Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVIII. évf. 1!»}«. 1-). sertm. .12. ábra. Az esztergomi szénmederice megelőző tömítő fúrólyukainak helyszínrajza. (A bekeretezett rész részletes helyszínrajza a 13. ábrán.) Location of drill-holes for preventive scaling-off water in Esztergom coal-field. (Detailed plan of encirclcd portion in fig. IS.) fennáll az egész medencében. Ha a kimutatott átbocsátóképesség viszonylagos ,,k" értékeinek a két iránybani viszonyát képezzük: az is 1.2—2 között van. Ha pedig még azt a tapasztalati tényt is lerögzítjük, bogy a bányamüveletekkel feltárt és bejárható kavernarendszerek a kimutatott irányban jobban vannak* kifejlődve (mind vízszintesen, mind függőlegesen), akkor ! feltevésünk nemcsak, hogy helyes, hanem a nagyságrendi összefüggés alapján törvényszerűségnek is tekinthető. Az eddig rendelkezésre áiló adatok alapján úgy látszik, hogy a Darcy-féle összefüggések érvényesebbek, mint a hasonló elgondolás alapján álló szerzőké. Legjobban bizonyítja ezt a tokodi I/a ereszkében észlelt jelenség. Ugyanis tartós szivatás esetén itt a vízbetörési helytől 145 m távolságban megütött kaverna víztükre -f 115.85 m körül állt, s a vizméröállomáson pedig 30 cm-es süllyedés volt észlelhető. Ez utóbbi hatásból számított parabola 145 m távolságban -f 117.2 m ordinátát eredményez, de ha figyelembe vesszük a „k" változását, a mérési pontatlanságokat (főleg a vízmennyiségnél és alárendelten a szintezésnél), akkor a jelen esetben a Darcy-féle parabolikus vizszintsülylyedés érvényessége mellett kell állástfoglalnunk. Az eddigi megfigyelések szerint úgy látszik, hogy nemcsak a homokokban mozgó és tározott vizekre érvényes a Darcy-féle összefüggés, hanem a járatokban mozgó karsztvizekre is. Az előbbiekben már részletesebben tárgyalt irányokban, illetve járatokban a vízmozgás létezését alátámasztja a Tokodon végzett festési kísérletek sikertelensége is. Sajnos erről üzemi feljegyzések nincsenek és csak hallomásból tudunk arról, hogy nem hoztak eredményt. Az áramlási irányban észlelni kell a vízszínezödést az áramlási sebességnek megfelelő idő eltelte után. A térképen feltüntetett áramlási főirányokban Tokodon abban az időben bányászati mélymüveletek nem folytak. Míg az áramlási iránytól jobbra-balra, ahol a vízmozgás egészen minimális, nem észlelhető a viz színezödése, illetve csak a diffúziónak megfelelő hosszú idő eltelte után. Éppen ezért joggal feltehető, hogy a medencében az áramlási sebesség nagyobb, mint