal lö­velt liévvíz oldja az üregeket. Mind a két kelet­kezési folyamatnál többé-kevésbbé nyitott, leve­gővel telt járatok, kőzetrepedések kellenek, ame­lyek végeredményben tektonikai mozgás eredle­tűek. Ebből következik, hogy ahol mélyreható tektonikai mozgások játszódnak le, ott a mélyben tározódott kőzetizzadmányok, gőzös-gázos olda­tok utat is találhatnak a mindenkori felszín felé­Nagyobb mélységben a nyomás nagy, a rések szűkeik, eltömődöttek, fenrn a nyomás alól felsza­badult, kiemelt szilárd kőzettömegek szétszaka­doznak, azokban egymást sokszor keresztező sza­kadások, s azok mentén párhuzamos letörések ke­letkeznek. Ezek a mélységből, az ottani nyomás alól kiszoruló forró oldatok természetes első útjai. A felső rész a tágabb, nyitott, csak levegővel telt, tehát csa/k egy légköri nyomás alatt álló repedé­seken, kőzetszakadásokon tódul ki minden gátja­veszteit gáz-gőz és forró oldat. Ahol akadályokba ütközik, fokozatosan felmelegíti a kőzetet, fizikai változásokat idéz elő, térfogatot gyarapit, korro­dál, old, átkristályosít. Ujbegy lenyomatszerű ki­mélyedések keletkeznek, majd azok mélyülnek félgömbalakú üregekké, rövidebb vagy mélyebb, belül zárt kürtőkké. Az egyik oldalon beáramló gőz és forró oldat a másik oldalon kiszabadulva, az elzáró ereszbe vágódik 'be, s azt megint fel­felé törve, élezi, hegyezi, mint a lillafüredi Szent István-barlang kőfülkéjének képén látjuk, vagy csupa zárt kürtőt, üregfüzért hoz létre, mint azt a Sátorkőpusztai barlangnál mutatja a szerző modelje. Ahol a felszínre tör, ott buzog, forr, mint minden bővizű hőforrás és lehűlve lerakja oldott anyagait: a mésztufáit, a tra ver tinót, az édesvízi mészkövet, stb- A mésztufa hézagain is keresztül bugyog s abban is megint olyan éles pe­remű, belül-felül zárt, félgömbalakú csészéket, fülkéket vagy kürtőket váj ki. amint azt a budai Várhegy barkmgrendszerében, vagy a Halász­bástya alatti travertino fal ereszein látjuk. A hő­források élete nem egy emberöltő! — Ami igaz az egyik helyen, az igaz mindenütt azonos fizikai adottságok között, legyen az a Sátor kő pusztai barlang, a toszkánai Monté RrAondo, a Szelet a, vagy a Várhegy ürege. Van már nagyszerű ellenpróbánk is, Jakucs aragonit reakciója! Mit csináljunk ott, azonban ahol már vastag travertinon keres magának fel­törő ruitatl, esetleg egy olyan hévvíz, amelynek már 29° C alá szállott a hőmérséklete, s már nem al­kalmas aragonit lerakodásra? Fogjuk rá, hogy ez esak fosszilis karsztvíz? Vagy mi a iteendőnk ott, ahol mint Monté Rotondo szikláiból csak vízgőz 'tör fel? A laboratórium még nem egészen — legalább is nem mindig — a természet nagy műhelye- Ha geotermikus gradiens-ről beszélünk, ne feledjük el, hogy van olyan abnormális is s ennek az abnormális geotermikus gradiensnek éppen a mi földdarabunk az egyik nevezetes hazája. Itt az a ritka, ha normális a geotermikus gradiens, mi termálisan fűtött kazánon járunk a Magyar­Horvát belső kárpáti fiatal medencében, aihol 16—18 méteres geotermikus gradiens a szokásos, de van kisebb is. Vájjon milyen lehet ennek a felfűtöttségnek a hatása legalább a medence pe­remeken a hegységek szélére vonatkozólag'? Egyet már tudunk, éppen a hajdúszoboszlói, kar­cagi, debreceni, stb. kutak alapján, hogy az al­földi medence felfűtöttsége azokra a gázos hév­víztömegekre vezethető vissza, amelyeket annak mélyében feltártunk s amelyek a medence pere­meken maguktól is régen feltörnek. Ahol az alap­hegységet megfúrtuk a Városligetben, Örszent­miklóson, ott olyanok, mint Budán, legfeljebb forróbbak. Ahol a fedőkőzetekben fúrtuk ineg, ott földigázasak, sósak. Vájjon milyen termális vizek voltak azok. amelyek a budavidéki hévvízoldötta barlangokat létrehozták? Nem az a víz, amelyik ős fosszilis karsztvíz alakjában a budavidéki szénbányákat és a töb­bieket veszélyezteti- Mégkevésbibé az az élő karsztvíz, amelyik hideg forrásokat táplál s el­moosarasítja a hegységek lábát, mire elegendő sokszor a nagy lejllőtörmelék egyszerű talajvize is! Nem az. ment ezek sem hőmérsékletre, sem szorosan vett összetételre, sem gőz-gáz tarta­lommal nem tabáni, margitszigeti, városligeti és őrszentmiklósi vizek. Különösen azért' nem, mert pl- a diósgyőri várrom mellett levő 22 fokos ter­* A vitairatok (közreadásánál a Szerkesztő Bizottság minden iratból azt a részt közli csak — helyhiány miatt —, amely a kérdés megismeréséhez feltétlen szükséges és minden irat nyomdába kerülő részéből kihagyja — a Vita kellő színvonalának biztosítására — a vitában résztvevőknek személyi jellegű megjegyzéseit. .123

Next

/
Thumbnails
Contents