Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
XXVIll. óvf. 191,8. 1 szám. Yunnnr.naiM KÖZI/ÍNY 41 val kisebb, mint a homok szcmecskék átmérője ók így a cement bár fajsúlya nagyobb a homokénál részecskék süllyedési végsebessége kisebb. A vizes cement fajsúlya kb 3.0 3.2 kg/dm : 1, míg a vizes homok fajsúlya kb 2.5 kg/dm : 1 körül van. A fajsúlyok közötti kb. 20—28%-os eltérés nem igen eredményezhet olyan nagymértékű elkülönülést, mint amilyent a tömítéseknél tapasztalunk. A szemnagyságok között azonban már lényeges eltérés van. A Went.worth-féle szemcseosztályozás szerint a homokoknál a szemcseátmérö mm-ben: nagyon durva homok durva homok közepes homok finom homok nagyon finom homok 1 mm, 0.5 mm, 0.25 mm, 0.125 mm, 0.0625 mm. Az amerikai Egyesült Államok talajtani intézeteinek beosztása szerint a homoknál 1 0.05 mm szemcsenagyságot adnak meg. Itt is megkülönböztetnek azonban: durva 1—0.5 mm, közepes 0.5—0.25 mm és finom 0.25—0.05 mm-es csoportokat. A homok-csoportban még gyakran elválasztják a „finom homok" csoportból a 0.1—0.05 mm közé eső részletet „nagyon finom homok" megjelöléssel (71,.,242— 243.) A megelőző tömítéshez használt homok „közepes homok" csoportba sorolható. A cement %-os szemnagyság összetételére nincsenek előírások és az egyes gyárak szerint ez az összetétel az őrlési finomság szerint változik. A közönséges kereskedelmi cementet a német norma szerint olyan finomra kell őrölni, hogy a 900 csokros szitán legfeljebb 5% legyen a maradvány. A lyukböség ennél a szitánál 0.222 mm. Az egyes országokban más és más előírások vannak az őrlési finomságot illetően. Így Svájcban 3%, Japánban 5%, Olaszországban 2%, Angliában 3% és Oroszországban 10% lehet a 900 csokros szitán a maradvány. A különlegesen nagy szilárdságú cementeknél a maradvány a 4900 csokros szitán legfeljebb 12% lehet. Erre a német és svájci normák nem adnak pontos %-os értékeket. Az 5000 csokros szitán a maradvány az osztrák előírás szerint legfeljebb 35%, az angol 18%, az orosz 50% és a francia normák szerint 25% lehet. Ezek figyelembevételével a cement mértékadó szemnagysága a mai legfinomabb őrlési módszerek mellett 0.02 0.03 mm között mozog az egyes gyártmányok szerint. Ezek alapján kitűnik, hogy a cement-homokkeverék szemnagyság szerint nem ülepszik együtt annál kevésbbé, mert a cement a vízzel tartós szuszpenziót alkot. Természetesen lesznek cementszemecskék a leülepedett anyag nagyobb szemcsenagyságú rétegeiben is, de ez gyakorlati szempontból éppen a kis menynyiség miatt szilárdulást nem eredményez. A rpmp.nt kntéfténpU mpp p1pp*ít(5 megoldatlan. A cement víz alatt is megköt, ha elég tömör, ha lazán engedjük vízbe a cementet, kötés nem mutatkozik. A klihker állományú cementmag körül vízzel való érintkezéskor egy vízből és kalciumszilikátból álló gélburok képződik, amelyben a kötés folyamán mészhidrát- és kalciumaluminát-kristályok keletkeznek. A gélburok a klinkermaganyag egyidejű oldódása következtében folyton növekszik. Ez a növekedés lassúbb és lassúbb lesz, mert a gélburkok növekedésével a cementszemek között levő szabad víz kinyomódik s a gélburkok