Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVIII. év f. 1W. 1—4. szám. e parabolikus süllyedést. A süllyedés 1927. októberétől 1929. szeptemberéig tartott s a szivatások megszűntével a víztükör rohamosan emelkedve elérte ismét a + 130 m körüli állandó magasságát. Ugyancsak ehhez hasonló a víztükör süllyedése 1932. szeptemberétől 1936. decemberéig, amikor is + 132 m-ről +130 m-re süllyedt a víztükör. Le kell szögeznünk azt, hogy az V. ereszkei süllyedésnél, tehát 630 m légvonalbani távolságban a mérőállomástól; az l/a ereszkei süllyedésnél (a második esetben) 2000 m légvonalbani távolságban a mérőállomástól a medence kiemelt vízmennyiségének a zömét az említett ereszkékből szívatták. Ha mindkét süllyedést idealizáljuk, akkor a következő összefüggéseket kapjuk mindkét esetben: A vízmennyiség függvényében parabolikusan csökken a vízszint t. sz. f. magassága. A két süllyedési parabola párhuzamos egymással s megállapíthatjuk, hogy az adott esetekben (630 m és 2000 m sugarú körön belül) 1 m-es víztükör csökkentéshez 9—10 millió m

3 vizet kellett kiemelni, míg 1.5 m-es víztükör csökkentéséhez már 20 -25 millió m

3 vizet. Szerény véleményünk szerint ez az összefüggés egyúttal a legjellemzőbben mutatja azt is, hogy nem lehet leszivatással annyira csökkenteni egyetlen egy medencében sem a víztükör t. sz. f. magasságát, hogy paleogén bányászatunkban megszűnjön a vizveszély és szeneinket így termeljük ki. (14. ábra.) Dr. Vitális István szerint Tatabányán az aknák együttes vízemelése 19 m

;

i/p, tehát eléggé tekintélyes. Újabban Tettamanti Jenő professzor végzett a tatabányai vízmentesítő telepeknél üzemellenőrző vizsgálatokat 1943-ban és 8 aknából kereken 21 m

3/p vizet emeltek. Amíg 1934-ben az évi vízmennyiség 4,632.550 m

3, addig 1943-ban már ugyanazon aknából 10,818.590 m

:

l, illetve az újabban mélyített két akna vízszállításával együtt 13,696.980 m

3 volt a kiemelt vízmennyiség. A termelés + 99.12%-kal, az évi szállított vízmennyiség + 195.64 %-kal emelkedett az 1934. évi viszonyokhoz képest. (bl.,43—45.) Ez egyúttal igazolása annak is, hogy minél mélyebben folynak a müveletek, annál inkább emelkedik a kiszállítandó vízmennyiség. E globális adatok összehasonlításából azonban egy természeti törvényszerűség is kitűnik. E természeti törvényszerűségre, illetve valószínűségére Esztó Péter professzor hívta fel figyelmünket. Törvényszerűség esetén ugyanis érvényes közelítőleg a következő összefüggés valószínűsége a mélyebbre kényszerülő bányászatban : V . . . vízmennyiség. V, j3 2 T'/ 7 1.5 T . . . össztermelés. 1 . . . első időszak. 2 . . . második időszak 14. ábra A tartós szivatás hatása az idő és a kiemelt víznienynyiség íüggvényíben a tokodi víszintmegfigyelő állomáson. Effect of continuous drainnpe referred to time and quantity ot water pumped at the Tokod pround water observation station. Az előbb tárgyaltakban láttuk, hogy adott esetben, tehát újabb üreg- vagy járatrendszerek megütése nélkül a vízmennyiség függvényében kezdetben nagyobb, majd mindig kisebb és kisebb mértékben süllyed a karsztvíztükör tartós szivatás esetén. Elérhetünk tehát egy olyan vízmennyiséghez, amelynél már tartós szivatás esetén is állandósul a vízszint. Ebben az esetben meghatározható lenne az állandó utánfolyás mennyisége is pontosan. Több regisztráló vízmérőállomás ilyen adatai alapján valószínűleg meg lehetne határozni egy-egy szénmedence területére a csapadék mélybejutó %-os mennyiségét is, ami főleg hidrológiai szempontból lenne érdekes. A szivatás megszűnése esetén a víztükör rövid idő alatt ismét eredeti szintjére emelkedik. Karsztvízdiagrammon ez az emelkedés meredek, szivatás hatására a süllyedés mindenegyes esetben laposabb parabolikus pályát követ. A lecsapolt vízmennyiség és a széntermelés közötti összefüggés. Ha a vízmennyiséget és a termelést vesszük vizsgálat alá, akkor a következő összefüggések tűnnek ki; A tatai bányászat 1934—1943 évi globális adatainál ez az összefüggés megközelítőleg érvényes és az eltérés nem nagy: 2.95 ^ 2.82. A dorogi bányászat nál, a volt Salgó területen, 1934-ben átlagban 5.4 m

3/p vizet fakasztottak, a termelés 8,438.000 q volt; 1941-ben a termelés már 16,242.000 q-t tett ki s a fakasztott vízmennyiség percenként már 15 m

3-re emelkedett. Itt sem kapunk nagy eltérést az előbbi összefüggésünkből számított értékek között: 2.78 ~ 2.68. Ha még az ajkai bányászat 1935 1937. évi globális adatait is összehasonlítjuk: 1935-ben a vízemelés percenként 6.25 m

3, a termelés 156.120 t; 1937ben a vizemelés percenként 11.9 m

3, a termelés pedig 249.115 tonna. A természeti törvény valószínűsége itt is fennáll, mert az összefüggésünk alapján számított értékek között itt sincs nagy eltérés: 1.92 Cií 2.02. A globális adatok összehasonlításából azt állapíthatjuk meg, hogy az emelt vízmennyiség és az össztermelés között valóban fennáll egy összefüggés, amely összefüggésre a fenti egyenletünk igyekszik feleletet adni. Természetesen szóródások is vannak és lehetnek nagyobb eltérések is, de globális összehasonlítás esetén látható az összefüggés a vízemelés és a termelés között. Jövőbeni részletesebb vizsgálatokat érdemel éppen ennél fogva ez a kérdés is. Az ajkai bányászatban egy óra alatt annyi vizet kell emelni, mint amennyi egy napi átlagos termelés. Itt állandó vízfakasztásról van szó, nem pedig vízbetörésekről, mint az esztergomi medencében. A fakasztott víz mennyisége arányos a nyitott bányaterülettél. Nanagyobb termeléshez, nagyobb bányamezőt kell nyitva tartani s így rendes üzemi viszonyok között a vízemelés arányban van a termeléssel. Az eocén medencékre nézve is fennáll a vízemelés és a termelés közötti összefüggés, azonban a vízbetörések miatt itt nagyobb eltérések is lehetnek. A nagyobb termeléshez szükséges bányamező leginkább a. mélység felé terjed napjainkban, ahol a víznyomás négyzetgyökös kifejezés alatt szerepel, míg vízszintes terjedés mellett lineáris az összefüggés és így érthetővé válik kifejezésünkben az 1.5 hatványkitevö. Az ajkai bányászatban ÍZŐO, 1000 illetőleg 800 tonna napi átlagos termelésnél az óránként emelendő