Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - JUGOVICS LAJOS: A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai

XXVII. évi. 191,7. 9—lg. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 93 forrás származhat nagyobb mélységből, erre nézve bővebb megfigyeléseim nincsenek. Büdöshegy ásványvizeinek vizsgálatánál fontos kérdés, hogy a bennük oldott szilárd és gázhalniasállapotú alkatrészek h o n na n szárma z n a k. ami az ént is érdekes, mert a kis területen, egymás közelében feltörő források oldattartalma meglehetősen változatos, pedig a Timsós-források kivételével, melyek kárpáti homokkőből törnek elő, a többiek mind agyagrétegekből 'erednek, tehát olyan kőzetekből, melyek oldhatóság tekintetében hátrányosak, az oldóhatással szemben nagy ellenállást fejtenek ki. A források alkatrészeit illetőleg megállapítható, hogy mindegyik forrás jelentékeny mennyiségű CO„gázt tartalmaz, mely posztvulkáni, tehát juvenilis eredetű. A beszivárgó csapadékvíz, már a felszín ^latt találkozik a mélyből feltörő gázkeverékkel, melynek nagyrésze gázból áll és így a széndioxiddal telítődő csapadékvíz oldóhatása, további útjában erősen emelkedik. A feltörő gázkeverék másik jelentékeny elegyrésze a H

2S gáz, mely a kőzetekben igen fontos és lényeges változásokat idéz elő, szintén juvenilis eredetű. A posztvulkáni gázok között hatás tekintetében a kénhidrogén gáz általában mindjárt a halogének után következik és a közetekben lévő vasvegyületeket megtámadja, melyből pirit keletkezik, ez a levegő hozzájutására tovább bomlik és végeredményben a keletkézö kénsav az átjárt kőzetek további feltárását és átalakítását végzi. Ez az átalakulás anyira mehet, hogy a kőzetből minden Fe—, A1+—, Mg—, K—, Na--, szulfáttá alakulhat és oldat alakjában tovavándorol, aminek következtében a közetbcfl csak laza szövetű kovasavas tömeg marad vissza. Ha a mélyből feltörő gázkeverék H.,S-tartalma ilyen módon elhasználódott, akkor annak CO

í

(-elegyrésze veszi át a szerepét és a kőzetekben karbonátos átalakulások mehetnek (végbe, ami vasasasványvizek keletkezésére vezethet. A büdöshegyi ásványvizek HgS-tartalma megfigyelésem szerint összefüggésben áll a forrásnak az andezittől való távolságával. Ebből a szempontból a •pékház mögötti borvíz-forrás és a hegy délkeleti oldalán feltörő Timsós-források kénhidrogéntartalma a legnagyobb, mert az andezit-áttöréshez a legközelebb erednek. Jelentékeny H„S-tartalmú a barlangok faláról lecsöpögő ú. n. szemvíz, ami érthető, hiszen az andeziten átszivárgó csapadék á feltörő gázkeverékkel közvetlenül, és először érintkezik. Ezen ásványvizek CO„-tartalma tekintetében, ilyen távolsági összefüggés nem mutatható ki, mert bár igaz, hogy a pékház melletti borvíz és a Timsós-források széndioxidban a leggazdagabbak, de ugyancsak gazdag a Fidélis-forrás is, pedig az andezittelértől jóval távolabb ered. \ A Büdöshegyen a gázáramlás, kimutathatóan az andezitből történik, természetes tehát, hogy a CO.. és H

yS gázoktól telített csapadékvíz, az andeziten áthaladva, jobban oldja annak elegyrészeit, majd ezek az oldatok az andezitből, a homokkövön, illetve agyagon keresztül jutnak a felszínre. A homokkő ezen oldatok oldóhatásával szemben nagyobb ellenállást fejt ki, v mint az agyag. Megállapítható, hogy ezeknek az ásványvizeknek oldott alkatrészei., a juvenilis CO., és H

2S gázokon Rivül, főleg a közetekben végbement kémiai átalakulásokból származnak, melyekről az I. sz. táblázat adatai nyújtanak némi áttekintést és e tekintetben a következő összefüggések figyelhetők meg. SíO.j-böl az ásványvizekbe nem sok kerül, ennek legnagyobb része visszamarad a mállott kőzetben: a kovasavanhidrid-böl a Fidélis-forrás legtöbbet, míg a Károly-forrás a legkevesebbet tartalmazza. Igen erős az andezitben az At.,0^-kilúgozása, mely. bői az ásványvizekbe is sok kerül, ahol szabad kénsav van jelen, összehasonlítva ezeket az ásványvizeket, megállapítható, hogy az Al-ion a Timsós-forrásokban és a szernvizben nagyobb értékű, mint a többiekben. Az alumínium után a CaO-kilúgozása következik, melyből mindegyik forrásban sok van; összehasonlítva azt találjuk, hogy a Fidélis- és Károly-források Ca-ion tartalma nagyobb, mint a többieké. A mállott andezitben a Fe-tartalom erősen leapadt, de ebből .az. ásványvizek is sokat tartalmaznak, mindegyik kb. egyenlő értékben. A Mg-ion a Timsós-forrásokban sokkal kisebb értékű, mint a szanatórium körüliekben. Az alkáliák: K és Na kilúgozása az andezitben sokkal kisebb mértékű, mint pl. a Ca-nál és úgy a Na, mjnt a K-ionból a Károly- és Timsós-forrásokban igen kevés mutatható ki. A Fidélis-forrás igen magas Na+ és Cl -ion tartalma által tűnik ki; (Na-ion a három ásványvízben = 2.2413 : 0.0090 : 0.0510 arányú). Ezt a magas Na-tartalmat nem magyarázza meg az andezit földpátjának hidrolízise, viszont a hegyet felépítő homokkő és agyagból sem származhat, meíy utóbbiból a forrás elötör. Gondolhatunk talán arra, hogy.a forrás magas NaCltartalma fossil sólerakodásból származik, hiszen az erdélyi medence sólerakodásokban gazdag. Azonban azt is meg kell gondolnunk, hogy ezek a homokkő ás agyagrétegek, — az eddigi meghatározások szérint, — krétakorúak, tehát régebbiek a medence sóhorizontjánál, mely harmadkorú. A Fidélis-forrás magas NaCl-tartalmának eredete tehát még ismeretlen. Itt azonban megemlítem' Csajághy azon megfigyelését, hogy ' az erdélyi, székelyföldi ásványvizek NaCl-tartalma általában magas. A büdöshegy! források szulfát-ion tartalma a kénhidrogénes gázáramlás nyomán érthető, ezek a vizek szabad kénsavat tartalmaznak. Összehasonlítva azokat egymással: a Timsós-források szulfát-ion tartalma Csa. jághy szerint kétszer, Ludwig szerint háromszor akkora értékű, mint a szanatórium körüliekben. Feltűnő e források ammonium-tartalma, ez nem organikus anyagok rothadásából keletkezett, tehát higiéniailag kifogástalan. Már Ludwig is kiemeli a Fidélis-forrás magas ammónium tartalmát. Papp Sz. ugyanezt találta. Az ammónia eredetére nézve megfigyeléseim nincsenek, gondolhatunk arra, hogy az juvenilis eredetű és talán a Melsens-féle szintézis szerint keletkezett. Megemlékezem még a íorráslerakódások-ról. A Büdöshegy. délnyugati oldalán, az új szanatórium épülete körüli forrásokból idők folyamán tekintélyes vas-