egymáshoz érnek. A cement szilárdságát éppen ennek a gélburok keletkezésének köszönheti, mert ez már a kötés kezdetén bizonyos összetartást ad a eemenlpépnek. A cement szilárdságának növekedését azzal magyarázzák, hogy az oldáshoz rendelkezésre álló víz mennyisége csökken s az ú. n. szabad víz elfogyása után a gélburok vize kezd fogyni s ennek a vízleadás folytán bekövetkező szilárdulásával a cement szilárdsága folyton növekszik. Ha tehát a klinkeranyag oldásához elegendő szabad víz áll rendelkezésre, vagyis ha a cement nem elég sűrűn ülepszik le, akkor a gélburkok nem érnek össze s így a cementnek nincs és nem is lesz szilárdsága. A cement szilárdságának az idővel való növekedését a gélburkok növekedése, majd a gélburkok víztartalmának évekig is tartható csökkenése magyarázza. A hegesedés (haeling) jelensége azért jön létre a cementnél, mert a szétválasztott gélburkok ismét összetapadnak, (75.,26.) de a bolygatatlan állapotban fellépő szilárdságot már nem érjük el. A „Dorogi Kőszikla" DNy-i oldalán, az úttól D-re levő homokgödörben található lösz (20—25 m vastagságban) szemcsenagyságait dr. Vendl Aladár, dr. Takáts Tibor és dr. Földvári Aladár vizsgálatai alapján a következőkben adhatjuk. Ez a lösztípus már átmenet a lösz és a futóhomok között. A 0.05—0.1, mm közti szemcsenagyság részlet aránylag nagy értéket tesz. ki (31.14—36%-ot), mert a lösznél általában 13—15% a 0.05—0.1 mm szemcsenagyság. A dorogi lösz mintában a 0.02—0.05 mm szemcsenagyságú részlet 35.30—38.22%-kal szerepel. (76.,734.) XII. TÁBLÁZAT. - TABLE XII. A dorogi lösz szemcseösszetétele. Grain analysis o/ Dorog Loess. Szemcse átmérő mm-ben Grain diameter in mm Pipetta módszerrel, Kühn készülékben With pipette method, Kiihn apparatus Auerberg féle Alterberg Szemcse átmérő mm-ben Grain diameter in mm desztillált vízben in distilled water 0.1 normál ammóniumhidroxid oldatb. in 1 1.1 normal ammonium hydroxide solution 0.005 normál nátriumoxalát oldatban in U.UU5 normal sodium oxalate solution Auerberg féle Alterberg 2 1 2-0.2 0.2-0.1 > 0.1—0.05 5.24 36 6.34 ' 31.14 9.66 33 90 ü.55 74.32 0.05—0.02 37.72 38.22 35.30 0.02-0.01 0.01 —JO. 005 0.05 - 0.002 0.002—0.001 0.001— 0.C005 0.0005 8.10) 3.71 J 14,10 2 2U> 4.00 1 r ,„ 2.69 J 6 5 9 10 44 4.29 2.89 1.68 4 85 6.32 3.71 2.88 4.92 3.34 13.77 11.36 A lösz fajsúlya 2.7 kg/dm' 1. Szemcsenagyság szerint aránylag nincs nagy eltérés a cement és a lösz között. Fajsúlyok szerint sincs nagy eltérés és amint a kísérleteink mutatják, a lösz és ceme-ntkeverék vízben való ülepedésnél mind szemcsenagyság, mind pedig fajsúly szerint kb. egyformán ülepedik ez a keverék. A lösz ülepedését mészpor adagolással gyorsítani tudjuk, s így elérhetjük, hogy a leülepedett lösz-cement anyagban a beadott cement-lösz aránynak megfelelően az anyagtömeg mindenegyes részén a lösz-cement arány kb. azonos lesz. Nagy szilárdságú anyagot ugyan nem kapunk, viszont éppen a finom szemcsenagyság miatt elérjük azt, hogy a mészkő vékony repedéseibe is behatol az iszapanyag. Vízzárásra irányul módszerünk, tehát a hasadékok kitöltésére. A hasadékok, vékony repedések telítésének
