Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
40 tlWKOhóniAI KÖZLÖNY XXVIII. <<»/. I9}8. ! ',. scí5»I. XI. TÁBLÁZAT. - TAIU.I-: XI. A dorogi bényakerületben tömítő eljárással megszüntetett nagyobb vízbetörések. Major Irruptions of water sealed off in Dorog Coal-field, Vízbetörés ideje Dale of water irruption Vízbetörés mennyisége és helye Quantity and location of water irruption. Eredmény Result 1925. V. 16. 1919. XII. 18. 1927. IX. 20. 1921. III. 16. 1926. VIII. 26. 5.000 1 p 1898. IV. 24. 1894. I. 22. 1930. X. 16. 1931. V. 30. 1931. XI. 20. 1932. VII. 16. 1934. 1936. 1936. 1936. XII. 25. 1938. 1939. 1940. 1942. 1942. 1942. 1943. 1943. 1944. 10.000 l/p Tümedék akna, VII. ereszkei vető 1.200 1 p Reimann akna, +.40 szinti alapközle 43.500 l/p Auguszta akna 3.500 1 p Auguszta akna, + 30 szint Auguszta akná, + 6 szint 24.000 1 p Tokod, köraknai rész 4.000 l/p Tokod, II. akna 5.200 1 p Tokod, III. akna 3.460 l/p Auguszta akna, +53 szint 3.500 1 p Reimann akna, F. mező. II. haránt 60.000 I p Reimann akna, S. mező, + 28 szint 2.600 1 p Reimann akna, Georg mező 2.000 1 p Reimann akna, S. II. mező, —70 szint 3.000 I p Reimann akna, F.'mező — 47 szint 10.000 I p Reimann akna, S. II. meVő, —101 szint 2.000 1 p Samu akna, —82 szint 1.045 1 p Reimann akna, Ligethegyi rész, —51 szint 4.600 1p Reimann akna, F. mező, + 8.6 színt 800 I p Reimann akna, D. mező, — 73 szint 7.150 Ip Reimann akna, D. mező, — 62 szint 3.600 l.p Reimann akna, S. mező, S. lejtősakna, — 112 szint 2 812 Ip. XII. akna, — 112 szint 3.300 l/p XII. akna, — 117 szint SOIKJO 1 p Tukodaltárü, + 120 szint Teljesen elzárva Maradt : Teljesen 5251 p elzárva Teljesen elzárva Teljesen elzárva: Perfectly sealed off — Elzárva Maradt: Remaining. Maradt: Teljesen Teljesen Teljesen Teljesen Maradt: Teljesen Teljesen Teljesen Teljesen Teljesen Elzárva Maradt: Elzárva Elzárva Elzárva Elzárva Elzárva Maradt: 3300 l/p Elzárva Sealed off 401 p elzárva elzárva elzárva elzárva 4001 p elzárva elzárva elzárva elzárva elzárva 1341 p fajsúly szerint elkülönülten rakódott le. Igen jó, de a trasz-homok keveréknél kisebb szilárdságú, kötött (egynemű) anyagot eredményezett a lösz és az égetett mész keveréke. A homok és az égetett mész keveréke víz alatt nem szilárdult meg, s a dorogi ellenőrző kísérletsorozat szerint a mésznek csak annyi szerepe van, hogy a homokban jelenlevő és sokáig lebegő löszszemecskék elektromos töltését az ellentétes iontöltés következtében kisüti s így az ülepedést meggyorsítja. A lösz — mint ismeretes — igen nehezen ülepedik. Lösz és víz keverék 3—4 napos állás után is zavaros vizet ad a leülepedett anyag fölött. (Vizsgálatainknál 1Ö00 cm : ,-es keverékben 400 cm 3 a lösz.) Ha ugyanezen keverési arányú lösz- és víz keverékhez 3 késhegyni égetett mészport teszünk, akkor már 5 perc alatt a leülepedett anyag fölött a víz teljesen tiszta és átlátszó. Egy 8 cm átmérőjű 1000 cm : l-es üvegedényben (50 dkg lösz és 1.5 dkg mészpornak vízzel való keverékénél) vizsgálatainknál az első percben 4.5 cm, további 5 perc alatt 3.7 cm, a következő 25 perc alatt 1 cm-es süllyedést, illetve tömörödést figyeltünk meg. Utána már jelentéktelen a tömörödés, s 155 perc alatt csak 0.5 cm-es volt a tömörödés. Közvetlenül a leülepedett anyag fölött a víz mintegy 4 cm-es sávon gyengén fehéres színű lett. Az edény billentésénél a leülepedett anyag felső 1.5 cm-es része mutatott csak mozgást. Mészpor adagolással tehát elérhetjük, hogy a nehezen ülepedő lösz is viszonylag gyorsan fog