Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

XXVIII. ,<»/. t!>.',

8. I ->,. sz&m. nwnni.öniM KÖZI.MY 39 a diffúziós sebesség, mert a diffúzió által létrejövő vízszínezödést sem észleltek. A diffúzió még a külső mechanikai tényezők, elsősorban a stagnáló és folyási övben elhelyezkedő karsztvíz hőmérséklet különbségeiből adódó konvekciós áramlás nélkül is létrejön. Ebből következik azután az, hogy nem mindegy, hogy milyen mélységben adagoljuk a vízszíneződést előidéző fuchsin, floureszein, uraninkali festéket, vagy esetleg konyhasót. Helyes eredményt csakis a folyási övben való vízfestéssel kaphatunk az áramlási sebesség nagyságát illetően. A diffúzió oka — mint ismeretes — a határfelületen létesített koncentráció esésben van. A folyási övbe lejutó karsztvíz — és az eddigi kémiai analízisek főképpen csak ezt mutatták — többé-kevésbbé telítve van CaCO.i. illetve MgC0

3-tal. Eltérés az egyes övek karsztvíz összetételénél valószínűleg kimutatható, azonban ehhez még igen részletes és pontos kémiai vizsgálatok szükségesek. Ugyancsak fontosak a részletes és pontos kémiai analízisek abból a szempontból is, hogy a szénnek és a mellékközeteknek vízlágyító hatását hosszú időn át megfigyeljük s ezzel a víz keménységének változását megismerhessük. A részletes és rendszeres, pontos és megbízható kémiai vizsgálatokkal eldönthetjük mindenegyes esetben, hogy karsztvízzel vagy felső fedő vízzel állunk-e szemben. A karsztvíz hozama igen tág határok között mozog. Már pedig karsztvíz esetén mindig nagyon indokolt az óvatosság, mert váratlan betörése nemcsak a dolgozók életét veszélyezteti ,hanem igen súlyos anyagi károsodást is okozhat , amely pedig nem lehet közömbös számunkra. Az előbb említett vizsgálatokkal idejekorán megtehetők a szükséges megelőző intézkedések, amelyek, ha anyagi kiadással ja járnak, de a biztonságot a lehetőséghez képest megadják. A karsztüregek tömítése. Az eredményes tömítésnek további előfeltétele a jó, a kellőképpen összeálló és olcsó tömítő anyag alkalmazása. Az erre vonatkozó kísérleteket, megfigyeléseket és eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. A dorogi bányakerület ben 1927-től folyik Schmidt S. javaslatára a földalatti karsztüregek homok-cement anyaggal való kitöltése. A szénmedencében 1944-ig betört 286.267 l/p vízmennyiségből tömítéssel 281.868 .1/p-et zártak el. Megjegyezzük azonban, hogy az 1932. évi Reimann aknai 60—170 m

3/P vízmeny. nyiséget az előbbi betört vízmennyiségnél csak 60 m

:

1/p-el számolták. Nem sikerült visszatartani a XII. aknai 3.3 m-'

!/p vízmennyiséget, s ezzel együtt csak 4.399 l/p vízmennyiséget nem tudtak teljesen elzárni. Albel összeállítása alapján közöljük a nagyobb vízbetöréseket, amelyeket tömítő eljárással szüntettek meg. (XI. táblázat.) A Schmidt-féle tömítő (cemeutációs) eljárás kivitelezésében és részleteiben észlelhető volt a fejlődés. 1927 óta új gondolatok, új elvek születtek. A kísérletek hosszú sorát hajtották végre. A feladat azonban ma is fennáll: tökéletesebbé és főleg olcsóbbá kell tennünk ezt a tömítő eljárást. A kísérletek közül megemlíthetjük a lábatlani cementgyár vizsgálatait, melyeket Varga B. az alábbiak szerint ismertetett: A legegynemübb szilárd, kötött anyagot a trasz és a homok keveréke adta. A homok-cement keverék 673 13. ábra. Az I.. II.. VI. és a VII. akna környékén telepített megelőző fúrólyukak helyszínrajza. Plan of preventive sealinß off drill-holes ol Shafts No. 1, 11, VI and Vit.