Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - JUGOVICS LAJOS: A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai

94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évi, II)/,7. ff- ,s. »crf«(. tag' kicsapódások halmozódtak fél, míg' a Tim.tós-forrásokból a kicsapódás teljesen hiányzik. Ezek* a forráslerakódások, tehát Büdöshegyen a legfiatalabb képződmények, — kétfélék: vasokkeres agyag" és mésztufa. 1. A sárga-vörösbarna, helyenként fekete rétegzettségü vasokkeres a g y a y borítja a források környékén a legnagyobb területet, nemcsak az új szanatórium közvetlen környékét, hanem az attól délre elterülő ú. n. Sós-réten is mindenütt megtalálható. Jelenleg a büdöshegyi források mindegyikéből ez csapódik ki. 2. Sokkal kisebb tömegű, illetve csak egy forrásból csapódott ki, de csak a múltban a mésztufa. Fehér-szürkésfehér színű, réteges kőzet ez, mely az új szanatórium nyugati sarka mellett, egy vasokkeres domb tetején, kb. 2—3 m vastagságban települ, tehát annál fiatalabb. Ma ezen dombon semmiféle forrás sem ered. Mindenesetre érdekes, hogy a domb helyén előtörő forrásvízből kezdetben vasokker rakódott le, majd hirtelen változott a víz összetétele, mert a mésztufa éles határral települ rajta. Összegezve megfigyeléseim megállapítható, hogy a Büdöshegyen erős posztvulkáni mofetta működés figyelhető meg, mely a hegynek déli oldalán, mégpedig a csúcs andezitje és a két oldalkitörés andezit-telérjei közötti területen tömörül, a hegy egyéb oldalain alig mutatkozik. A gázáramlás a Büdöshegyen az andezitben, illetve annak kontaktusán jut érvényre. Az andezitben alakultak ki a gázos barlangok is. A Büdöshegy felépítésében még homokkő és agyagrétegek vesznek részt. A vízbö ásvány források a hegy délnyugati oldalán agyagrétegekből törnek elő. A homokkő-zónában eredő Timsós-források, szintén láva áttörés mentén jutnak a felszínre, a posztvulkáni hatás ezeknél is teljesen érvényesül, de kémiai összetételük némileg eltérő az' előbbiektől, és vízben szegények. A homokköböl eredő egyéb források, a hegy keleti oldalán, vízben szegények, többnyire

1 édesvizüek, vagy szénsavban jóval gyengébb vizek. Forráslerakódások csak a hegy délnyugati oldalán, a szanatóriumi épületek környékén figyelhetők meg, a timsós-források nem adnak kicsapódást. A Büdöshegyen ma minden forrás vasokkeres agyagot rak le, mésztufa-lerakódás csak a múltban történt. A büdöshegyi források mindegyike szulfátos jellegű szénsavas víz.• A Fidélis-forrás erősen konyhasós, míg a Timsós-forrás szabad kénsavat tartalmaz; a legtöbb forrásvizet a magas vas és ammónium tartalom jellemzi. A források vize főképen csapadékvíz. A gázhalmazállapotú alkatrészek, a CO„ és H

0S posztvulkáni, tehát juvenilis eredetűek. A továbbiakban az • ásványvizek oldott' alkatrészei és a mellékközetek, főleg az andezit,— kilúgozása között összefüggés állapítható meg. A barlangok faláról lecsöpögő ú. n. szemvíz, olyan csapadékvíz, mely az andeziten átszivárogva azt kilúgozza. REVUE HYDROLOGIQUE - H Y D R O L O G I C A L J O Ü R N A L RIVISTA IDROLO GICA - ZEITSCHRIFT FÜR HYDROLOGIE RAPPORT SUR LA SITUATION ACTUELLE DES SOURCES THERMALES DE BUDAPEST.

1 Por F. PAPP, Deur és Sc. ITexte hongrois tableaux et figure p. 28. táblázatok és ábra a 28. o.-on.) A Reuma és Fürdőkutató Intézet FORRÁSKUTATÓ OSZTÁLY-ának jelentése. — Magyar szöveg, D. C. 551.49(439.1511 1047] On a relevé, á Budapest, 122 sources en partié minérales de 20° á 22° C de température, en partié thermales de 42° a 79° C de terrlpérature, débitant au totál 65 millio'ns litres par jour. La majeure partié de ces sources se trouvent á leur endroit d'émergence primitive (sur les lignes de faille), bien qu'il y en ait qui ont été ouvertes d'une maniére artificielle (sondages). Au cours des systémes pliocéne et pleistocéne ces sources .étaient plus actives, fait se manifestant par la formation des dépöts de calcaires, de marne silifiée ainsi que des couches de dolomites de couleurs variées. La trace du cheminement de ces sources , de jadis est touiours marquée par la présence de l'aragonite, de la fluorine, la baryte, la pyrite, du gypse et du quartz. L'eau est en partié de l'eau tiéde calcaire (de Karst) provenant des montagnes de Buda—Pilis et s'infiltrant vers le Da'nube, en partié de l'eau thermale trés chaude en provenance (^e la Plaine Hongroise cherchant de se libérer de la pression exercée par les couches supé1 Rapport de la Section de Recherches des Sources. rieures. En un mot: les eaux minérales-et thermales de Budapest.rentrent dans la catégorie des'

1 eaux artésiennes n a t ur e I I e s. Le résumé ci-dessous cherche á donner des renseignements sur l'influence exercée par la "guerre sur les sources minérales et thermales de Budapest. Les évén-ements de la guerre ont d é t érioré les sources Attila et Juventus des bains Rudas et la source Kénes des bains Szt. Imre,, ainsi que la source anonvme de la place de Döbrentei) la source nl (devant l'auberge sur l'íle Marguerite), et la source Béke a l'extrémité de la rue Dagály (sur la rive gauche du Danube). Les bains Rudas et ses alentours ayant été la scérfe des combats acharnés, les secousses occasionnées par les explssions consécutives ont abimé la conduite en verre de la source Juventus et la source Attila. Les bains Szt. Imre offrent un aspect analogue; la source Kénes d'un effet thérapeutique excellent,-a töri. Le puits méme était difficile á reconnaítre du fait de