ülepedni. Ugyanis koaguláció lép fel a mészpor hatásáfa, vagyis a lebegő részecskék az elektrolit hatására öszszetapadnak, nagyobb szemekké való összeállás következik be. Ennek folytán a részecskék esési (ülepedési) sebessége nagyobb lesz, tehát a lösz szemecskék leülepedése viszonylag gyorsabbá válik, mint elektrolit — esetünkben mészpor nélküli ülepedésnél. A lösz-meszes szuszpenzióban az ortokinetikus koagulációnak van inkább szerepe, mert az ülepedő részecskék más részecskékbe ütközve, összetapadás következtében folyton növekednek és igy süllyedési végsebességük is nagyobb lesz. Tisztán lösz szuszpenzióban a diszpergált részecskék esési sebessége gyakorlatilag nulla és így ülepedés nem történik. Hosszú idő eltelte után a Brown-mozgás folytári azonban a minden irányban mozgó részecskék az összeütközésekkel kapcsolatban növekednek s létre jön mégis ülepedés (perikinetikus koaguláció). Vizsgálatainknál 88% lösz, 11% cement és 1% mészpor súlyszázalékok mellett szemmelláthatóan ülepedett az iszapanyag s a fölötte levő víz 5 perc alatt tiszta volt. A leülepedett anyagba 1 mm átmérőjű aluminiumdrót könnyen, 4 nap eltelte után már elég nehezen, 40 nap eltelte után már egyáltalában nem nyomható be. Ugyancsak ezt tapasztaltuk 1 mm átmérőjű vasdrót benyomásánál is. Rázásnál csak igen gyengén zavaros a víz, de magát az anyagot hosszabb és erösebb rázás után sem kezdte ki a víz. Ezt az anyagot az üvegedény összetörése után nyomási próbának tettük ki. Készitettünk egy 7.8 om átmérőjű, 4.5 cm magas hengert az összeállt anyagból. A próbatest késsel jól faragható, különösen a felső részén, ahol papír vékonyságú forgácsokat faraghattunk. Fokozatos terhelés mellett 49.34 kg-nál az anyag szépen mutatta a Mohr-féle törést. Megjegyezzük, hogy a szilárdsági próba alá vett anyag. 49 napig volt' víz alatt s a vízből való kivétele után 10 percen belül a terhelési próbát elkezdtük. 1.033 kg/cm- terhelést bírt el. 88% lösz és 12% cement súlyszázalékokból álló mészpor nélküli keverékek vizsgálatánál az ülepedés jóval lassúbb s a víz sokkal nehezebben tisztul. 1 mm átmérőjű aluminium- és 1 mm átmérőjű vasdrót benyomásánál az előbb már leírtakat észleltük szintén. 21 nap vizalatti állás és 28 napi víz nélküli állás után 3.45 cm élhosszúságú próbakockát készítettünk az anyagból, amely 11.90 kg összterhelés mellett ugyancsak mutatta a Mohr-féle törést. 1 cm^-re 1 kg terhelést bírt el. Előbbi kísérleteinknél a fajsúly vagy szemcsenagyság szerinti elkülönülést nem tapasztaltuk s ez arra utal, hogy a• lösz-cement-keverék nem különül el a tömítés folyamán sem. Az eddigi tömítéseknél azt tapasztalták, hogy a homok és cement-keverék szemnagyság szerint elkülönülten rakódott le mind áramló, mind nyugvó vízben történő tömítéseknél. A VI. aknai víztelenítésénél azt állapították meg, hogy a becementált iszapanyag teljesen kötetlen homokot tartalmaz. A lábatlani cementgyár laboratóriumi kísérletei is azt mutatták, hogy „különböző arányú cement-homok keverékeknek vízbeejtésével a keverék fajsúlyszerint elkülönülten rakódott le, amikor is a cepient a próbakocka felső felületén tömörült. A kocka alsó része, kötetlen, cementmentes homokot tartalmazott." (5^.,265.) Az elkülönülés érthető is, de az szerintünk nem annyira fajsúly szerint, hanem szemnagyság szerint történik. A karszttiregeket kitöltő karsztvízbe ejtett iszapanyagból először a nagyobb szemcsenagyságú részek fognak ülepedni, éppen a nagyobb süllyedési végsebesség miatt. A cement Klinker magok átmérője jó-
