Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

5-8. szám - ÉRTEKEZÉSEK - JUGOVICS LAJOS: A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai

n HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 191,1. 5—8. szám. A források elemzéseit, mind a régebbieket

4, mind az újabbakat az I. táblázatban foglaltam össze. Újabban, 1943-ban, Csajághy Gábor vizsgálta ez,eket a~forrásokat : a gondosan begyűjtött vizek elemzéseit azonban az ostrom előtt befejezni nem tudta, a vizpróbák megsemmisültek. A félig kész elemzések adatait a szerző engedélyével közölhetem. Jó összehasonlítást engednek ezek a források kémiai összetételének állandóságára nézve.- 1941-ben Papp Szilárd gyűjtötte be a források vízprőbáit. Vizsgálatainak eredményeit a II. sz. táblázatban foglaltam össze

5. II. TÁBLÁZAT. — TABLE III 1 2 . 3 4 5 A forrás neve 11 E Name of Spring £ 03 £3 c -© ífl .2 v ^ N N 2> S'i SS N = V íft aJ \ •0 | S-g cfl-o N C/) T3 E © -aj rÍJ -2 •0 | S-g cfl-o N C/) pH 6.30 5.65 5.75 5.85 6.10 összes maradék mg r 6400 724 1168 2984 2230 Dried residue mg r O fogyasztás 1.44 0.40 0.80 2.00 1.28 2 consumed Cl' 2450 23 14 980 630 S0

4" „ 279.4 281.4 sok much 0 317.8 263.6 NO,' nyom 0 sok much 0 nyom 30 trace 0 sok much 0 trace sok NO„' „ 0 0 0 0 much HCO ' 1915.4 192.2 427.0 994.3 884.5 összes keménység n.kif.* 26.6 18.9 25.2 35.0 32.5 Totál hardness erős y sok nyom sok sok sok NH.,' \ mg/l much trace much much much mg/l (strong) Fe" 26.0 30.0 26.0 42.0 1.12 Mn n 1.3 2.2 2.0 2.0 — Ca" „ 56.4 79.9 — 139.4 151Í! Mg" „ 80.6 33.2 — 66.8 48.9 H,S — U. 14 — - — — qq Szabad a Free 2188 2439 1652 2069 1314 qq Szabad a Free CO mész-agressziv Í i 264 298 222 175 130 2 agressive to lime m beton-agressziv 1887 2129 1377 1779 1057 - agressive to concr. C« 9.0 9.8 9.2 11.0 Ili) 2 Beside Pékház; 3 Between two sanatoriu; 4 Beside New Sanatorium; 5 Below sanatorium building. * Germán hardness. A forrásvíz elemzések mellett, a gázos barlangok faláról lecsöpögő ú. n. „szemvíz" elemzéseit is közlöm az I. táblázatban. Ez a savasan reagáló folyadék tulajdonképeh csapadékvíz, mely a porózus és .hasadékoktól átjárt andeziten átszivárogva, azt kilúgozza; a helybeliek szerint jóhatású, szemfájást gyógyító folyadék. Az elemzése mindenesetre arra nézve ad felvilágosítást, hogy az andeziten átszivárgó csapadékvíz, abban milyen oldó hatást végez. A felsorolt és megvizsgált források közül ma már (1941) csak a Fidélis- és Timsós-forgásokat használják, a Károly-forrást lezárták. x ; Az első korszerű elemzéseket Ludwig E. a bécsi egyetem kémiai tanára végezte és 1890-ben tette közzé. (LUDWIG E.: Die Mineralquellen des Büdös (Bálványos) in Siebenbürgen. — Tschermak's Mineral. und petrogr. Mitteil. XI. k., 1890/300—318. 0.) c A büdöshegyi forrásokról az első elemzéseket 1866-ban Cseh Károly végezte: két forrásnak, az I. sz. Ivóborvlz- és a Timsős-forrásnak elemzéseit Orbán Balázs közölte (.ORBÁN BALÁZS: A Székelyföld leírása. — 18.69, III. k., 76—77. o.) A forrásvíz elemzések I. táblázatában, — összehasonlítás céljából, — felsorakoztattam a Büdöshegy legfrissebb és legmállottabb andezitjének elemzéseit is, söt a „Büdös-barlang" falából, a kivirágzás alól begyűjtött kifakult andezit elemzését, melyet Ilosvay készített.

2 A megvizsgált és elemzett forrásvizek sajátosságai az elemzők megállapításai szerint röviden a következőkben foglalhatók össze: I. A Fidélis-forrás (régen Katalin-forrás), Ludwig szerint alkalikus-sós-vasas-forrás, melyet jóval magasabb vas és szokatlanul magas ammónium tartalom jellemez. Csajághy szerint erősen konyhasós széndioxid-gazdag víz. II. A Károly-forrást csak Ludwig vizsgálta, azt va. sas források közé sorolta, magas CO.-,-tartalommal. III. A Timsós-forrás Ludwig szerint kénsavas forrás, melyet a vasszulfát-aluminiuMszulfát és szabad kénsav jellemez. Csajághy szerint szabad kénsavat tartalmazó szulfátos víz, melyben klór alig van. A régi fürdökatalógus „timsós-vasgálicos víznek" jelölte. IV. A pékház mögötti névtelen forrás, a délnyugati andezitáttörés mellett, a törmelékes hegyoldalból tör elő, nem foglalt, bővizű forrás, melynek vizét Csajághy, és J*app vizsgálta; Csajághy szerint erősen szulfátos jellegű, szénsavas víz. V. Az új szanatórium körül a hegyoldal vasokkerlerakódásaibői foglalás nélkül előtörő források vizét Papp Sz. főleg a beton-ártalom szempontjából vizsgálta (II. táblázat 3—4. rovat). / Az új szanatórium hatalmas épületének nyugati felét;, bármily hihetetlenül is hangzik, vasokker alapzatra építették, úgy hogy az alapzatból, söt az épület körül is savanyúvizek fakadnak. Az épület nyugati .felének egyik földszinti kórtermében ásott, 70 cm mély aknából előtörő vizet Papp Sz. szerint 4—5 óráig tartó kb. 50 l/perc szivattyúzással sem tudták eltávolítani. Ezt az aknát későbben 320 cm-ig mélyítettem és a következő szelvényt kaptam: 3 m-ig sárga-vörösbarnafeketeszínü vasokker települt, mely alatt 10—15 cm vastag sái-gaszínü, finom, egynemű agyagréteg következett, ezalatt a hegyoldalt felépítő zöldesszürke agyagot találtam. Az aknábán a víz igen gyorsan 214 cmig emelkedett és a főfalon nyitott nyíláson ,át vezettük el. Ennek aZ aknának szénsavas vizét Papp Sz. vizsgálta (II. táblázat, 5. rovat)" A Büdöshegy ásványvizeinek vizsgálatánál hidrogeológiai szempont-ból a következő kérdéseket szeretném megvilágítani: 1. a víz származása, p. az ásványvíz és a talajvíz viszonya, 3. a vízben oldott gázhalmazállapotú' és szilárd alkatrészek származása, 4. az ásványvizek kémiai összetételének viszonya azon kőzethez, melyből előtörnek. A forrásokból felszínre kerülő víztömeg nagyobbrészt csapadékvíz és talajvíz, mely a hegy felső részét felépítő porózus és hasadékoktól átjárt andeziten könnyen, gyorsan átszivárog és útközben annak könynyen oldható elegyrészeit oldja, majd részben oldat alakjában tovaviszi. Talán a- legbővebb vizű Fidélis-